
Klaus Iohannis szerint ezek az orosz hibrid támadások nem egyetlen ország ellen irányulnak
Fotó: Presidency.ro
Az orosz hibrid támadások fokozódására hívta fel a figyelmet Klaus Iohannis román államfő az Európai Tanács csütörtöki brüsszeli ülésén.
2024. december 20., 10:572024. december 20., 10:57
Klaus Iohannis hangsúlyozta, ezeknek a támadásoknak a célja a demokrácia aláásása dezinformáció, rosszindulatú kibertevékenységek és a közösségi médián keresztül történő manipuláció révén, főleg választási időszakokban. Példaként a romániai és a moldovai köztársaságbeli választásokat említette.
Az elnöki hivatal közleménye szerint Klaus Iohannis tájékoztatta az Európai Unió vezetőit a román elnökválasztással kapcsolatos fejleményekről, hangsúlyozva, hogy Románia továbbra is a demokratikus értékek mellett elkötelezett, stabil és felelős ország marad.

Oroszország a kommunikációs teret a hibrid hadviselés eszközeként használja, akár propaganda, akár dezinformáció formájában – nyilatkozta kedden az Agerpres hírügynökségnek Andrei Ţărnea, a külügyminisztérium szóvivője.
A román elnök uniós szinten összehangolt intézkedéseket sürgetett a külföldi beavatkozások ellen, szerinte csak hatékony eszközök és mechanizmusok kidolgozásával lehet felvenni a harcot ezzel az egyre gyakoribb jelenséggel.
A következtetések között szerepel az is, hogy az Európai Tanács üdvözli Románia és Bulgária teljes körű schengeni csatlakozását.
Az ülésen Klaus Iohannis köszönetet mondott az uniós vezetőknek Románia teljes jogú schengeni tagságának támogatásáért, és arról biztosította őket, hogy az ország elkötelezett marad az EU belső biztonságának és külső határainak megerősítése mellett.
Az ülésen a román elnök az ország további támogatásáról biztosította Ukrajnát, de felhívta a figyelmet a Moldovai Köztársaság energiaellátásával kapcsolatos problémákra is.

Nagyon is igazak a romániai választásokba való orosz beavatkozási kísérletekről szóló hírek – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János elemző.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!