Aggódhatunk? Az elemző szerint Moszkvában tovább él a birodalmi mentalitás, ezért nem riad vissza a hibrid háborús eszközöktől akár a választások kapcsán sem
Fotó: Haáz Vince
Nagyon is igazak a romániai választásokba való orosz beavatkozási kísérletekről szóló hírek – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János elemző. A szakértő szerint a 2014-es kijevi politikai fordulat után egyre élesebb a Nyugat és a Kelet közötti hibrid küzdelem, amelynek része a háború, a propaganda, a politikai-gazdasági nyomásgyakorlás. Jelenleg a világ hatalmi blokkosodása zajlik, és ebben a küzdelemben országaink eszközök. Rámutatott: a Kreml érdeke korlátozott módon jelen van a román médiában, az érintett hírportálok az AUR és az SOS Románia pártokat támogatják. A román szakszolgálatoknak ugyanakkor erős eszközeik vannak.
2024. november 13., 07:592024. november 13., 07:59
2024. november 13., 12:392024. november 13., 12:39
Külső szereplők, különösen Oroszország megpróbálhat beavatkozni a romániai választásokba – merült föl a gyanú az elmúlt napokban. Az elnök- és parlamenti választások közeledtével egyre nő az aggodalom Bukarestben a beavatkozási kísérletek miatt, és Barabás T. János szakértő lapunknak kijelentette: az nem is alaptalan, sőt. A Krónika kérdésére, miszerint reálisak-e az esetleges orosz beavatkozással kapcsolatos kijelentések, vagy csak kampányelemek, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője leszögezte:
„Oroszország attól tart, elveszíti nagyhatalmi pozícióját és Európára való befolyását, ha feladja Ukrajnát, és veszélyeztetve érzi magát, ha nyugati határain megjelenik a nyugati tőke és biztonságpolitika.
Románia esetében háttérbe szorult az orosz gazdasági nyomásgyakorlás, inkább csak offshore (Ciprus) cégek révén van jelen kevés orosz tőke, például a fémiparban. Az orosz befolyás jelen van kisebb internetes hírportálokon, és áttételesen a szuverenista politikai tábor üzeneteiben, amelynek tagjai nem nyíltan oroszbarátok, inkább csak Nyugat-szkeptikusak. Orosz befolyás van az ortodox egyház egy részében, lásd a konstancai metropolitát, akit nemrég szigetelt el intézményileg Daniel pátriárka. Orosz nyomásgyakorlás zajlik a Moldovai Köztársaságban, sőt orosz drónok rendszeresen berepülnek román területre is. Soft power, puha hatalmi befolyás lehet az orosz nagykövetség kulturális programjaiban” – sorolta a veszélyforrásokat a kolozsvári születésű elemző, aki korábban Magyarország bukaresti és chișinăui nagykövetségén is tevékenykedett.
Felvetésünkre, hogy milyen eszközökkel próbálhat meg Moszkva beavatkozni, és sikerrel járhat-e, Barabás T. kifejtette:
ilyen az Activenews, Solidnews, vagy az Agoranews hírportál, amely egyben az összeesküvés-elméletek tárháza is, covid-tagadó, földönkívüliektől rettegő módon.
„Ezek a hírportálok az AUR és az SOS pártokat támogatják. Az AUR szélsőséges pártnak volt a Facebookon a román politikában a legtöbb követője 2020-ban 4 millió emberrel, de a Facebook algoritmusai kiszűrték azóta a gépi profilokat és a dühödten kommentálókat. Jelenleg George Simion pártelnöknek csak 1,4 millió követője van, szemben az amerikai érdekek fő képviselője, Iohannis államfő 1,8 milliójával” – mutatott rá az elemző.
Emlékeztetett:
„Érdekes, hogy az amerikaiak számára kevésbé fontos Marcel Ciolacunak csupán 240 000 követője van a Facebookon. A szélsőségesen oroszbarát SOS párt kiszorult a Youtube-ra. Az említetteknél nagyobb befolyása van a fősodor-médiára és a nagy pártokra a szuverenista újságíróknak, ide tartozna Robert Turcescu, Marius Tucă, Ion Cristoiu, Sorin Roșca Stănescu, Dan Dungaciu. Utóbbiak sem nyíltan oroszbarátok, inkább Nyugat-szkeptikusok, és nacionalista-konzervatívok. Az orosz információs háború tehát tovább zajlik, bár lassan kiszorul a mainstream médiából, de a világhálón tovább virágzik” – hangsúlyozta Barabás T. János.
Kérdésünkre, hogy mindezek fényében felkészültek-e az illetékes román szakszolgálatok ezek kivédésére, az elemző kifejtette:
„Ismeretes a kibertérben zajló küzdelem, amiben a románok egyre jobbak, az orosz hekkerek már nehezen boldogulnak, az elmúlt években a román kibervédelemnek sikerült a teljes román kormányzati felhőt levédeni. De
bár ennek a valószínűsége kevés, hiszen alig lehetne megakadályozni az atomháborút ebben az esetben. Közös szövetségi rendszerünk, a NATO képes minden kihívással megküzdeni, Románia nincsen egyedül” – mutatott rá a Krónikának nyilatkozva Barabás T. János.
A Román Hírszerző Szolgálattól (SRI) kapott válasz alapján úgy tűnik, hogy nem bukkantak Romániával szemben ellenséges külső szereplők által irányított propaganda vagy dezinformáció nyomaira – tájékoztatott kedden Ioan Chirteș, a Román Hírszerző Szolgálat ellenőrzésével foglalkozó parlamenti bizottság elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több módosító javaslatot is benyújtott a Szociáldemokrata Párt (PSD) azokhoz a törvénytervezetekhez, amelyekért hétfő este felelősséget vállal a kormány a parlamentben – közölte Adrian Câciu.
Ilie Bolojan miniszterelnök és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem fog hazudni, a közigazgatási reform nem szemfényvesztés – jelentették ki hétfőn a PNL képviselői.
Nicușor Dan államfő és az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn közösen felkeresi a konstancai katonai kikötőt és a Mihail Kogălniceanu légi támaszpontot – tájékoztatott az elnöki hivatal.
Szeptember 1-től kezdve a betegek online bejelentést tehetnek azokról az orvosokról, akik visszaélésszerűen utalják őket állami kórházakból magánrendelőkbe.
A parlament két házának plénuma külön ülésezik hétfőn 16 órától, majd este 19 órától együttes üléseket is tart a képviselőház és a szenátus. Ezeken a Bolojan-kormány rendre felelősséget vállal a második deficitcsökkentő csomagért.
Nem jutottak dűlőre a bukaresti koalíciós pártok a deficitcsökkentő intézkedések második csomagjába foglalt közigazgatási átszervezéssel kapcsolatban.
Nicușor Dan államfő vasárnap kijelentette, hogy csak a parlamenti pártokkal való megállapodást követően hozza nyilvánosságra a hírszerző szolgálatok élére jelölendő személyek nevét.
Az ügyfélszolgálat felfüggesztésével tiltakoznak hétfőtől a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen a közigazgatásban dolgozók.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter vasárnap bejelentette, hogy a magánszemélyek számára szóló roncsautóprogram legkésőbb szeptember végén elindul. A program teljes költségvetése 200 millió lej.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!