
Fotó: Ilusztráció
Bár az Európai Bizottság újfent megerősítette, hogy Románia teljes mértékben felkészült a schengeni övezetbe való belépésre, az ország továbbra is csak álmodozhat arról, hogy a belső határellenőrzés nélküli uniós övezet részévé váljon.
2023. március 09., 11:352023. március 09., 11:35
2023. március 09., 14:342023. március 09., 14:34
Az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának csütörtöki soros ülésének napirendjére ugyanis az utolsó, erre lehetőséget nyújtó egyeztetésére sem került fel a schengeni bővítés ügye, így Románia és Bulgária továbbra is kívül marad. A testület ideiglenes napirendjének március eleji nyilvánosságra hozatalakor már tudni lehetett, hogy azon nem szerepel a téma, és
Ennek nyomán a belügyminiszterek a csütörtöki ülésen csupán a schengeni övezet általános helyzetét tekintik át, a hivatalos közlés szerint megvitatják majd a vízumpolitika jövőjét. Az elnökség és a Bizottság tájékoztatni fogja a minisztereket a schengeni térség általános helyzetéről és a Tanács által 2022 júniusában meghatározott kiemelt intézkedések végrehajtásáról.
Emellett véleménycserét tartanak majd az interoperabilitás megvalósításáról is, különös tekintettel a határregisztrációs rendszer működésének megkezdésére, és nyugtázni fogják a megerősített Schengeni Információs Rendszer (SIS) működésbe lépését.
Anitta Hipper, az Európai Bizottság belügyi szóvivője szerdán, egy nappal az ülés előtt az Agerpresnek azt mondta: Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozása továbbra is prioritást élvez az Európai Bizottság számára, a két ország 2011-től teljesíti az összes szükséges kritériumot.
„Az Európai Bizottság továbbra is szoros kapcsolatban áll a Tanács (az Európai Unió Tanácsa – szerk. megj.) elnökségével a schengeni bővítéssel kapcsolatban. A Bizottság továbbra is készen áll arra, hogy aktívan támogassa az elnökséget, hogy 2023-ban döntés születhessen mind Románia, mind Bulgária tekintetében. A Bizottság álláspontja egyértelmű: Románia és Bulgária schengeni övezethez való teljes csatlakozása továbbra is az Európai Bizottság prioritása marad. 2011 óta minden kritériumnak megfelelnek. Az októberi tájékozódó látogatások és a 2022 novemberi kiegészítő információs misszió mindkét ország alkalmasságát megerősítette” – mondta az Agerpres megkeresésére reagálva a közösségi vezetőség képviselője.
Mint arról beszámoltunk, a román és a bolgár schengeni csatlakozás a tavalyi év végén meghiúsult: december 8-án az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának ülésén Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a nem kielégítő határőrizetre és az Ausztriába a két országon keresztül érkező illegális migránsok nagy számára hivatkozva megvétózta a román és a bolgár schengeni csatlakozást.
Hollandia is a csatlakozás ellen szavazott, és bár Hágának csak a bolgárokkal van problémája, mivel a két országról csomagban szavaztak, a vétó Romániát is érintette.
Ahhoz, hogy Románia csatlakozásáról a csütörtöki ülésen pozitív döntés szülessen, Ausztriát kellett volna meggyőznie. Azonban az osztrák kormány jelezte: a schengeni bővítés támogatását ahhoz köti, hogy az Európai Unió fordítson több pénzt a külső határok védelmére, például egy kerítés megépítésére a bolgár-török határon.
Ylva Johansson uniós belügyi biztos azonban ezt elutasította.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!