
Fotó: Ilusztráció
Bár az Európai Bizottság újfent megerősítette, hogy Románia teljes mértékben felkészült a schengeni övezetbe való belépésre, az ország továbbra is csak álmodozhat arról, hogy a belső határellenőrzés nélküli uniós övezet részévé váljon.
2023. március 09., 11:352023. március 09., 11:35
2023. március 09., 14:342023. március 09., 14:34
Az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának csütörtöki soros ülésének napirendjére ugyanis az utolsó, erre lehetőséget nyújtó egyeztetésére sem került fel a schengeni bővítés ügye, így Románia és Bulgária továbbra is kívül marad. A testület ideiglenes napirendjének március eleji nyilvánosságra hozatalakor már tudni lehetett, hogy azon nem szerepel a téma, és
Ennek nyomán a belügyminiszterek a csütörtöki ülésen csupán a schengeni övezet általános helyzetét tekintik át, a hivatalos közlés szerint megvitatják majd a vízumpolitika jövőjét. Az elnökség és a Bizottság tájékoztatni fogja a minisztereket a schengeni térség általános helyzetéről és a Tanács által 2022 júniusában meghatározott kiemelt intézkedések végrehajtásáról.
Emellett véleménycserét tartanak majd az interoperabilitás megvalósításáról is, különös tekintettel a határregisztrációs rendszer működésének megkezdésére, és nyugtázni fogják a megerősített Schengeni Információs Rendszer (SIS) működésbe lépését.
Anitta Hipper, az Európai Bizottság belügyi szóvivője szerdán, egy nappal az ülés előtt az Agerpresnek azt mondta: Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozása továbbra is prioritást élvez az Európai Bizottság számára, a két ország 2011-től teljesíti az összes szükséges kritériumot.
„Az Európai Bizottság továbbra is szoros kapcsolatban áll a Tanács (az Európai Unió Tanácsa – szerk. megj.) elnökségével a schengeni bővítéssel kapcsolatban. A Bizottság továbbra is készen áll arra, hogy aktívan támogassa az elnökséget, hogy 2023-ban döntés születhessen mind Románia, mind Bulgária tekintetében. A Bizottság álláspontja egyértelmű: Románia és Bulgária schengeni övezethez való teljes csatlakozása továbbra is az Európai Bizottság prioritása marad. 2011 óta minden kritériumnak megfelelnek. Az októberi tájékozódó látogatások és a 2022 novemberi kiegészítő információs misszió mindkét ország alkalmasságát megerősítette” – mondta az Agerpres megkeresésére reagálva a közösségi vezetőség képviselője.
Mint arról beszámoltunk, a román és a bolgár schengeni csatlakozás a tavalyi év végén meghiúsult: december 8-án az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának ülésén Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a nem kielégítő határőrizetre és az Ausztriába a két országon keresztül érkező illegális migránsok nagy számára hivatkozva megvétózta a román és a bolgár schengeni csatlakozást.
Hollandia is a csatlakozás ellen szavazott, és bár Hágának csak a bolgárokkal van problémája, mivel a két országról csomagban szavaztak, a vétó Romániát is érintette.
Ahhoz, hogy Románia csatlakozásáról a csütörtöki ülésen pozitív döntés szülessen, Ausztriát kellett volna meggyőznie. Azonban az osztrák kormány jelezte: a schengeni bővítés támogatását ahhoz köti, hogy az Európai Unió fordítson több pénzt a külső határok védelmére, például egy kerítés megépítésére a bolgár-török határon.
Ylva Johansson uniós belügyi biztos azonban ezt elutasította.
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszre erős, rendezett Fideszt ígért.
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-t, az orosz haderő jelenleg is csapatokat telepít a katonai szövetség tagjaival közös határai mentén – közölte két forrás is.
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok „véget vetett a háborúnak” Iránnal, miután korábban kijelentette, hogy a két fél „rendkívül szilárd szándéknyilatkozatban” állapodott meg a harcok beszüntetéséről.
Észak-Írországban élő 21 személy kért eddig konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Egy magas rangú iráni katonai tisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy Irán „pokollá” változtathatja a közel-keleti régiót, ha a Hormuzi-szoros biztonsága veszélybe kerül.
szóljon hozzá!