Hirdetés

Az EU a magyar vétó megkerülése érdekében trükközik, hogy Ukrajnának adhassa át az orosz vagyont

Az EU

Trükk. A magyar vétó kikerülése érdekében „jogászkodik” az EU

Fotó: Facebook/European Commission

Csütörtökön az EU tagállamai nagyköveti szinten úgy döntöttek, hogy aktiválják az európai szerződés egyik cikkelyét, amely lehetővé teszi, hogy az EU Tanácsában az általában egyhangúlag meghozandó döntéseket minősített többséggel fogadják el.

Krónika

2025. december 12., 09:302025. december 12., 09:30

Az AFP és a DPA hírügynökségek szerint

ez egy trükk, amelynek célja, hogy kiiktassák az EU-ban a szankciók miatt befagyasztott orosz pénzügyi eszközök Ukrajnába történő átutalását gátló akadályt, és semlegesítsék Magyarországnak a szankciók meghosszabbításával kapcsolatos ellenállását.

Hirdetés

Az EU-ban letétbe helyezett, összesen mintegy 235 milliárd euró értékű orosz központi banki pénzügyi eszközöket az EU szankciói miatt fagyasztották be, miután Oroszország 2022 februárjában megszállta Ukrajnát.

Ezeket a szankciókat azonban hat hónaponként egyhangúlag kell megújítani az EU Tanácsában, Orbán Viktor magyar miniszterelnök viszont gyakran fenyeget vétóval, mivel a magyar álláspont szerint a szankciók többet ártanak az EU-nak, mint Oroszországnak.

A szankciók nélkül az orosz eszközöket feloldanák, és Moszkva azonnal követelhetné azok visszatérítését.

Az eszközök többségét, körülbelül 210 milliárd eurót Belgiumban helyezték letétbe, és ha a szankciókat feloldanák, az meghiúsítaná az Európai Bizottság és Ukrajna európai támogatóinak azt a tervét, hogy legalább 90 milliárd eurós úgynevezett „kártérítési hitelt” nyújtsanak Ukrajnának, amelyet ezekből az orosz eszközökből finanszíroznának.

Ezért az EU-tagállamok csütörtökön „nagy többséggel” megállapodtak egy nagyköveti szintű találkozón, hogy az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról szóló döntésekben az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 122. cikkére hivatkoznak, amely „súlyos gazdasági nehézségek” esetén lehetővé teszi az egyhangú döntések megkerülését.

Ennek nyomán az EU Tanácsának elegendő lenne minősített többséggel, azaz a 27 tagállam közül legalább 15, az EU népességének legalább 65 százalékát képviselő ország szavazatával elfogadni a vitatott döntést – jelentette be az EU Tanács dán elnöksége.

Az ülésen elfogadott jogi szöveg szerint „Oroszország Ukrajna elleni háborúja súlyos gazdasági kihívásokat okoz”, ami az EUMSZ 122. cikkének alkalmazását indokolja, amelyet korábban különösen a COVID-19-járvány idején alkalmaztak többek között az oltóanyagok beszerzésének megkönnyítésére.

A nagykövetek döntését még írásbeli eljárással kell megerősíteni, amelyre péntek délután kerül sor.

Az Oroszország elleni európai szankciók hat hónaponkénti megújítása továbbra is kötelező marad, de ezt gyakorlatilag lehetetlen lesz megakadályozni, mivel nagyon nehéz lenne blokkoló kisebbséget kialakítani.

Az Európai Bizottságnak és Ukrajna európai szövetségeseinek most már csak Belgiumot kell meggyőzniük, hogy fogadja el az orosz eszközökből finanszírozott, Ukrajnának nyújtandó hitelt.

Ezen alapok letéteményeseként Belgium attól tart, hogy az eszközök elkobzása pénzügyi és jogi következményekkel járhat, ezért azt követeli, hogy az EU-ban befagyasztott összes orosz eszközt vegyék fel a „kártérítési hitelbe”, valamint konkrét pénzügyi garanciákat akar más EU-tagállamoktól,

mielőtt beleegyezne egy ilyen műveletbe, amelyet Oroszország „lopásnak” tart, és amelyre megtorlást készített elő.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által bemutatott, orosz eszközökből finanszírozott „kártérítési hitel” koncepciója szerint Ukrajna csak akkor fizetné vissza a hitelt, ha Moszkva kifizeti a „háborús kártérítést”.

Addig a kölcsön kifizetésére szolgáló orosz eszközöket az EU-tagállamok által garantált kötvényekkel helyettesítenék, hogy a kölcsön visszafizetésének kockázata megoszoljon.

Mivel azonban nehéz elképzelni, hogy Oroszország, legalábbis Vlagyimir Putyin elnöksége alatt, valaha is beleegyezzen Ukrajna „háborús kártérítésének” kifizetésébe, a javasolt kezdeményezés valójában az orosz eszközök elkobzását jelenti, bár az Európai Bizottság az ellenkezőjét állítja.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken reggel jelezte: nem hagyja annyiban az ügyet.

Idézet
A brüsszeliek a mai napon átlépik a Rubicont. Ma délben egy olyan írásos szavazás veszi kezdetét, amely jóvátehetetlen károkat okoz az Uniónak”

– írta Orbán Viktor péntek reggeli bejegyzésében.

A szavazás tárgya a befagyasztott orosz vagyon, amelyről eddig félévente szavaztak az uniós tagállamok, és hoztak egyhangú döntést. A mai eljárással az egyhangúság követelményét a brüsszeliek egy tollvonással megszüntetik, nyilvánvalóan jogellenesen – jegyezte meg.

Idézet
Az Európai Unióban a mai döntéssel megszűnik a jogállamiság, és az európai vezetők a szabályok fölé helyezik magukat. Az Európai Bizottság ahelyett, hogy őrködne az uniós szerződések betartása felett, módszeresen megerőszakolja az európai jogot. Teszi ezt azért, hogy folytathassa a nyilvánvalóan megnyerhetetlen háborút Ukrajnában.

Mindezt fényes nappal, kevesebb mint egy héttel az Európai Unió legfontosabb döntéshozatali szerve, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács ülése előtt. Ezzel az Európai Unióban a jog uralma helyére a bürokraták uralma lép, vagyis beáll a brüsszeli diktatúra” – hangsúlyozza Orbán Viktor.

Magyarország tiltakozik a döntés ellen, és mindent megtesz a jogszerű állapot helyreállítása érdekében – szögezte le Orbán Viktor.

A kormányfő korábban már jelezte, hogy ha a szankciót az EU-s alapelvekkel szembe menve kereskedelempolitikai döntésnek álcázzák, Magyarország az EU bíróságához fordul.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 26., hétfő

J.D. Vance: a Minneapolisban történtek a szélsőbaloldali agitátorok és a helyi hatóságok együttműködésének következményei

Alapos vizsgálatot ígért Kristi Noem amerikai belbiztonsági miniszter vasárnap, miután egy nappal korábban egy határőrségi ügynök dulakodás után lelőtt egy tüntetőt, aki a feltételezés szerint fegyverrel fenyegetőzött. Az ügyben megszólalt J.D. Vance is.

J.D. Vance: a Minneapolisban történtek a szélsőbaloldali agitátorok és a helyi hatóságok együttműködésének következményei
Hirdetés
2026. január 26., hétfő

Zelenszkij: előrelépés történt a tárgyalásokon, bár a béke bizonytalan, készen vannak az amerikai garanciák

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap megállapította, hogy előrelépés történt az orosz, ukrán és amerikai tárgyalók által az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban folytatott hétvégi egyeztetéseken.

Zelenszkij: előrelépés történt a tárgyalásokon, bár a béke bizonytalan, készen vannak az amerikai garanciák
2026. január 25., vasárnap

Zárva lehetett a szilveszteri tűzvész idején a svájci bár vészkijárata

Zárva volt a Crans-Montanában lévő, szilveszterkor tűzvész sújtotta Le Constellation bár egyik fontos kijárata – közölte vasárnap a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) című svájci lap.

Zárva lehetett a szilveszteri tűzvész idején a svájci bár vészkijárata
2026. január 25., vasárnap

Újabb halálos incidens a minneapolisi bevándorlóellenes razziákban, a városban nő a feszültség

Az egyesült államokbeli Minneapolisban a határőrség egy ügynöke halálosan megsebesített egy férfit, aki a hatóságok szerint felfegyverezve jelent meg egy bevándorlási razzián szombaton – közölte a szövetségi belbiztonsági minisztérium.

Újabb halálos incidens a minneapolisi bevándorlóellenes razziákban, a városban nő a feszültség
Hirdetés
2026. január 25., vasárnap

Irán legfelsőbb vezetője elismerte: ezrek haltak meg a tüntetések során

Ritka és beszédes pillanatnak számított Teheránban, amikor Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője először ismerte el nyilvánosan: az országot hetek óta megrázó tüntetések során emberek ezrei vesztették életüket.

Irán legfelsőbb vezetője elismerte: ezrek haltak meg a tüntetések során
2026. január 24., szombat

Befejeződtek az ukrán–orosz–amerikai tárgyalások Abu-Dzabiban

Befejeződtek Abu-Dzabiban az Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői közötti, pénteken kezdődött tárgyalások a csaknem négy éve tartó ukrajnai háború lezárásáról – számoltak be nyugati, orosz és ukrán híradások szombaton.

Befejeződtek az ukrán–orosz–amerikai tárgyalások Abu-Dzabiban
2026. január 24., szombat

Veszélyállapotot hirdettek több amerikai államban, extrém téli viharra készülnek

Rendkívüli téli vihar béníthatja meg az Egyesült Államok nagy részét a hétvégén. Számos államban veszélyállapotot hirdettek, miközben a sarkvidéki eredetű hideg levegő havazással, jéggel éri el Amerika déli és keleti térségeit.

Veszélyállapotot hirdettek több amerikai államban, extrém téli viharra készülnek
Hirdetés
2026. január 24., szombat

Amerika többé nem tagja a WHO-nak, hivatalosan is kilépett a világszervezetből

Az Egyesült Államok hivatalosan is kilépett az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Közel nyolc évtized után végleg megszakadt az együttműködés Washington és a WHO között.

Amerika többé nem tagja a WHO-nak, hivatalosan is kilépett a világszervezetből
2026. január 23., péntek

Kreml: a rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medencét

Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.

Kreml: a rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medencét
2026. január 23., péntek

A román elnök elmondta, mennyire tartja esélyesnek Románia és Moldova egyesülését

A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.

A román elnök elmondta, mennyire tartja esélyesnek Románia és Moldova egyesülését
Hirdetés
Hirdetés