Az EU a magyar vétó megkerülése érdekében trükközik, hogy Ukrajnának adhassa át az orosz vagyont

Az EU-ban letétbe helyezett, összesen mintegy 235 milliárd euró értékű orosz központi banki pénzügyi eszközöket az EU szankciói miatt fagyasztották be, miután Oroszország 2022 februárjában megszállta Ukrajnát.

Ezeket a szankciókat azonban hat hónaponként egyhangúlag kell megújítani az EU Tanácsában, Orbán Viktor magyar miniszterelnök viszont gyakran fenyeget vétóval, mivel a magyar álláspont szerint a szankciók többet ártanak az EU-nak, mint Oroszországnak.

Az eszközök többségét, körülbelül 210 milliárd eurót Belgiumban helyezték letétbe, és ha a szankciókat feloldanák, az meghiúsítaná az Európai Bizottság és Ukrajna európai támogatóinak azt a tervét, hogy legalább 90 milliárd eurós úgynevezett „kártérítési hitelt” nyújtsanak Ukrajnának, amelyet ezekből az orosz eszközökből finanszíroznának.

Ezért az EU-tagállamok csütörtökön „nagy többséggel” megállapodtak egy nagyköveti szintű találkozón, hogy az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról szóló döntésekben az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 122. cikkére hivatkoznak, amely „súlyos gazdasági nehézségek” esetén lehetővé teszi az egyhangú döntések megkerülését.

Ennek nyomán az EU Tanácsának elegendő lenne minősített többséggel, azaz a 27 tagállam közül legalább 15, az EU népességének legalább 65 százalékát képviselő ország szavazatával elfogadni a vitatott döntést – jelentette be az EU Tanács dán elnöksége.

A nagykövetek döntését még írásbeli eljárással kell megerősíteni, amelyre péntek délután kerül sor.

Az Oroszország elleni európai szankciók hat hónaponkénti megújítása továbbra is kötelező marad, de ezt gyakorlatilag lehetetlen lesz megakadályozni, mivel nagyon nehéz lenne blokkoló kisebbséget kialakítani.

Az Európai Bizottságnak és Ukrajna európai szövetségeseinek most már csak Belgiumot kell meggyőzniük, hogy fogadja el az orosz eszközökből finanszírozott, Ukrajnának nyújtandó hitelt.

mielőtt beleegyezne egy ilyen műveletbe, amelyet Oroszország „lopásnak” tart, és amelyre megtorlást készített elő.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által bemutatott, orosz eszközökből finanszírozott „kártérítési hitel” koncepciója szerint Ukrajna csak akkor fizetné vissza a hitelt, ha Moszkva kifizeti a „háborús kártérítést”.

Mivel azonban nehéz elképzelni, hogy Oroszország, legalábbis Vlagyimir Putyin elnöksége alatt, valaha is beleegyezzen Ukrajna „háborús kártérítésének” kifizetésébe, a javasolt kezdeményezés valójában az orosz eszközök elkobzását jelenti, bár az Európai Bizottság az ellenkezőjét állítja.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken reggel jelezte: nem hagyja annyiban az ügyet.

– írta Orbán Viktor péntek reggeli bejegyzésében.

A szavazás tárgya a befagyasztott orosz vagyon, amelyről eddig félévente szavaztak az uniós tagállamok, és hoztak egyhangú döntést. A mai eljárással az egyhangúság követelményét a brüsszeliek egy tollvonással megszüntetik, nyilvánvalóan jogellenesen – jegyezte meg.

Mindezt fényes nappal, kevesebb mint egy héttel az Európai Unió legfontosabb döntéshozatali szerve, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács ülése előtt. Ezzel az Európai Unióban a jog uralma helyére a bürokraták uralma lép, vagyis beáll a brüsszeli diktatúra” – hangsúlyozza Orbán Viktor.

Magyarország tiltakozik a döntés ellen, és mindent megtesz a jogszerű állapot helyreállítása érdekében – szögezte le Orbán Viktor.

A kormányfő korábban már jelezte, hogy ha a szankciót az EU-s alapelvekkel szembe menve kereskedelempolitikai döntésnek álcázzák, Magyarország az EU bíróságához fordul.