
Trükk. A magyar vétó kikerülése érdekében „jogászkodik” az EU
Fotó: Facebook/European Commission
Csütörtökön az EU tagállamai nagyköveti szinten úgy döntöttek, hogy aktiválják az európai szerződés egyik cikkelyét, amely lehetővé teszi, hogy az EU Tanácsában az általában egyhangúlag meghozandó döntéseket minősített többséggel fogadják el.
2025. december 12., 09:302025. december 12., 09:30
Az AFP és a DPA hírügynökségek szerint
Az EU-ban letétbe helyezett, összesen mintegy 235 milliárd euró értékű orosz központi banki pénzügyi eszközöket az EU szankciói miatt fagyasztották be, miután Oroszország 2022 februárjában megszállta Ukrajnát.
Ezeket a szankciókat azonban hat hónaponként egyhangúlag kell megújítani az EU Tanácsában, Orbán Viktor magyar miniszterelnök viszont gyakran fenyeget vétóval, mivel a magyar álláspont szerint a szankciók többet ártanak az EU-nak, mint Oroszországnak.
Az eszközök többségét, körülbelül 210 milliárd eurót Belgiumban helyezték letétbe, és ha a szankciókat feloldanák, az meghiúsítaná az Európai Bizottság és Ukrajna európai támogatóinak azt a tervét, hogy legalább 90 milliárd eurós úgynevezett „kártérítési hitelt” nyújtsanak Ukrajnának, amelyet ezekből az orosz eszközökből finanszíroznának.
Ezért az EU-tagállamok csütörtökön „nagy többséggel” megállapodtak egy nagyköveti szintű találkozón, hogy az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról szóló döntésekben az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 122. cikkére hivatkoznak, amely „súlyos gazdasági nehézségek” esetén lehetővé teszi az egyhangú döntések megkerülését.
Ennek nyomán az EU Tanácsának elegendő lenne minősített többséggel, azaz a 27 tagállam közül legalább 15, az EU népességének legalább 65 százalékát képviselő ország szavazatával elfogadni a vitatott döntést – jelentette be az EU Tanács dán elnöksége.
A nagykövetek döntését még írásbeli eljárással kell megerősíteni, amelyre péntek délután kerül sor.
Az Oroszország elleni európai szankciók hat hónaponkénti megújítása továbbra is kötelező marad, de ezt gyakorlatilag lehetetlen lesz megakadályozni, mivel nagyon nehéz lenne blokkoló kisebbséget kialakítani.
Az Európai Bizottságnak és Ukrajna európai szövetségeseinek most már csak Belgiumot kell meggyőzniük, hogy fogadja el az orosz eszközökből finanszírozott, Ukrajnának nyújtandó hitelt.
mielőtt beleegyezne egy ilyen műveletbe, amelyet Oroszország „lopásnak” tart, és amelyre megtorlást készített elő.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által bemutatott, orosz eszközökből finanszírozott „kártérítési hitel” koncepciója szerint Ukrajna csak akkor fizetné vissza a hitelt, ha Moszkva kifizeti a „háborús kártérítést”.
Mivel azonban nehéz elképzelni, hogy Oroszország, legalábbis Vlagyimir Putyin elnöksége alatt, valaha is beleegyezzen Ukrajna „háborús kártérítésének” kifizetésébe, a javasolt kezdeményezés valójában az orosz eszközök elkobzását jelenti, bár az Európai Bizottság az ellenkezőjét állítja.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken reggel jelezte: nem hagyja annyiban az ügyet.
– írta Orbán Viktor péntek reggeli bejegyzésében.
A szavazás tárgya a befagyasztott orosz vagyon, amelyről eddig félévente szavaztak az uniós tagállamok, és hoztak egyhangú döntést. A mai eljárással az egyhangúság követelményét a brüsszeliek egy tollvonással megszüntetik, nyilvánvalóan jogellenesen – jegyezte meg.
Mindezt fényes nappal, kevesebb mint egy héttel az Európai Unió legfontosabb döntéshozatali szerve, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács ülése előtt. Ezzel az Európai Unióban a jog uralma helyére a bürokraták uralma lép, vagyis beáll a brüsszeli diktatúra” – hangsúlyozza Orbán Viktor.
Magyarország tiltakozik a döntés ellen, és mindent megtesz a jogszerű állapot helyreállítása érdekében – szögezte le Orbán Viktor.
A kormányfő korábban már jelezte, hogy ha a szankciót az EU-s alapelvekkel szembe menve kereskedelempolitikai döntésnek álcázzák, Magyarország az EU bíróságához fordul.
Alapos vizsgálatot ígért Kristi Noem amerikai belbiztonsági miniszter vasárnap, miután egy nappal korábban egy határőrségi ügynök dulakodás után lelőtt egy tüntetőt, aki a feltételezés szerint fegyverrel fenyegetőzött. Az ügyben megszólalt J.D. Vance is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap megállapította, hogy előrelépés történt az orosz, ukrán és amerikai tárgyalók által az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban folytatott hétvégi egyeztetéseken.
Zárva volt a Crans-Montanában lévő, szilveszterkor tűzvész sújtotta Le Constellation bár egyik fontos kijárata – közölte vasárnap a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) című svájci lap.
Az egyesült államokbeli Minneapolisban a határőrség egy ügynöke halálosan megsebesített egy férfit, aki a hatóságok szerint felfegyverezve jelent meg egy bevándorlási razzián szombaton – közölte a szövetségi belbiztonsági minisztérium.
Ritka és beszédes pillanatnak számított Teheránban, amikor Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője először ismerte el nyilvánosan: az országot hetek óta megrázó tüntetések során emberek ezrei vesztették életüket.
Befejeződtek Abu-Dzabiban az Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői közötti, pénteken kezdődött tárgyalások a csaknem négy éve tartó ukrajnai háború lezárásáról – számoltak be nyugati, orosz és ukrán híradások szombaton.
Rendkívüli téli vihar béníthatja meg az Egyesült Államok nagy részét a hétvégén. Számos államban veszélyállapotot hirdettek, miközben a sarkvidéki eredetű hideg levegő havazással, jéggel éri el Amerika déli és keleti térségeit.
Az Egyesült Államok hivatalosan is kilépett az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Közel nyolc évtized után végleg megszakadt az együttműködés Washington és a WHO között.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
szóljon hozzá!