Trükk. A magyar vétó kikerülése érdekében „jogászkodik” az EU
Fotó: Facebook/European Commission
Csütörtökön az EU tagállamai nagyköveti szinten úgy döntöttek, hogy aktiválják az európai szerződés egyik cikkelyét, amely lehetővé teszi, hogy az EU Tanácsában az általában egyhangúlag meghozandó döntéseket minősített többséggel fogadják el.
2025. december 12., 09:302025. december 12., 09:30
Az AFP és a DPA hírügynökségek szerint
Az EU-ban letétbe helyezett, összesen mintegy 235 milliárd euró értékű orosz központi banki pénzügyi eszközöket az EU szankciói miatt fagyasztották be, miután Oroszország 2022 februárjában megszállta Ukrajnát.
Ezeket a szankciókat azonban hat hónaponként egyhangúlag kell megújítani az EU Tanácsában, Orbán Viktor magyar miniszterelnök viszont gyakran fenyeget vétóval, mivel a magyar álláspont szerint a szankciók többet ártanak az EU-nak, mint Oroszországnak.
Az eszközök többségét, körülbelül 210 milliárd eurót Belgiumban helyezték letétbe, és ha a szankciókat feloldanák, az meghiúsítaná az Európai Bizottság és Ukrajna európai támogatóinak azt a tervét, hogy legalább 90 milliárd eurós úgynevezett „kártérítési hitelt” nyújtsanak Ukrajnának, amelyet ezekből az orosz eszközökből finanszíroznának.
Ezért az EU-tagállamok csütörtökön „nagy többséggel” megállapodtak egy nagyköveti szintű találkozón, hogy az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról szóló döntésekben az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 122. cikkére hivatkoznak, amely „súlyos gazdasági nehézségek” esetén lehetővé teszi az egyhangú döntések megkerülését.
Ennek nyomán az EU Tanácsának elegendő lenne minősített többséggel, azaz a 27 tagállam közül legalább 15, az EU népességének legalább 65 százalékát képviselő ország szavazatával elfogadni a vitatott döntést – jelentette be az EU Tanács dán elnöksége.
A nagykövetek döntését még írásbeli eljárással kell megerősíteni, amelyre péntek délután kerül sor.
Az Oroszország elleni európai szankciók hat hónaponkénti megújítása továbbra is kötelező marad, de ezt gyakorlatilag lehetetlen lesz megakadályozni, mivel nagyon nehéz lenne blokkoló kisebbséget kialakítani.
Az Európai Bizottságnak és Ukrajna európai szövetségeseinek most már csak Belgiumot kell meggyőzniük, hogy fogadja el az orosz eszközökből finanszírozott, Ukrajnának nyújtandó hitelt.
mielőtt beleegyezne egy ilyen műveletbe, amelyet Oroszország „lopásnak” tart, és amelyre megtorlást készített elő.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által bemutatott, orosz eszközökből finanszírozott „kártérítési hitel” koncepciója szerint Ukrajna csak akkor fizetné vissza a hitelt, ha Moszkva kifizeti a „háborús kártérítést”.
Mivel azonban nehéz elképzelni, hogy Oroszország, legalábbis Vlagyimir Putyin elnöksége alatt, valaha is beleegyezzen Ukrajna „háborús kártérítésének” kifizetésébe, a javasolt kezdeményezés valójában az orosz eszközök elkobzását jelenti, bár az Európai Bizottság az ellenkezőjét állítja.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken reggel jelezte: nem hagyja annyiban az ügyet.
– írta Orbán Viktor péntek reggeli bejegyzésében.
A szavazás tárgya a befagyasztott orosz vagyon, amelyről eddig félévente szavaztak az uniós tagállamok, és hoztak egyhangú döntést. A mai eljárással az egyhangúság követelményét a brüsszeliek egy tollvonással megszüntetik, nyilvánvalóan jogellenesen – jegyezte meg.
Mindezt fényes nappal, kevesebb mint egy héttel az Európai Unió legfontosabb döntéshozatali szerve, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács ülése előtt. Ezzel az Európai Unióban a jog uralma helyére a bürokraták uralma lép, vagyis beáll a brüsszeli diktatúra” – hangsúlyozza Orbán Viktor.
Magyarország tiltakozik a döntés ellen, és mindent megtesz a jogszerű állapot helyreállítása érdekében – szögezte le Orbán Viktor.
A kormányfő korábban már jelezte, hogy ha a szankciót az EU-s alapelvekkel szembe menve kereskedelempolitikai döntésnek álcázzák, Magyarország az EU bíróságához fordul.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Magyarságpolitikánk legfőbb küldetése a határokon átívelő, valódi lelki és szellemi nemzetegyesítés. Kötelességünk, hogy a magyarság újra egyetlen, megtörhetetlen és összetartó közösséget alkosson – fogalmazta meg kedden Tarr Zoltán.
Találkozót kezdeményez Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Magyar Péter leendő miniszterelnök. A Tisza Párt elnöke erről a Facebookon számolt be, miután fogadta Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!