Trükk. A magyar vétó kikerülése érdekében „jogászkodik” az EU
Fotó: Facebook/European Commission
Csütörtökön az EU tagállamai nagyköveti szinten úgy döntöttek, hogy aktiválják az európai szerződés egyik cikkelyét, amely lehetővé teszi, hogy az EU Tanácsában az általában egyhangúlag meghozandó döntéseket minősített többséggel fogadják el.
2025. december 12., 09:302025. december 12., 09:30
Az AFP és a DPA hírügynökségek szerint
Az EU-ban letétbe helyezett, összesen mintegy 235 milliárd euró értékű orosz központi banki pénzügyi eszközöket az EU szankciói miatt fagyasztották be, miután Oroszország 2022 februárjában megszállta Ukrajnát.
Ezeket a szankciókat azonban hat hónaponként egyhangúlag kell megújítani az EU Tanácsában, Orbán Viktor magyar miniszterelnök viszont gyakran fenyeget vétóval, mivel a magyar álláspont szerint a szankciók többet ártanak az EU-nak, mint Oroszországnak.
Az eszközök többségét, körülbelül 210 milliárd eurót Belgiumban helyezték letétbe, és ha a szankciókat feloldanák, az meghiúsítaná az Európai Bizottság és Ukrajna európai támogatóinak azt a tervét, hogy legalább 90 milliárd eurós úgynevezett „kártérítési hitelt” nyújtsanak Ukrajnának, amelyet ezekből az orosz eszközökből finanszíroznának.
Ezért az EU-tagállamok csütörtökön „nagy többséggel” megállapodtak egy nagyköveti szintű találkozón, hogy az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról szóló döntésekben az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 122. cikkére hivatkoznak, amely „súlyos gazdasági nehézségek” esetén lehetővé teszi az egyhangú döntések megkerülését.
Ennek nyomán az EU Tanácsának elegendő lenne minősített többséggel, azaz a 27 tagállam közül legalább 15, az EU népességének legalább 65 százalékát képviselő ország szavazatával elfogadni a vitatott döntést – jelentette be az EU Tanács dán elnöksége.
A nagykövetek döntését még írásbeli eljárással kell megerősíteni, amelyre péntek délután kerül sor.
Az Oroszország elleni európai szankciók hat hónaponkénti megújítása továbbra is kötelező marad, de ezt gyakorlatilag lehetetlen lesz megakadályozni, mivel nagyon nehéz lenne blokkoló kisebbséget kialakítani.
Az Európai Bizottságnak és Ukrajna európai szövetségeseinek most már csak Belgiumot kell meggyőzniük, hogy fogadja el az orosz eszközökből finanszírozott, Ukrajnának nyújtandó hitelt.
mielőtt beleegyezne egy ilyen műveletbe, amelyet Oroszország „lopásnak” tart, és amelyre megtorlást készített elő.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által bemutatott, orosz eszközökből finanszírozott „kártérítési hitel” koncepciója szerint Ukrajna csak akkor fizetné vissza a hitelt, ha Moszkva kifizeti a „háborús kártérítést”.
Mivel azonban nehéz elképzelni, hogy Oroszország, legalábbis Vlagyimir Putyin elnöksége alatt, valaha is beleegyezzen Ukrajna „háborús kártérítésének” kifizetésébe, a javasolt kezdeményezés valójában az orosz eszközök elkobzását jelenti, bár az Európai Bizottság az ellenkezőjét állítja.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken reggel jelezte: nem hagyja annyiban az ügyet.
– írta Orbán Viktor péntek reggeli bejegyzésében.
A szavazás tárgya a befagyasztott orosz vagyon, amelyről eddig félévente szavaztak az uniós tagállamok, és hoztak egyhangú döntést. A mai eljárással az egyhangúság követelményét a brüsszeliek egy tollvonással megszüntetik, nyilvánvalóan jogellenesen – jegyezte meg.
Mindezt fényes nappal, kevesebb mint egy héttel az Európai Unió legfontosabb döntéshozatali szerve, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács ülése előtt. Ezzel az Európai Unióban a jog uralma helyére a bürokraták uralma lép, vagyis beáll a brüsszeli diktatúra” – hangsúlyozza Orbán Viktor.
Magyarország tiltakozik a döntés ellen, és mindent megtesz a jogszerű állapot helyreállítása érdekében – szögezte le Orbán Viktor.
A kormányfő korábban már jelezte, hogy ha a szankciót az EU-s alapelvekkel szembe menve kereskedelempolitikai döntésnek álcázzák, Magyarország az EU bíróságához fordul.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.
Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.
Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért kedden az Iránban tüntetőknek, és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen.
Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!