Az EMT tényfeltáró bizottságot javasol az erdélyi magyar egyházi ingatlanok ügyében

A tekintélyes egyházi vezetőkből és jogászokból álló bizottság feltárná a vagyon-visszaszolgáltatási eljárás jogsértő elemeit és javaslatot dolgozna ki, hogy a román és szlovák állam milyen módon lenne kényszeríthető az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására, amelyet mindkét ország az uniós csatlakozásakor kötelezettségként vállalt, mégsem teljesít. A bizottság vezetőjének Tőkés László volt püspököt kérték fel.

Lomnici Zoltán azt mondta, Magyarország eddig a jó viszonyt szem előtt tartva, kellő óvatossággal vetette fel a kérdést, azonban „jogsértések esetében nincs pardon\". A jogsértések elleni küzdelem, például tényfeltáró bizottsággal, „mindannyiunk kötelezettsége\" – fogalmazott.

Az EMT elnöke azt mondta: Románia nemcsak a lelkiismereti és vallásszabadságot sérti azzal, hogy nem teljesíti vállalt kötelezettségét és nem adja vissza az elkobzott ingatlanokat, a román kormány igazi célja a magyarság ellehetetlenítése.

Hozzátette, néhány évtized alatt félmillióval csökkent a romániai magyarok száma, és az, hogy hallható még magyar szó Erdélyben, az egyházi közösségeknek köszönhető, és Románia is tudja, hogy az egyházak a magyarság megtartó bázisát jelentik, ezért késlekednek az ingatlanok visszaszolgáltatásával.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Románia nemzetközi nyomásra fogadta el 2001-ben a restitúciós törvényt az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásáról, de a kérelmek kevesebb mint felét vizsgálták meg. Az erdélyi református egyházkerület esetében például a 835 elkobzott ingatlanból a kérelmek csupán 36 százalékát vizsgálták meg, és a kérelmek jelentős részét vagy elutasították vagy a visszaadásról szóló határozatot az önkormányzat megtámadta, és ezzel „húzzák az eljárásokat\".

A sajtótájékoztatón Tőkés László volt püspök, európai parlamenti képviselő emlékeztetett: az Európa Tanács (ET) rasszizmussal és intoleranciával foglalkozó szakértői bizottsága (ECRI) a kommunizmus idején államosított egyházi és (nemzeti/etnikai) közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásának helyhatósági hátráltatását is szóvá tette legutóbbi, június elején közzétett jelentésében. A jelentés azt ajánlja: Bukarest központi koordinációval lendítse ki a holtpontról a restitúció ügyét.

A képviselő az ET-jelentéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, elégedettek, mert „szinte előzménytelen\" az az érdeklődés és az a fair, elvszerű magatartás, amit az ET és szakbizottsága tanúsított a kérdés vizsgálatakor.

Egy felmérésre hivatkozva Tőkés László arról beszélt: a magyar történelmi egyházak 25 év alatt tulajdonaiknak csak a felét vehették birtokba, használatba az ingatlanok egyharmada került.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a román fél kitér a kötelezettség teljesítése elő, 2010-2013 között „gyakorlatilag leállt a visszaszolgáltatás folyamata\", 2008-2012 között mindössze kétszer ülésezett a restitúciós bizottság, és csak akkor gyorsult fel némileg a visszaszolgáltatás, amikor az ET-be, a NATO-ba illetve az EU-ba vették fel Romániát.

A román hatalom arra játszik, hogy húzza-halassza a kérdést, lehetőleg olyan állapotot akar, amelyben nem lesz kinek visszaszolgáltatni a vagyont – mondta.

A politikus szerint fel kell hívni a figyelmet „erre a botrányos ügyre\" az Európai Parlamentben is, és fel kell kérni az illetékes nemzetközi hatóságokat, hogy folytassák az ügy \"monitorizálását\" és fokozott mértékben gyakoroljanak nyomást Romániára, ami – mint fogalmazott – macska-egér játékot folytat a nemzetközi intézményekkel, miközben odahaza elnyomásban tartja a kisebbségeket. Tőkés László ebben a munkában számít a többi kisebbség szolidaritására.

A képviselő örömét fejezte ki, hogy a Fidesz-KDNP EP-listájáról felvidéki, kárpátaljai és délvidéki magyar képviselő is bejutott az EP-be és jelezte azt is, reméli, az EP következő ciklusában áttörést érnek el a kisebbségek ügyében.