Nyugati öröm. Az Egyesült Államokban és Brüsszelben is üdvözölték, hogy kevéssel ugyan, de az EU-párti szavazatok győztek a moldovai népszavazáson
Fotó: A Moldovai köztársaság elnöki hivatala
Moszkva nem tudta aláásni a választásokat és a népszavazást a Moldovai Köztársaságban, noha „erőteljesen dolgozott” ezen – reagált hétfőn a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
2024. október 22., 10:292024. október 22., 10:29
A moldovai választási eredmények azt mutatják, hogy az ország demokráciája továbbra is erős, annak ellenére, hogy Oroszország megpróbálta aláásni azt – mondta John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője.
Kirby üdvözölte a Moldova európai uniós csatlakozásáról szóló népszavazás pozitív eredményét is, amelyet előrelépésnek nevezett az ország európai integráció felé vezető úton, és kijelentette, hogy Oroszországnak nem sikerült aláásnia az elnökválasztást.
– nyilatkozta John Kirby, miután az »igen« tábor szűken megnyerte a volt szovjet köztársaság európai uniós csatlakozásáról szóló népszavazást, az elnökválasztás második fordulójára pedig november 3-án kerül sor a jelenlegi Európa-barát elnök, Maia Sandu és a szocialisták képviselője, az oroszbarát szocialista Alexandr Stoianoglu között.
A moldovai társadalom megosztott, ezt jelzi az uniós csatlakozásról szóló népszavazás eredménye, amely alig több mint 50 százalékos többséget hozott az EU-integráció hívei számára – mutatott rá a Krónika megkeresésére Barabás T. János szakértő.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő eközben hétfőn ismét visszautasította a Moldova belügyeibe való beavatkozás vádját, és elítélte a vasárnapi választásokba való nyugati beavatkozást. „Bizonyítékok nélkül vádolták meg országunkat azzal, hogy beavatkozik Moldova belügyeibe, és megpróbálja befolyásolni polgárai akaratának kifejezését (...), miközben a Nyugat nyíltan beavatkozott ebbe a választási folyamatba” – mondta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium képviselője.
– jelentette ki az Európai Bizottság, valamint az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn.
A brüsszeli közlemény kiemelte, nemzetközi megfigyelők előzetes megállapításai szerint a népszavazás folyamata jól irányított volt. Az indulók szabadon kampányolhattak még egy olyan környezetben is, amelyet külföldi beavatkozás és aktív dezinformációs erőfeszítések jellemeztek.
Románia továbbra is energiát és szakértelmet fektet be a Moldovai Köztársaság európai integrációjának támogatásába és az orosz beavatkozással szembeni ellenálló képességének erősítésébe – foglalt állást hétfő este a bukaresti külügyminisztérium.
Emlékeztettek: a bűnüldöző hatóságok, számos nemzetközi és civil szervezet figyelmeztetett, hogy
„Oroszország és meghatalmazottai aktívan megpróbálták aláásni a moldovai demokratikus és szavazási folyamatot. Dicsérjük a moldovai hatóságokat a választási és alkotmányos népszavazás sikeres megszervezéséért” – fogalmaztak.
Az Európai Unió szorosan nyomon fogja követni a fejleményeket az elnökválasztás november 3-i, második fordulójában és a 2025-ös parlamenti választások előtt – szögezték le.
– tették hozzá.
Emmanuel Macron francia elnök is biztosította az országot Franciaország „támogatásáról” „európai sorsának” beteljesítésében, és elítélte a szavazás során elkövetett „dezinformációs manővereket”.
„A dezinformációs manőverek nem ingatják meg a moldovaiak elszántságát, akiknek az európai családhoz való csatlakozási törekvése erősebbnek bizonyult” – írta a francia elnök az X-en.
A hivatalban lévő elnök „Maia Sandu testesíti meg ezt a vágyat. Moldova számíthat a támogatásunkra, hogy beteljesítse európai sorsát” – tette hozzá.
Maia Sandu hivatalban lévő moldovai elnök a voksok 42,45 százalékát, legfőbb kihívója, Alexandr Stoianoglo volt főügyész pedig a szavazatok 25,98 százalékát szerezte meg az elnökválasztás első fordulójában, és ezzel ők jutottak be a második fordulóba.
Az elnökválasztás első fordulójával párhuzamosan tartott vasárnapi népszavazáson a választásra jogosultaknak 50,46 százaléka mondott igent arra a kérdésre, hogy rögzítsék-e az alkotmányban Moldova európai uniós csatlakozási szándékát, 49,54 százaléka nemmel voksolt.
A moldovai választási eredmények „nehezen megmagyarázható” szavazatnövekedést mutattak Maia Sandu elnök és az Európai Unió javára – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Maia Sandu leköszönő moldovai elnök szintén üdvözölte az igenek győzelmét az előző nap országa európai uniós csatlakozásáról tartott népszavazáson, amelyet szavai szerint épphogy csak sikerült kivívni „az igazságtalan küzdelem” és Moszkva „galád beavatkozásaival” szemben.
„Egy nehéz küzdelemben megnyertük az első csatát, ami meghatározza országunk jövőjét” – írta a Facebookon az 52 éves leköszönő elnök, egyben elnökjelölt, aki szorgalmazta a választók mozgósítását az elnökválasztás november 3-án esedékes második fordulójára.
A voksok teljes összeszámolása mellett
Bár Maia Sandu hivatalban levő államfő nyerte a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját Moldovában, második körre is szükség lesz, ráadásul az EU-csatlakozásról kiírt referendumon nagyon szoros az állás az elutasító és a támogató voksok között.
Első hivatalos megszólalásában hétfőre virradó éjszaka az államfő „a demokrácia elleni példátlan támadást” nehezményezte, „a moldovai nemzeti érdekek iránt ellenséges külföldi erőkkel együtt fellépő bűnbandákat” okolva, akik – mint fogalmazott – „eurók tízmilliói árán hazugsággal és propagandával kívánták megtéveszteni és korrumpálni a választókat.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtorlással fenyegette meg az Ukrajnában harcoló román és moldovai állampolgárokat Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Londonban európai vezető politikusokkal találkozik, hogy megvitassa Ukrajna szövetségeseivel, hogyan reagáljanak az Egyesült Államok folyamatos nyomására, hogy Kijev fogadjon el engedményeket a béketárgyalásokon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás