Moldovai szavazók Bresciában. A referendumon sokat nyomtak a latban azon Nyugaton élő, EU-párti polgárok voksai, akik hosszas sorokban várakoztak a külképviseleteken berendezett szavazókörök előtt, hogy leadják voksukat
Fotó: Maia Sandu/Facebook
A moldovai társadalom megosztott, ezt jelzi az uniós csatlakozásról szóló népszavazás eredménye, amely alig több mint 50 százalékos többséget hozott az EU-integráció hívei számára – mutatott rá a Krónika megkeresésére Barabás T. János szakértő. A Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője szerint az igenek győzelme a külföldön élő több mint egymillió moldovainak köszönhető, abban pedig, hogy az EU-t elutasítók aránya ilyen nagy volt, közrejátszott Maia Sandu elnök lanyha kampánya és a gazdaságilag elhanyagolt vidéki régiók lakóinak frusztrációja is. Mindazonáltal az elemző úgy véli, hogy Moldova EU-csatlakozása továbbra is reális forgatókönyv.
2024. október 22., 08:012024. október 22., 08:01
A moldovai társadalom megosztottságát jelzi az EU-csatlakozásról szóló népszavazás eredménye, amely szerint csupán szűk, alig több mint 50 százalék támogatja az uniós integrációt – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője. A kolozsvári születésű szakértőt – aki korábban a chișinăui és a bukaresti magyar nagykövetségen szolgált diplomataként – a Pruton túli országban vasárnap lezajlott elnökválasztásról és az uniós referendum tanulságairól kérdeztük.
Kérdésünkre, minek tudható be a vártnál szorosabb különbség az EU-csatlakozást támogató és ellenző voksok között, kifejtette:
„Ez részükről nem csupán amatőrség, hanem burkolt propaganda is volt, mert a bizonytalan választók hajlamosak a győztesnek vélt oldalra állni, így szeretnének biztonságot, védelmet nyerni.
Ugyancsak közrejátszott az erőteljes orosz befolyásolás is, az államfő nyilatkozata szerint számos orosz ügynök osztott pénzt a szavazóknak, hogy Moszkva-párti érdekeket képviseljenek. Az EU is felismerte a választások sorsfordító fontosságát, Ursula von der Leyen asszony, az Európai Bizottság (EB) elnöke a hó elején Chișinăuban járt, és meghirdetett egy 1,8 milliárd eurós segélycsomagot.
– hangsúlyozta lapunknak az elemző.
Döntöttek. A referendumon sokat nyomtak a latban azon Nyugaton élő, EU-párti moldovaiak voksai, akik hosszas sorokban várakoztak a külképviseleteken berendezett szavazókörök előtt, hogy szavazhassanak
Fotó: Facebook/PAS
Arra is kíváncsiak voltunk, esélyes-e az első fordulóban 40 százalék fölött végző regnáló elnök, Maia Sandu végső győzelme, vagy szocialista kihívója, Alexandr Stoianoglo meglepetést okozhat. A szakértő kifejtette: nem lehet előre felbecsülni a két hét múlva esedékes második forduló eredményét, olyan szoros a verseny.
– vetítette előre a várható forgatókönyvet Barabás T. János. Felvetésünkre, miszerint reálisak-e Sandu vádjai, amelyek szerint az oroszok 300 ezer szavazatot vásároltak meg, a szakértő egyértelmű igennel válaszolt.
Bár Maia Sandu hivatalban levő államfő nyerte a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját Moldovában, második körre is szükség lesz, ráadásul az EU-csatlakozásról kiírt referendumon nagyon szoros az állás az elutasító és a támogató voksok között.
Moldovában működő ügynököknek hoztak megvesztegetésre való pénzt” – idézte fel az elmúlt időszak történéseit.
Az elemző szerint mindazonáltal
„A fiatalok nagyobb arányban uniópártiak, mint az idősek, övék a jövő. A gazdasági elit pedig tisztában van azzal, hogy Oroszország nem képes modernizálni az országot, erre az uniós projektek alkalmasak. Az orosz befolyás marad, de szerintem gyengülni fog, hiszen a moszkvai média egyre nehezebben ér el a moldovaiakhoz, és az is jelzésszerű, hogy a románbarát ortodox papok száma az oroszbarátok rovására növekszik” – mutatott rá a volt szovjet tagköztársaság perspektíváira a Krónikának nyilatkozva Barabás T. János.
A moldovai választási eredmények „nehezen megmagyarázható” szavazatnövekedést mutattak Maia Sandu elnök és az Európai Unió javára – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
szóljon hozzá!