Moldovai szavazók Bresciában. A referendumon sokat nyomtak a latban azon Nyugaton élő, EU-párti polgárok voksai, akik hosszas sorokban várakoztak a külképviseleteken berendezett szavazókörök előtt, hogy leadják voksukat
Fotó: Maia Sandu/Facebook
A moldovai társadalom megosztott, ezt jelzi az uniós csatlakozásról szóló népszavazás eredménye, amely alig több mint 50 százalékos többséget hozott az EU-integráció hívei számára – mutatott rá a Krónika megkeresésére Barabás T. János szakértő. A Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője szerint az igenek győzelme a külföldön élő több mint egymillió moldovainak köszönhető, abban pedig, hogy az EU-t elutasítók aránya ilyen nagy volt, közrejátszott Maia Sandu elnök lanyha kampánya és a gazdaságilag elhanyagolt vidéki régiók lakóinak frusztrációja is. Mindazonáltal az elemző úgy véli, hogy Moldova EU-csatlakozása továbbra is reális forgatókönyv.
2024. október 22., 08:012024. október 22., 08:01
A moldovai társadalom megosztottságát jelzi az EU-csatlakozásról szóló népszavazás eredménye, amely szerint csupán szűk, alig több mint 50 százalék támogatja az uniós integrációt – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője. A kolozsvári születésű szakértőt – aki korábban a chișinăui és a bukaresti magyar nagykövetségen szolgált diplomataként – a Pruton túli országban vasárnap lezajlott elnökválasztásról és az uniós referendum tanulságairól kérdeztük.
Kérdésünkre, minek tudható be a vártnál szorosabb különbség az EU-csatlakozást támogató és ellenző voksok között, kifejtette:
„Ez részükről nem csupán amatőrség, hanem burkolt propaganda is volt, mert a bizonytalan választók hajlamosak a győztesnek vélt oldalra állni, így szeretnének biztonságot, védelmet nyerni.
Ugyancsak közrejátszott az erőteljes orosz befolyásolás is, az államfő nyilatkozata szerint számos orosz ügynök osztott pénzt a szavazóknak, hogy Moszkva-párti érdekeket képviseljenek. Az EU is felismerte a választások sorsfordító fontosságát, Ursula von der Leyen asszony, az Európai Bizottság (EB) elnöke a hó elején Chișinăuban járt, és meghirdetett egy 1,8 milliárd eurós segélycsomagot.
– hangsúlyozta lapunknak az elemző.
Döntöttek. A referendumon sokat nyomtak a latban azon Nyugaton élő, EU-párti moldovaiak voksai, akik hosszas sorokban várakoztak a külképviseleteken berendezett szavazókörök előtt, hogy szavazhassanak
Fotó: Facebook/PAS
Arra is kíváncsiak voltunk, esélyes-e az első fordulóban 40 százalék fölött végző regnáló elnök, Maia Sandu végső győzelme, vagy szocialista kihívója, Alexandr Stoianoglo meglepetést okozhat. A szakértő kifejtette: nem lehet előre felbecsülni a két hét múlva esedékes második forduló eredményét, olyan szoros a verseny.
– vetítette előre a várható forgatókönyvet Barabás T. János. Felvetésünkre, miszerint reálisak-e Sandu vádjai, amelyek szerint az oroszok 300 ezer szavazatot vásároltak meg, a szakértő egyértelmű igennel válaszolt.
Bár Maia Sandu hivatalban levő államfő nyerte a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját Moldovában, második körre is szükség lesz, ráadásul az EU-csatlakozásról kiírt referendumon nagyon szoros az állás az elutasító és a támogató voksok között.
Moldovában működő ügynököknek hoztak megvesztegetésre való pénzt” – idézte fel az elmúlt időszak történéseit.
Az elemző szerint mindazonáltal
„A fiatalok nagyobb arányban uniópártiak, mint az idősek, övék a jövő. A gazdasági elit pedig tisztában van azzal, hogy Oroszország nem képes modernizálni az országot, erre az uniós projektek alkalmasak. Az orosz befolyás marad, de szerintem gyengülni fog, hiszen a moszkvai média egyre nehezebben ér el a moldovaiakhoz, és az is jelzésszerű, hogy a románbarát ortodox papok száma az oroszbarátok rovására növekszik” – mutatott rá a volt szovjet tagköztársaság perspektíváira a Krónikának nyilatkozva Barabás T. János.
A moldovai választási eredmények „nehezen megmagyarázható” szavazatnövekedést mutattak Maia Sandu elnök és az Európai Unió javára – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!