
Archív felvétel
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Az antiszemitizmus és a keresztényüldözés megszüntetésére szólított fel Ferenc pápa a Szentszéknél akkreditált diplomatákhoz intézett újévi beszédében hétfőn.
2024. január 09., 09:142024. január 09., 09:14
A katolikus egyházfő elmondta, hogy különösen aggasztónak találja az antiszemita cselekmények növekedését az elmúlt hónapokban. „Ezt a kórt ki kell irtani a társadalomból, mindenekelőtt a testvériségre és a befogadásra való nevelés révén” – hangoztatta a pápa.
Elítélte a Hamász palesztin szélsőséges szervezet Izrael elleni támadását és a „terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség minden fajtáját”, de véleménye szerint a támadás „Izrael részéről erős katonai válaszcsapást” váltott ki, amelynek során több ezren haltak meg és humanitárius válság alakult ki a Gázai övezetben.
Libanont is beleértve, és kérte a Gázában fogva tartott túszok szabadon engedését, majd megismételte a Szentszék álláspontját, amelyben kétállami megoldást szorgalmaznak Izrael és a palesztinok számára, valamint nemzetközi szinten garantált különleges státuszt Jeruzsálemnek.
Úgy vélte, hogy ez gyakran a politikai és társadalmi életből, valamint bizonyos szakmákból való kirekesztést is jelenti, és „még a hagyományosan keresztény országokban is előfordul”.
„Összességében világszerte több mint 360 millió keresztény tapasztalja azt, hogy üldöztetésnek és megkülönböztetésnek van kitéve a hite miatt, és egyre többen kényszerülnek arra hogy elmeneküljenek a hazájukból” – tette hozzá.
A katolikus egyházfő beszédében a béranyaság „megvetendő” gyakorlatának egyetemes betiltására is felszólított. Ferenc pápa szerint a meg nem született gyermekek életét is meg kell védeni, és nem szabad „elnyomni vagy az emberkereskedelem tárgyává tenni”.
„Megvetendőnek tartom az úgynevezett béranyaság gyakorlatát, mely a nő és a gyermek méltóságának súlyos megsértését jelenti, az anya anyagi szükségleteinek kihasználását alapul véve” – jelentette ki a pápa.
A Szentszéknél akkreditált diplomatáknak sajnálatát fejezte ki az egyházfő, hogy olyan történelmi időszak köszöntött be, amelyben a béke „egyre inkább veszélyeztetett, meggyengült és részben elveszett”.
Ferenc pápa beszédében hosszan sorolta azokat a bajokat, amelyek jelenleg szerinte az emberiséget sújtják, megemlítve Oroszország Ukrajna elleni háborúját, az Izrael és a Hamász közötti fegyveres konfliktust, a migrációt, a klímaválságot, valamint a nukleáris és hagyományos fegyverek „erkölcstelen” előállítását, illetve a nemzetközi humanitárius jog egyre súlyosabb megsértését, amely lehetővé teszi ezeket.
Ferenc pápa korábban már megváltoztatta az egyház álláspontját, hangoztatva, hogy a nukleáris fegyvereknek nemcsak a használata, hanem a birtoklása is megengedhetetlen, mostani beszédében pedig már a gyártásukat is idesorolta a fegyveripar általános bírálatának részeként.
„Talán még egyértelműbben fel kell ismernünk, hogy a háborúban a civil áldozatok nem járulékos károk, hanem férfiak és nők, nevekkel és vezetéknevekkel, akik életüket vesztették. Ők gyermekek, akik árván maradtak, és akiket megfosztottak a jövőjüktől” – fogalmazott.
A pápa külön kifejezte sajnálatát az Afrikában zajló humanitárius és menekültválság miatt, és nevek említése nélkül elítélte a kontinensen végrehajtott katonai puccsokat és azon választásokat, melyeket „korrupció, megfélemlítés és erőszak” kísért.
Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.
Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.
Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.
Az olasz politika és média világa is szolidaritását fejezte ki a La Stampa napilap szerkesztőségének szombaton, miután palesztinbarát tüntetők behatoltak a torinói központi szerkesztőségbe és feldúlták azt.
szóljon hozzá!