Az antiszemitizmus és a keresztényüldözés megszüntetésére szólított fel Ferenc pápa

Libanont is beleértve, és kérte a Gázában fogva tartott túszok szabadon engedését, majd megismételte a Szentszék álláspontját, amelyben kétállami megoldást szorgalmaznak Izrael és a palesztinok számára, valamint nemzetközi szinten garantált különleges státuszt Jeruzsálemnek.

Úgy vélte, hogy ez gyakran a politikai és társadalmi életből, valamint bizonyos szakmákból való kirekesztést is jelenti, és „még a hagyományosan keresztény országokban is előfordul”.

„Összességében világszerte több mint 360 millió keresztény tapasztalja azt, hogy üldöztetésnek és megkülönböztetésnek van kitéve a hite miatt, és egyre többen kényszerülnek arra hogy elmeneküljenek a hazájukból” – tette hozzá.

A katolikus egyházfő beszédében a béranyaság „megvetendő” gyakorlatának egyetemes betiltására is felszólított. Ferenc pápa szerint a meg nem született gyermekek életét is meg kell védeni, és nem szabad „elnyomni vagy az emberkereskedelem tárgyává tenni”.

„Megvetendőnek tartom az úgynevezett béranyaság gyakorlatát, mely a nő és a gyermek méltóságának súlyos megsértését jelenti, az anya anyagi szükségleteinek kihasználását alapul véve” – jelentette ki a pápa.

A Szentszéknél akkreditált diplomatáknak sajnálatát fejezte ki az egyházfő, hogy olyan történelmi időszak köszöntött be, amelyben a béke „egyre inkább veszélyeztetett, meggyengült és részben elveszett”.

Ferenc pápa beszédében hosszan sorolta azokat a bajokat, amelyek jelenleg szerinte az emberiséget sújtják, megemlítve Oroszország Ukrajna elleni háborúját, az Izrael és a Hamász közötti fegyveres konfliktust, a migrációt, a klímaválságot, valamint a nukleáris és hagyományos fegyverek „erkölcstelen” előállítását, illetve a nemzetközi humanitárius jog egyre súlyosabb megsértését, amely lehetővé teszi ezeket.

Ferenc pápa korábban már megváltoztatta az egyház álláspontját, hangoztatva, hogy a nukleáris fegyvereknek nemcsak a használata, hanem a birtoklása is megengedhetetlen, mostani beszédében pedig már a gyártásukat is idesorolta a fegyveripar általános bírálatának részeként.

„Talán még egyértelműbben fel kell ismernünk, hogy a háborúban a civil áldozatok nem járulékos károk, hanem férfiak és nők, nevekkel és vezetéknevekkel, akik életüket vesztették. Ők gyermekek, akik árván maradtak, és akiket megfosztottak a jövőjüktől” – fogalmazott.

A pápa külön kifejezte sajnálatát az Afrikában zajló humanitárius és menekültválság miatt, és nevek említése nélkül elítélte a kontinensen végrehajtott katonai puccsokat és azon választásokat, melyeket „korrupció, megfélemlítés és erőszak” kísért.