
Odacsaptak. Az amerikai haderő iráni célpontokat vett célba
Fotó: Facebook/U. S. Central Command
Az amerikai haderő olyan iráni katonai létesítményekre mért csapást, amelyek felelősek voltak a Hormuzi-szoroson áthaladó amerikai hadihajók ellen indított sorozatos „provokálatlan” rakétás, drónos és kishajós támadásokért – közölte amerikai idő szerint csütörtökön az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
2026. május 08., 08:582026. május 08., 08:58
„Az amerikai erők megakadályozták az indokolatlan iráni támadásokat, és önvédelmi csapásokkal válaszoltak, miközben az amerikai haditengerészet irányított rakétás rombolói május 7-én áthaladtak a Hormuzi-szoroson az Ománi-öböl felé” – közölte a CENTCOM egy, a CNN által idézett sajtóközleményben.
A CENTCOM szerint az amerikai erők által megcélzott iráni létesítmények között voltak „rakéta- és drónindító állások, parancsnoki és irányító központok, valamint hírszerzési, megfigyelő és felderítő csomópontok”.
„A jövőben sokkal keményebben és sokkal erőszakosabban fogunk lecsapni rájuk, ha nem írják alá gyorsan a megállapodást!” – írta.
„Rakétákat lőttek ki a rombolóinkra, de azokat könnyedén lelőttük. Hasonlóképpen drónok is érkeztek, de azokat a levegőben porig égettük. Gyönyörűen zuhantak le az óceánba, mintha egy pillangó hullott volna sírjába!” – dicsekedett Trump.
Nőttek az olajárak
Emelkedtek pénteken az olajárak Ázsiában, miután az Egyesült Államok és Irán tűzharcot folytattak a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorosban. A délelőtti kereskedés során a globális olajár-referencia, a Brent 1,5 százalékkal, hordónként 101,60 dollárra emelkedett, miután a kereskedés korábbi szakaszában elért több mint 2 százalékos nyereségétől kissé visszaesett. Az Egyesült Államokban kereskedett olaj ára 1,1 százalékkal, 95,87 dollárra emelkedett.
Egy amerikai tisztségviselő a CNN-nek elmondta, hogy a katonai csapásokat több helyszínen hajtották végre, többek között Bandar Abbászban és Kesmben.
„Az iráni erők több rakétát, drónt és kishajót indítottak, miközben a USS Truxtun (DDG 103), a USS Rafael Peralta (DDG 115) és a USS Mason (DDG 87) áthaladt a nemzetközi tengeri átjárón. Egyetlen amerikai eszköz sem sérült meg” – tette hozzá a CENTCOM közleménye.
Azt is állította, hogy az Egyesült Államok megsértette a jelenlegi fegyverszünetet azzal, hogy célba vett egy, a Hormuzi-szoros felé tartó iráni olajszállító tartályhajót.
Irán „viszonzó lépéssel” reagált, és megtámadta az amerikai hadihajókat a szoros keleti részén és Csabahár kikötőjétől délre – mondta a szóvivő az állami média által közvetített videóüzenetben.
Az iráni állami média egy jelentése szerint a Kesm-szigeten található Bahman-móló kereskedelmi létesítményeit vették célba az iráni biztonsági erők és „az ellenség” közötti tűzharc során.
Trump az ABC News-nak adott telefonos interjúban „szerelmes paskolásnak” nevezte a csütörtöki csapásokat. „A fegyverszünet tart. Hatályban van” – mondta.
Azt is kijelentette, hogy az Iránnal fennálló konfliktus lezárását célzó amerikai javaslat kiterjedtebb, mint egy „egyoldalas ajánlat”, miközben Teherán továbbra is vizsgálja a pakisztáni közvetítőkön keresztül Washingtonból érkező üzeneteket.
Arra a kérdésre, hogy Irán reagált-e az úgynevezett egyoldalas javaslatra, Trump elutasította ezt a jellemzést.
„Nos, ez több, mint egy egyoldalas ajánlat. Ez egy olyan ajánlat, amely lényegében azt mondja ki, hogy nem lesznek nukleáris fegyvereik, átadják nekünk a nukleáris anyagukat és sok más dolgot, amit akarunk” – mondta Trump az újságíróknak.
Arra a kérdésre, hogy Irán beleegyezett-e ebbe, Trump azt válaszolta: „Beleegyeztek. Amikor beleegyeznek, az nem sokat jelent, mert másnap már el is felejtették, hogy beleegyeztek.”
„És tudják, különböző vezetői körökkel van dolgunk” – tette hozzá Trump.
Az Egyesült Államok és Irán az elmúlt napokban tűzharcot folytatott egymással, annak ellenére, hogy a fegyverszünet már közel egy hónapja érvényben van.
Dan Caine tábornok, a vezérkar főnöke keddi sajtótájékoztatón elmondta, hogy Irán a fegyverszünet kezdete óta több mint tízszer támadta meg az amerikai erőket, de egyik incidens sem lépte át azt a küszöböt, amely a harci műveletek teljes újrakezdését vonná maga után.
Caine és Pete Hegseth hadügyminiszter egyaránt hangsúlyozta, hogy
A legutóbbi összecsapásra azután került sor, hogy az amerikai hadsereg szerdán az Ománi-öbölben megsemmisített egy iráni lobogó alatt közlekedő tartályhajót: egy vadászgép „több sorozatot” lőtt ki a hajó kormányára, amikor az egy iráni kikötő felé próbált elhajózni.
Az amerikai Központi Parancsnokság közleményében kijelentette, hogy az amerikai erők „nem törekednek az események eszkalálódására”, de a hadsereg „készen áll az amerikai erők védelmére”.
Az Egyesült Államok akár már ezen a héten újraindíthatja a Szabadság Projektet
Az Egyesült Államok akár már ezen a héten újraindíthatja a Hormuzi-szoros hajózásának biztonsága érdekében kezdeményezett Szabadság Projektet (Project Freedom) – írta a Wall Street Journal az amerikai hadügyminisztérium tisztségviselőire hivatkozva csütörtökön.
A lap szerint a Pentagon azt követően vette fontolóra a kedden felfüggesztett művelet ismételt megindítását, hogy Szaúd-Arábia és Kuvait feloldotta a katonai bázisainak használatára vonatkozó korlátozásokat az akcióban résztvevő amerikai repülőgépek előtt.
Szaúd-Arábia korábban megtagadta, hogy az ország középső részén fekvő légibázisát (Prince Sultan Airbase) az amerikai egységek használják, valamit nem engedélyezett éjszakai átrepülést részben az Iránnal fennálló eszkalációs aggályokra hivatkozva. Kuvait hasonló okokra hivatkozott.
Donald Trump elnök a szaúdi ellenkezés nyomán állította le alig 36 órával az elindulást követően a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajók védelmét szolgáló műveletet. Döntését akkor hivatalosan azzal indokolta, hogy időt szeretne hagyni egy Iránnal készülő megállapodás véglegesítésére.
Lemondott igazságügyi miniszteri jelöltségéről Melléthei-Barna Márton, aki ezt Facebook-oldalán jelentette be csütörtökön. Magyar Péter megköszönte a barátja és sógora eddigi munkáját, és közölte: pénteken jelenti be új jelöltjét a posztra.
Bűnügyi felügyeletet indítványozott az ügyészség a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt főigazgatójával szemben egy két és fél milliárd forint összegű hűtlen kezelés gyanúja miatt - közölte a vármegyei főügyészség helyettes sajtószóvivője.
A romániai polgárok több mint 70 százaléka megszavazná az ország egyesülését Moldovával – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia oroszbarát hackerek célpontjává vált, akik több mint 8 800 kulcsfontosságú ponton támadták meg a legfontosabb intézményeket – jelentette be Oana Țoiu külügyminiszter.
Miközben Moszkva kemény katonai csapásokat helyezett kilátásba Kijev központjára, ha Ukrajna megtámadná a május 9-i győzelem napi ünnepségeket, Ukrajna azt jelezte: nem látja értelmét a tűzszünetnek.
Tenerife szigetén köt ki az a holland óceánjáró, amelyen felbukkant a hantavírus, és az utasokat onnan juttatják haza az európai uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül – jelentette be Mónica García spanyol egészségügyi miniszter.
Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
szóljon hozzá!