Odacsaptak. Az amerikai haderő iráni célpontokat vett célba
Fotó: Facebook/U. S. Central Command
Az amerikai haderő olyan iráni katonai létesítményekre mért csapást, amelyek felelősek voltak a Hormuzi-szoroson áthaladó amerikai hadihajók ellen indított sorozatos „provokálatlan” rakétás, drónos és kishajós támadásokért – közölte amerikai idő szerint csütörtökön az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
2026. május 08., 08:582026. május 08., 08:58
„Az amerikai erők megakadályozták az indokolatlan iráni támadásokat, és önvédelmi csapásokkal válaszoltak, miközben az amerikai haditengerészet irányított rakétás rombolói május 7-én áthaladtak a Hormuzi-szoroson az Ománi-öböl felé” – közölte a CENTCOM egy, a CNN által idézett sajtóközleményben.
A CENTCOM szerint az amerikai erők által megcélzott iráni létesítmények között voltak „rakéta- és drónindító állások, parancsnoki és irányító központok, valamint hírszerzési, megfigyelő és felderítő csomópontok”.
„A jövőben sokkal keményebben és sokkal erőszakosabban fogunk lecsapni rájuk, ha nem írják alá gyorsan a megállapodást!” – írta.
„Rakétákat lőttek ki a rombolóinkra, de azokat könnyedén lelőttük. Hasonlóképpen drónok is érkeztek, de azokat a levegőben porig égettük. Gyönyörűen zuhantak le az óceánba, mintha egy pillangó hullott volna sírjába!” – dicsekedett Trump.
Nőttek az olajárak
Emelkedtek pénteken az olajárak Ázsiában, miután az Egyesült Államok és Irán tűzharcot folytattak a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorosban. A délelőtti kereskedés során a globális olajár-referencia, a Brent 1,5 százalékkal, hordónként 101,60 dollárra emelkedett, miután a kereskedés korábbi szakaszában elért több mint 2 százalékos nyereségétől kissé visszaesett. Az Egyesült Államokban kereskedett olaj ára 1,1 százalékkal, 95,87 dollárra emelkedett.
Egy amerikai tisztségviselő a CNN-nek elmondta, hogy a katonai csapásokat több helyszínen hajtották végre, többek között Bandar Abbászban és Kesmben.
„Az iráni erők több rakétát, drónt és kishajót indítottak, miközben a USS Truxtun (DDG 103), a USS Rafael Peralta (DDG 115) és a USS Mason (DDG 87) áthaladt a nemzetközi tengeri átjárón. Egyetlen amerikai eszköz sem sérült meg” – tette hozzá a CENTCOM közleménye.
Azt is állította, hogy az Egyesült Államok megsértette a jelenlegi fegyverszünetet azzal, hogy célba vett egy, a Hormuzi-szoros felé tartó iráni olajszállító tartályhajót.
Irán „viszonzó lépéssel” reagált, és megtámadta az amerikai hadihajókat a szoros keleti részén és Csabahár kikötőjétől délre – mondta a szóvivő az állami média által közvetített videóüzenetben.
Az iráni állami média egy jelentése szerint a Kesm-szigeten található Bahman-móló kereskedelmi létesítményeit vették célba az iráni biztonsági erők és „az ellenség” közötti tűzharc során.
Trump az ABC News-nak adott telefonos interjúban „szerelmes paskolásnak” nevezte a csütörtöki csapásokat. „A fegyverszünet tart. Hatályban van” – mondta.
Azt is kijelentette, hogy az Iránnal fennálló konfliktus lezárását célzó amerikai javaslat kiterjedtebb, mint egy „egyoldalas ajánlat”, miközben Teherán továbbra is vizsgálja a pakisztáni közvetítőkön keresztül Washingtonból érkező üzeneteket.
Arra a kérdésre, hogy Irán reagált-e az úgynevezett egyoldalas javaslatra, Trump elutasította ezt a jellemzést.
„Nos, ez több, mint egy egyoldalas ajánlat. Ez egy olyan ajánlat, amely lényegében azt mondja ki, hogy nem lesznek nukleáris fegyvereik, átadják nekünk a nukleáris anyagukat és sok más dolgot, amit akarunk” – mondta Trump az újságíróknak.
Arra a kérdésre, hogy Irán beleegyezett-e ebbe, Trump azt válaszolta: „Beleegyeztek. Amikor beleegyeznek, az nem sokat jelent, mert másnap már el is felejtették, hogy beleegyeztek.”
„És tudják, különböző vezetői körökkel van dolgunk” – tette hozzá Trump.
Az Egyesült Államok és Irán az elmúlt napokban tűzharcot folytatott egymással, annak ellenére, hogy a fegyverszünet már közel egy hónapja érvényben van.
Dan Caine tábornok, a vezérkar főnöke keddi sajtótájékoztatón elmondta, hogy Irán a fegyverszünet kezdete óta több mint tízszer támadta meg az amerikai erőket, de egyik incidens sem lépte át azt a küszöböt, amely a harci műveletek teljes újrakezdését vonná maga után.
Caine és Pete Hegseth hadügyminiszter egyaránt hangsúlyozta, hogy
A legutóbbi összecsapásra azután került sor, hogy az amerikai hadsereg szerdán az Ománi-öbölben megsemmisített egy iráni lobogó alatt közlekedő tartályhajót: egy vadászgép „több sorozatot” lőtt ki a hajó kormányára, amikor az egy iráni kikötő felé próbált elhajózni.
Az amerikai Központi Parancsnokság közleményében kijelentette, hogy az amerikai erők „nem törekednek az események eszkalálódására”, de a hadsereg „készen áll az amerikai erők védelmére”.
Az Egyesült Államok akár már ezen a héten újraindíthatja a Szabadság Projektet
Az Egyesült Államok akár már ezen a héten újraindíthatja a Hormuzi-szoros hajózásának biztonsága érdekében kezdeményezett Szabadság Projektet (Project Freedom) – írta a Wall Street Journal az amerikai hadügyminisztérium tisztségviselőire hivatkozva csütörtökön.
A lap szerint a Pentagon azt követően vette fontolóra a kedden felfüggesztett művelet ismételt megindítását, hogy Szaúd-Arábia és Kuvait feloldotta a katonai bázisainak használatára vonatkozó korlátozásokat az akcióban résztvevő amerikai repülőgépek előtt.
Szaúd-Arábia korábban megtagadta, hogy az ország középső részén fekvő légibázisát (Prince Sultan Airbase) az amerikai egységek használják, valamit nem engedélyezett éjszakai átrepülést részben az Iránnal fennálló eszkalációs aggályokra hivatkozva. Kuvait hasonló okokra hivatkozott.
Donald Trump elnök a szaúdi ellenkezés nyomán állította le alig 36 órával az elindulást követően a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajók védelmét szolgáló műveletet. Döntését akkor hivatalosan azzal indokolta, hogy időt szeretne hagyni egy Iránnal készülő megállapodás véglegesítésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már az Egyesült Államokban is hullámokat vetett az ország athéni nagykövete, Kimberly Guilfoyle romániai kormánybuktatással kapcsolatos kijelentése: ellenzéki politikusok az ügy kivizsgálását követelik.
Az Egyesült Államok számíthat Romániára – írta Nicușor Dan államfő pénteken az X-en.
Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt: Oroszország tárgyalásos úton akar békét Ukrajnában, figyelmeztette ugyanakkor a NATO-t, hogy akár atomfegyvert is hajlandó bevetni, ha támadás éri a kalinyingrádi területet.
Üdvözölte Magyar Péter magyar miniszterelnök és Orbán Anita külügyminiszter pénteken, hogy az ukrán parlament elé került a nemzeti kisebbségek jogait érintő törvényjavaslat.
Nemzetközi művelet keretében őrizetbe vették a KillSec nevű hackercsoport felételezett vezetőjét a kelet-spanyolországi Alicantéban – közölték a spanyol hatóságok csütörtökön.
A fideszes országgyűlési képviselőt, volt kulturális és innovációs minisztert különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítják az NKA által kifizetett támogatásokkal kapcsolatos büntetőeljárásban.
Romániának támogatnia kell a vertikális gázfolyosó fejlesztését és az Egyesült Államokkal való partnerség megerősítését, de egyértelműen megkülönbözteti a szállítási infrastruktúra fejlesztését és az amerikai LNG beszerzését – jelentette ki Ilie Bolojan.
Egy, a 25 évvel ezelőtt az Egyesült Államokban végrehajtott terrortámadásokhoz hasonló katasztrófát sikerült megelőzni – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, miután hajszál híján megakadályozták egy repülőgép katasztrófáját.
Románia számára fontos az Egyesült Államokkal fennálló jó viszony, mint ahogy a Vertikális folyosó is, de ettől a gázvásárlások esetében továbbra is a versenyképes ár a legfontosabb tényező – jelentette ki Oana Țoiu.
Semmitmondó nyilatkozatban reagált a washingtoni külügyminisztérium a botrányra, amely amiatt tört ki, hogy Kimnerly Guilfoyle, az Egyesült Államok athéni nagykövete a román kormány megbuktatásáról beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!