
Fotó: Twitter/President Biden
Oroszország máris stratégiai vereséget szenvedett ukrajnai háborújában, az orosz erők nem törték meg az ukránokat lelkileg, és a Nyugat egységesebb, mint valaha – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök a szombaton Varsóban mondott beszédében.
2022. március 26., 20:572022. március 26., 20:57
2022. március 27., 09:472022. március 27., 09:47
„Eltekintve az elkövetett brutalitástól, kétségtelen, hogy a háború már most stratégiai vereséget jelent Oroszország számára” – fogalmazott Biden. Hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz elnök azt gondolta, hogy „az ukránok eldobják fegyvereiket, és nem fognak harcolni”, az orosz erők viszont „a büszke ukránok ellenállásába ütköztek”.
Oroszország el akarta érni, hogy a NATO csökkentse jelenlétét a határainál, „ehelyett Putyin az eddigi legszámottevőbb, több mint 100 ezer amerikai és más szövetséges katonát érő európai jelenléttel szembesül” – állapította meg az amerikai elnök. A varsói Király Vár előterében mondott beszédében Biden úgy vélte, az ukrajnai háborúban hosszú küzdelemre kell felkészülni, de az Egyesült Államok kiáll az ukránok mellett.
Kétnapos lengyelországi látogatását záró beszédében az amerikai elnök felidézte Szent II. János Pál pápa és a lengyel Szolidaritás mozgalom szerepét a kommunizmus megdöntésében, majd az ukrajnai háborúra utalva aláhúzta: „a jelenleg zajló csatában nem napokon vagy hónapokon belül győzünk”, hosszú küzdelemre kell felkészülni. Az ukrán külügyi és védelmi tárca vezetőivel szombaton Varsóban megtartott találkozó kapcsán Biden elmondta: az ukránoknak szánt üzenete azonos azzal, amelyet Dmitro Kulebával és Olekszij Reznyikovval megosztott. „Mellettetek állunk ki. Pont” – jelentette ki.
Felidézett más 20. századi közép-európai demokratikus törekvéseket is, köztük az 1956-os magyar forradalmat és a lengyel munkásfelkelést, valamint az 1968-as prágai tavasz folyamatát, majd azzal folytatta, hogy Oroszország ma saját területén „megfojtotta a demokráciát, és máshol is ugyanezt akarja tenni”. Biden cinikus hazugságnak nevezte azt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna „nácitlanításáról” beszél. Ebben az összefüggésben kiemelte: Volodimir Zelenszkij a demokratikusan megválasztott ukrán elnök, „ráadásul zsidó, apai ágon a családját a holokausztban megsemmisítették”.
„Oroszország kezdettől fogva erőszakot akart” – jelentette ki. Az orosz társadalomhoz szólva úgy fogalmazott: „tudjuk, hogy ti, oroszok, nem vagytok az ellenségeink. Nem hiszem, hogy örültök az ártatlan emberek gyilkolásának”. Az európai államokat Biden arra szólította fel, hogy szabaduljanak az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségtől. Az Egyesült Államok segít ebben – ígérte, utalva konkrétan a zöld energia alkalmazására. A Moszkvával szemben eddig kivetett szankciókról beszélve Biden azon véleményének adott hangot, hogy Oroszoroszág gazdasága a következő években a felére zsugorodik, az ország hamarosan kiesik a világ 20 legnagyobb gazdasága köréből.
Elmondta azt is: eltekintve az elkövetett brutalitástól, kétségtelen, hogy a háború már most stratégiai vereséget jelent Oroszország számára. Hozzátette: Putyin azt gondolta, hogy az ukránok eldobják fegyvereiket, és nem fognak harcolni, az orosz erők viszont a büszke ukránok ellenállásába ütköztek. Az oroszok nem verték szét a NATO-t, a Nyugat jelenleg erősebb és egységesebb mint valaha. Oroszország el akarta érni, hogy a NATO csökkentse jelenlétét a határainál, ehelyett Putyin az eddigi legszámottevőbb, több mint 100 ezer amerikai és más szövetséges katonát számláló európai jelenléttel szembesül – állapította meg az amerikai elnök. „Az amerikai erők nem azért vannak Európában, hogy konfliktust idézzenek elő Oroszországgal, hanem azért, hogy megvédjék a szövetségeseket” – nyomatékosította. „Szent kötelességünk, hogy az 5. cikkely értelmében megvédjük a NATO minden négyzetcentiméterét” – tette hozzá.
Végezetül Biden, utalva II. János Pál mottójára, úgy fogalmazott: „ne féljetek, soha ne veszítsétek el a reményt”. Hangsúlyozta: a történelem időről időre arra tanítja az emberiséget, hogy „a legsötétebb pillanatok után a legnagyobb előrelépések következnek”. „Az ukránok ma azt mutatják meg, hogy az ember ereje nagyobb akármelyik diktátor akaratánál” – hangsúlyozta. „Az Isten szerelmére, az az ember nem maradhat hatalmon!” – zárta beszédét az amerikai elnök.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
szóljon hozzá!