
Fotó: Twitter/President Biden
Oroszország máris stratégiai vereséget szenvedett ukrajnai háborújában, az orosz erők nem törték meg az ukránokat lelkileg, és a Nyugat egységesebb, mint valaha – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök a szombaton Varsóban mondott beszédében.
2022. március 26., 20:572022. március 26., 20:57
2022. március 27., 09:472022. március 27., 09:47
„Eltekintve az elkövetett brutalitástól, kétségtelen, hogy a háború már most stratégiai vereséget jelent Oroszország számára” – fogalmazott Biden. Hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz elnök azt gondolta, hogy „az ukránok eldobják fegyvereiket, és nem fognak harcolni”, az orosz erők viszont „a büszke ukránok ellenállásába ütköztek”.
Oroszország el akarta érni, hogy a NATO csökkentse jelenlétét a határainál, „ehelyett Putyin az eddigi legszámottevőbb, több mint 100 ezer amerikai és más szövetséges katonát érő európai jelenléttel szembesül” – állapította meg az amerikai elnök. A varsói Király Vár előterében mondott beszédében Biden úgy vélte, az ukrajnai háborúban hosszú küzdelemre kell felkészülni, de az Egyesült Államok kiáll az ukránok mellett.
Kétnapos lengyelországi látogatását záró beszédében az amerikai elnök felidézte Szent II. János Pál pápa és a lengyel Szolidaritás mozgalom szerepét a kommunizmus megdöntésében, majd az ukrajnai háborúra utalva aláhúzta: „a jelenleg zajló csatában nem napokon vagy hónapokon belül győzünk”, hosszú küzdelemre kell felkészülni. Az ukrán külügyi és védelmi tárca vezetőivel szombaton Varsóban megtartott találkozó kapcsán Biden elmondta: az ukránoknak szánt üzenete azonos azzal, amelyet Dmitro Kulebával és Olekszij Reznyikovval megosztott. „Mellettetek állunk ki. Pont” – jelentette ki.
Felidézett más 20. századi közép-európai demokratikus törekvéseket is, köztük az 1956-os magyar forradalmat és a lengyel munkásfelkelést, valamint az 1968-as prágai tavasz folyamatát, majd azzal folytatta, hogy Oroszország ma saját területén „megfojtotta a demokráciát, és máshol is ugyanezt akarja tenni”. Biden cinikus hazugságnak nevezte azt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna „nácitlanításáról” beszél. Ebben az összefüggésben kiemelte: Volodimir Zelenszkij a demokratikusan megválasztott ukrán elnök, „ráadásul zsidó, apai ágon a családját a holokausztban megsemmisítették”.
„Oroszország kezdettől fogva erőszakot akart” – jelentette ki. Az orosz társadalomhoz szólva úgy fogalmazott: „tudjuk, hogy ti, oroszok, nem vagytok az ellenségeink. Nem hiszem, hogy örültök az ártatlan emberek gyilkolásának”. Az európai államokat Biden arra szólította fel, hogy szabaduljanak az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségtől. Az Egyesült Államok segít ebben – ígérte, utalva konkrétan a zöld energia alkalmazására. A Moszkvával szemben eddig kivetett szankciókról beszélve Biden azon véleményének adott hangot, hogy Oroszoroszág gazdasága a következő években a felére zsugorodik, az ország hamarosan kiesik a világ 20 legnagyobb gazdasága köréből.
Elmondta azt is: eltekintve az elkövetett brutalitástól, kétségtelen, hogy a háború már most stratégiai vereséget jelent Oroszország számára. Hozzátette: Putyin azt gondolta, hogy az ukránok eldobják fegyvereiket, és nem fognak harcolni, az orosz erők viszont a büszke ukránok ellenállásába ütköztek. Az oroszok nem verték szét a NATO-t, a Nyugat jelenleg erősebb és egységesebb mint valaha. Oroszország el akarta érni, hogy a NATO csökkentse jelenlétét a határainál, ehelyett Putyin az eddigi legszámottevőbb, több mint 100 ezer amerikai és más szövetséges katonát számláló európai jelenléttel szembesül – állapította meg az amerikai elnök. „Az amerikai erők nem azért vannak Európában, hogy konfliktust idézzenek elő Oroszországgal, hanem azért, hogy megvédjék a szövetségeseket” – nyomatékosította. „Szent kötelességünk, hogy az 5. cikkely értelmében megvédjük a NATO minden négyzetcentiméterét” – tette hozzá.
Végezetül Biden, utalva II. János Pál mottójára, úgy fogalmazott: „ne féljetek, soha ne veszítsétek el a reményt”. Hangsúlyozta: a történelem időről időre arra tanítja az emberiséget, hogy „a legsötétebb pillanatok után a legnagyobb előrelépések következnek”. „Az ukránok ma azt mutatják meg, hogy az ember ereje nagyobb akármelyik diktátor akaratánál” – hangsúlyozta. „Az Isten szerelmére, az az ember nem maradhat hatalmon!” – zárta beszédét az amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
szóljon hozzá!