
A Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) győzött a vasárnapi görögországi választásokon, de nem sikerült megszereznie az abszolút parlamenti többséget: a szavazatok több mint 99 százalékának összeszámlálása alapján a Sziriza a voksok 36,3 százalékát szerezte meg.
2015. január 26., 15:222015. január 26., 15:22
A párt a lehetséges 300 helyből 149-et szerezett meg, így a kormányalakításhoz koalíciós társra volt szükség. A Sziriza elnöke és miniszterelnök-jelöltje, Alekszisz Ciprasz már a déli órákban meg is állapodott a koalícióról a Független Görögök Pártjával.
Antonisz Szamarasz eddigi görög kormányfő, a konzervatív Új Demokrácia (Nea Dimokratia) vezetője elismerte választási vereségét, és vasárnap este telefonon gratulált Alekszisz Ciprasznak. Szamarasz pártja, az Új Demokrácia (Nea Dimokratia – ND) 8,5 százalékponttal Alekszisz Ciprasz pártja mögött lemaradva a szavazatok 27,8 százalékát szerezte meg.
A harmadik helyre a szélsőjobboldali Arany Hajnal kerül, 6,3 százalékos támogatottsággal. A párt vezetősége vizsgálati fogságból vezényelte le az Arany Hajnal választási kampányát. A hatóságok a politikusokat azzal gyanúsítják, hogy bűnszervezethez tartoznak.
Az Európa-barát, balközép To Potami (A Folyó) az első hivatalos adatok szerint a voksok 5,9 százalékát szerezte meg. Az első eredmények alapján úgy tűnik, a háromszázalékos parlamenti küszöböt sikerült átlépnie a kommunistáknak (KKE) is, akik 5,6 százalékos támogatottságra tettek szert. A kormánykoalícióban részt vevő Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) a szavazatok 4,8 százalékát nyerte el, a jobboldali Független Görögök Pártja (ANEL) pedig 4,7 százalékot szerzett.
A Sziriza a jobboldali Független Görögök (ANEL) párttal köt koalíciót – közölte hétfőn az utóbbi párt vezetője. „Bejelentem, hogy e pillanattól van kormánya az országnak. A Független Görögök bizalmat szavaznak Alekszisz Ciprasz miniszterelnöknek – mondta újságíróknak Pánosz Kammenosz, miután Ciprasszal tárgyalt a Sziriza athéni székházában. „A miniszterelnök elmegy az elnökhöz, hogy letegye az esküt, és bejelenti az új kormány összetételét, amelyben részt vesznek a Független Görögök” – tette hozzá.
A politikai paletta két ellenkező oldalán elhelyezkedő két párt szövetsége olyan erők szokatlan frigye, amelyeket az országnak az EU és az IMF által nyújtott mentőcsomag iránti ellenszenv köt össze. Karolosz Papuliasz köztársasági elnök már hétfő délután kormányalakítási megbízást adott Ciprasznak.
Újratárgyalnák a pénzügyi feltételeket
Az új görög kormány újratárgyalja a pénzügyi segély feltételeit, mégpedig úgy, hogy azok \"igazságosak és mindkét fél számára előnyösek legyenek” – jelentette be a győztes párt elnöke. Alekszisz Ciprasz hozzátette, hogy mindazonáltal el akarja kerülni „a kárt okozó összeütközést” Athén európai partnereivel. Ugyanakkor a választási győzelem fontos jelzés a változófélben lévő Európának, azt jelenti, hogy a Görögországnak hitelező nemzetközi trojka (az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank) a múlté.
„A görög nép ma történelmet írt, az ország búcsút int a megszorításoknak és a megaláztatásnak. De győzelmünk kedvez más európai népeknek is, amelyek harcolnak a megszorítások ellen. A legfontosabb célunk, hogy hazánk és népe visszanyerje méltóságát” – tette hozzá több ezer ember előtt az Athéni Egyetem terén.
A Sziriza különböző tisztségviselői korábban elmondták, hogy szeretnék fél évre befagyasztani a pénzügyi mentőcsomag folyósítását, valamint az annak feltételéül szabott megszorító intézkedéseket, és csak utána kezdenének tárgyalni a hitelezőkkel az új feltételekről. A Görögországnak nyújtandó 240 milliárd eurós pénzügyi segély utolsó részlete február végén esedékes, de csak abban az esetben kapja meg az ország, ha továbbra is teljesíti a megszabott feltételeket – jegyezte meg a Reuters hírügynökség.
Vegyes reakciók
Az Európai Unió politikusainak reakciói megoszlottak. „Nem tabutéma többé a görög adósság újratárgyalása” – állapította meg Gianni Pittella, az Európai Parlament (EP) szocialista frakcióvezetője. Az olasz politikus üdvözölte a baloldali pártok győzelmét, és arra szólította fel Alekszisz Cipraszt, hogy „erős Európa-párti koalíciót” hozzon létre.
„A görög nép egyértelműen szakított a megszorítások útjával, amit a (z uniós) trojka diktátumai kényszerítettek rá. Olyan új kormányt akar, amely teret biztosít a tisztességes politikának, és több társadalmi igazságosságot tesz lehetővé” – fogalmazott Pittella. Az EP kereszténydemokrata, jobbközép irányzatú néppárti frakciójának német delegációvezetője, Herbert Reul ugyanakkor elutasította a görög adósság részleges elengedésének a gondolatát. „Görögországnak tovább kell vinnie a reformkurzust, ha nem akarja kockáztatni az euróövezetből való kiválást” – szögezte le a CDU politikusa.
Radikális baloldali politikusból miniszterelnök
Alekszis Ciprasz 1974-ben Athénben született. A görög főváros Műszaki Egyetemén szerzett építészmérnöki diplomát, de csak néhány évig dolgozott szakmájában. Középiskolás korában, a nyolcvanas évek végén bekapcsolódott a kommunista ifjúsági mozgalomba, később a párt tagja lett. Vezető tisztséget töltött be az Országos Diákparlamentben is.
Ciprasz a kilencvenes évek közepén a Szinapizmosz párthoz csatlakozott, amit a Görög Kommunista Párt vezetőségének a politikájával elégedetlen párttagok, környezetvédők és más baloldali erők alakítottak. 1999–2003 között a párt ifjúsági szervezetének a főtitkára volt. A Szinapizmosz 2004-ben tartott kongresszusán a politikai bizottság és titkárság tagjává választották, ahol elsősorban az ifjúság helyzetével és az oktatás reformjával foglalkozott.
A 2006-ban tartott helyi választásokon Ciprasz bekerült az athéni önkormányzatba. 2008-ban a párt elnöke lett. A 2009-ben tartott választásokon először szerzett parlamenti mandátumot és a párt képviselőcsoportjának a vezetője lett. Az antikapitalista és antiglobalista erők hatékonyabb összefogása érdekében, a Szinapizmosz és több kisebb baloldali szervezet a 2004-es választások előtt alapította Szirizát.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
szóljon hozzá!