
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke teljes körű tisztázást és sürgős tájékoztatást követelt vasárnap Washingtontól annak nyomán, hogy a Der Spiegel értesülése szerint az amerikai Nemzetbiztonság Ügynökség (NSA) célirányosan lehallgatja, kifürkészi az Európai Unió tisztségviselőt.
2013. június 30., 18:132013. június 30., 18:13
2013. június 30., 18:182013. június 30., 18:18
A szocialista politikus nyilatkozata szerint mélységes aggodalommal töltik el a német hírmagazin megdöbbentő állításai. \"Ha az állítások igaznak bizonyulnak, az rendkívül komoly ügy, és súlyos következményei lesznek az EU-USA viszonyra nézve\" – fogalmazott az Európai Parlament elnöke, és az általa irányított testület nevében teljes körű tisztázást, sürgős tájékoztatást követelt az Egyesült Államoktól.
A Der Spiegel olyan titkos dokumentumokra alapozza állítását, amelyeket az NSA korábbi munkatársa, Edward Snowden vitt magával, és amelyekbe betekintést nyertek a hírmagazin munkatársai. Egy 2010 szeptemberi keltezésű iratból például kitűnik, hogy az NSA \"poloskákat\" telepített a EU washingtoni, illetve New York-i ENSZ-képviseletének irodáiba. Emellett behatolt az európai integrációs szervezet belső számítógépes hálózatába is. Ezáltal az amerikai ügynököknek lehetőségük nyílt beszélgetések lehallgatására, valamint dokumentumok és e-mailek olvasására.
Az idézett dokumentum kifejezetten \"támadási célpontként\" említi az európaiakat. A hírmagazin szerint az NSA mintegy öt évvel ezelőtt az EU brüsszeli központjában is lehallgatást kezdeményezett. A helyi biztonsági apparátus embereinek akkoriban feltűnt számos sikertelen telefonhívás, amelyeknek célpontja a Justus Lipsius Házban (a miniszterek tanácsának épületében) lévő távkarbantartó berendezés volt. A hívó fél \"nyoma\" az Evere nevű brüsszeli kerületben fekvő NATO-központba vezetett, ahol egy idegenektől elzárt helyiségben az NSA emberei \"dolgoztak\".
Ezzel egy időben kiderült az is, hogy kilenc internetes óriásvállalattól, köztük a Google és a Yahoo keresőprogramokat működtető cégektől, illetve Facebook népszerű közösségi oldalt vagy a világszerte használt YouTube videomegosztó portált üzemeltető vállalatoktól gyűjtött be információkat az NSA. A The Washington Post napilap szombaton folyamatábrákkal mutatta be a világ egész internetforgalmát behálózó lehallgatási rendszer működését, és eszerint az NSA a PRISM fedőnevű program segítségével a Microsoft, a Google, a Yahoo, a Facebook, a YouTube, a Skype, az AOL, az Apple és a PalTalk internetes óriásvállalatok adatforgalmát figyelte meg.
A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) \"állami\" lehallgató-berendezéseket használt e magáncégeknél az adathalászathoz, és a begyűjtött információk felülvizsgálat nélkül jutottak el az NSA-hez. Az NSA-nek a PRISM segítségével rálátása volt az e-mail-forgalomra, rögzítették a felhasználók \"csevegéseit\" képben és hangban egyaránt, fényképek és más adatok, videokonferenciákon elhangzottak és titkos jelszavak jutottak a birtokába. A programba bekapcsolódott internetes cégektől az NSA rögtön értesítést kaphatott, mihelyt egy felhasználó jelszóval bejelentkezett vagy e-mailt küldött.
Közben a több mint egy hete a moszkvai Seremetyjevo reptéren tartózkodó Edward Snowden sorsa Rafael Correa ecuadori elnök kezében van. A hazájában kémkedéssel vádolt egykori CIA-s a dél-amerikai országtól kért menedéket, Joe Biden amerikai alelnök ugyanakkor azt kérte a quitoi vezetéstől, ne engedje be Snowdent Ecuadorba. Sőt Washington korábban azzal fenyegette meg az országot, hogy kereskedelmi kedvezményei megszűnnek, ha befogadja a férfit. \"Még nem tudunk foglalkozni a kérelemmel, hiszen Snowden nincs ecuadori területen, de amikor megérkezik, ha megérkezik, és foglalkoznunk kell a kérelemmel, az első vélemény, amit kikérünk, az Egyesült Államoké lesz, ahogy ezt az Assange-ügy esetében is tettük Angliával. Mindenkit meghallgatunk, de a döntést mi hozzuk meg a saját fennhatóságunk alapján\" – mondta a hét végén az ecuadori elnök.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
szóljon hozzá!