Amerikai poloskák az uniónak

A szocialista politikus nyilatkozata szerint mélységes aggodalommal töltik el a német hírmagazin megdöbbentő állításai. \"Ha az állítások igaznak bizonyulnak, az rendkívül komoly ügy, és súlyos következményei lesznek az EU-USA viszonyra nézve\" – fogalmazott az Európai Parlament elnöke, és az általa irányított testület nevében teljes körű tisztázást, sürgős tájékoztatást követelt az Egyesült Államoktól.

A Der Spiegel olyan titkos dokumentumokra alapozza állítását, amelyeket az NSA korábbi munkatársa, Edward Snowden vitt magával, és amelyekbe betekintést nyertek a hírmagazin munkatársai. Egy 2010 szeptemberi keltezésű iratból például kitűnik, hogy az NSA \"poloskákat\" telepített a EU washingtoni, illetve New York-i ENSZ-képviseletének irodáiba. Emellett behatolt az európai integrációs szervezet belső számítógépes hálózatába is. Ezáltal az amerikai ügynököknek lehetőségük nyílt beszélgetések lehallgatására, valamint dokumentumok és e-mailek olvasására.

Az idézett dokumentum kifejezetten \"támadási célpontként\" említi az európaiakat. A hírmagazin szerint az NSA mintegy öt évvel ezelőtt az EU brüsszeli központjában is lehallgatást kezdeményezett. A helyi biztonsági apparátus embereinek akkoriban feltűnt számos sikertelen telefonhívás, amelyeknek célpontja a Justus Lipsius Házban (a miniszterek tanácsának épületében) lévő távkarbantartó berendezés volt. A hívó fél \"nyoma\" az Evere nevű brüsszeli kerületben fekvő NATO-központba vezetett, ahol egy idegenektől elzárt helyiségben az NSA emberei \"dolgoztak\".

Ezzel egy időben kiderült az is, hogy kilenc internetes óriásvállalattól, köztük a Google és a Yahoo keresőprogramokat működtető cégektől, illetve Facebook népszerű közösségi oldalt vagy a világszerte használt YouTube videomegosztó portált üzemeltető vállalatoktól gyűjtött be információkat az NSA. A The Washington Post napilap szombaton folyamatábrákkal mutatta be a világ egész internetforgalmát behálózó lehallgatási rendszer működését, és eszerint az NSA a PRISM fedőnevű program segítségével a Microsoft, a Google, a Yahoo, a Facebook, a YouTube, a Skype, az AOL, az Apple és a PalTalk internetes óriásvállalatok adatforgalmát figyelte meg.

A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) \"állami\" lehallgató-berendezéseket használt e magáncégeknél az adathalászathoz, és a begyűjtött információk felülvizsgálat nélkül jutottak el az NSA-hez. Az NSA-nek a PRISM segítségével rálátása volt az e-mail-forgalomra, rögzítették a felhasználók \"csevegéseit\" képben és hangban egyaránt, fényképek és más adatok, videokonferenciákon elhangzottak és titkos jelszavak jutottak a birtokába. A programba bekapcsolódott internetes cégektől az NSA rögtön értesítést kaphatott, mihelyt egy felhasználó jelszóval bejelentkezett vagy e-mailt küldött.

Közben a több mint egy hete a moszkvai Seremetyjevo reptéren tartózkodó Edward Snowden sorsa Rafael Correa ecuadori elnök kezében van. A hazájában kémkedéssel vádolt egykori CIA-s a dél-amerikai országtól kért menedéket, Joe Biden amerikai alelnök ugyanakkor azt kérte a quitoi vezetéstől, ne engedje be Snowdent Ecuadorba. Sőt Washington korábban azzal fenyegette meg az országot, hogy kereskedelmi kedvezményei megszűnnek, ha befogadja a férfit. \"Még nem tudunk foglalkozni a kérelemmel, hiszen Snowden nincs ecuadori területen, de amikor megérkezik, ha megérkezik, és foglalkoznunk kell a kérelemmel, az első vélemény, amit kikérünk, az Egyesült Államoké lesz, ahogy ezt az Assange-ügy esetében is tettük Angliával. Mindenkit meghallgatunk, de a döntést mi hozzuk meg a saját fennhatóságunk alapján\" – mondta a hét végén az ecuadori elnök.