Nyugtatgat. Marco Rubio szerint Amerika még mindig kiáll Európa mellett, még ha módosultak is a prioritásai
Fotó: X/Marco Rubio
Marco Rubio amerikai külügyminiszter megpróbálta megnyugtatni a szövetségeseket az amerikai csapatok európai telepítésével kapcsolatos döntésekkel kapcsolatban.
2026. május 23., 13:012026. május 23., 13:01
Rubio a svédországi NATO-külügyminiszteri találkozó végén szólalt fel pénteken Amerika szerepe kapc, miután Donald Trump elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok további 5000 katonát küld Lengyelországba – számolt be a BBC.
A döntés egy héttel azután született, hogy törölték a 4000 katona tervezett átvezénylését az országba, és néhány nappal azután, hogy bejelentették az amerikai csapatok egy részének kivonását Németországból.
Rubio azonban a pénteki NATO-találkozót követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy az Egyesült Államok globális kötelezettségvállalásai fényében folyamatosan felülvizsgálja katonai jelenlétét.
Az Egyesült Államok és Izrael Iránnal folytatott konfliktusát követően jelenleg is vannak amerikai katonák a Közel-Keleten.
Trump a lengyelországi csapattelepítésről szóló bejelentést akkor tette, amikor a NATO-miniszterek Svédországban tárgyaltak.
Az amerikai védelmi minisztérium a múlt héten váratlanul bejelentette, hogy törli a 4000 katona Lengyelországba történő telepítését.
A hónap elején az Egyesült Államok bejelentette, hogy 5000 katonát von vissza Németországból, miután Trump és Friedrich Merz német kancellár között vita alakult ki az Iránnal folytatott háború miatt.
Nem világos, hogy a Lengyelországba küldendő további katonák a Németországból kivont fegyveresek közé tartoznak-e, vagy egy külön egyséről van szó.
„Ez a munka már folyamatban volt, és szövetségeseinkkel együttműködve zajlott” – mondta Rubio.
Elismerve a nyugtalanságot, hozzátette: „Nem azt mondom, hogy örülni fognak neki, de biztosan tisztában vannak vele.” Az Egyesült Államok messze a legnagyobb és legképzettebb tagja a NATO-nak – az euró-atlanti szövetségnek, amely 30 európai országot, valamint Kanadát foglalja magában.
Az ország évtizedek óta tart fenn csapatokat európai országokban – eredetileg a Szovjetunióval szembeni elrettentő erőként.
Amióta Oroszország 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, az Egyesült Államok európai szövetségesei sürgetik Washingtont, hogy maradjon elkötelezett a védelmük iránt.
Olaszországban mintegy 12 000, az Egyesült Királyságban 10 000 katona állomásozik, és becslések szerint Lengyelországban is 10 000.
Trump gyakran bírálta a NATO-t – időnként azzal fenyegetőzve, hogy kivonja az Egyesült Államokat a szövetségből, mivel az európai szövetségesek és Kanada pénzügyi hozzájárulása alacsony az Egyesült Államokéhoz képest.
Ennek eredményeként számos ország beleegyezett abba, hogy növelje védelmi kiadásait.
Az amerikai elnököt azonban tovább dühítette, hogy a NATO-országok nem voltak hajlandók segíteni az Egyesült Államoknak az Iránnal folytatott konfliktusában.
Mark Rutte NATO-főtitkár újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy az a folyamat, amelynek eredményeként Európa egyre kevésbé függ az Egyesült Államoktól, „folytatódni fog”.
Svédországban az amerikai külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az amerikai politikában mindig is vita tárgyát képezte az Egyesült Államok hozzájárulása az euroatlanti szövetséghez.
„Megértem, hogy a NATO értékes Európa számára, és annak is kell lennie” – mondta Rubio Svédországban. „De az Egyesült Államok számára is értékesnek kell lennie.”
Marco Rubio: B tervre van szükség a Hormuzi-szoros megnyitására
A szövetségnek B tervre van szükségük arra az esetre, ha Irán továbbra sem nyitja meg a Hormuzi-szorost – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter pénteken a NATO külügyminiszteri találkozója után Helsingborgban.
Rubio szerint a legjobb megoldás egy olyan megállapodás lenne Iránnal, amely biztosítja a stratégiai jelentőségű tengeri útvonal nyitva tartását. Ugyanakkor fel kell készülni arra az esetre is, ha Teherán ezt elutasítja – mutatott rá.
A külügyminiszter elmondta: amikor a pénteki találkozón felvetette a javaslatát, a szövetségesek közül sokan egyetértettek vele, konkrét döntés azonban egyelőre nem született.
Rubio arról is beszámolt, hogy a Hormuzi-szoros védelmére alakult nemzetközi misszió már egy új hadműveletet készít elő, ami egy esetleges megállapodás után is garantálná a hajózás biztonságát a térségben.
Hozzátette ugyanakkor, hogy arra az esetre is megoldást kell találni, ha a térségben továbbra is fegyveres incidensek történnek. „Nem tudom, hogy ez feltétlenül NATO-misszió lenne-e, de a NATO-országok biztosan hozzá tudnának járulni a művelethez” – fogalmazott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dől a dominó – közölte Magyar Péter miniszterelnök a kegyelmi üggyel kapcsolatban a sajtóban megjelentekre reagálva szombaton a Facebook-oldalán.
Vlagyimir Putyin orosz elnök megtorlást ígért, miután azzal vádolta Ukrajnát, hogy halálos támadást hajtott végre egy diákkollégium ellen Kelet-Ukrajna megszállt részén.
A bukaresti Colectiv-tűz ügyében elítélt katonai tűzoltók egyikét, Antonina Radut bebörtönözték egy moldovai börtönben, ahol a román bíróságok által kiszabottnál enyhébb büntetést fog letölteni.
A görlitzi többlakásos épület összeomlása után eltűntnek nyilvánított mindkét román turista holttestét megtalálták a romok alatt – közölte a német rendőrség.
Közzétette a kegyelmi ügy dokumentumait a Sándor-palota a honlapján péntek reggel.
Meredeken visszaesett tavaly a korábbi évek rekordszintjeiről a nettó bevándorlás Nagy-Britanniában. A román állampolgárok élen járnak a kivonulásban.
Román állampolgárságú nő holttestét emelték ki a német mentőalakulatok egy, a németországi Görlitzben összedőlt épület romjai alól.
A kormányfői megbízatás maximális hosszának korlátozását kezdeményezte alaptörvény-módosító javaslatában a Tisza-frakció két tagja szerdán.
Mielőbbi hosszabb tűzszünet és tartós béke szükségeségét hangsúlyozta az orosz–ukrán háborúban Magyar Péter miniszterelnök szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közös sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva.
Egyes országok kísérletei a globális ügyek gyarmati korszak szellemében való uralmára kudarcot vallottak, de a világot az a veszély fenyegeti, hogy visszatér a „dzsungel törvényéhez” – szögezte le szerdán Oroszország és Kína egy közös nyilatkozatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!