
A Minority SafePack sem „hatotta meg” az uniós döntéshozókat
Fotó: Facebook/Minority SafePack
Az Európai Unió intézményei alig foglalkoznak az őshonos nemzeti kisebbségek jogaival, annak ellenére, hogy a tagállamok lakosságának mintegy 10 százaléka tartozik valamilyen őshonos etnikai kisebbséghez az Alapjogokért Központ kutatása szerint, amelynek eredményét kedden ismertették sajtótájékoztatón Budapesten.
2021. május 25., 16:152021. május 25., 16:15
Kovács István, a központ stratégiai igazgatója szerint ezt jól illusztrálja, hogy annak ellenére sem tartotta szükségesnek az ezzel kapcsolatos jogalkotást az Európai Bizottság, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek uniós jogi védelmét sürgető Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezést több mint 1,2 millióan írták alá.
A kutatással a központ hozzá kíván járulni a Konferencia Európa jövőjéről elnevezésű kezdeményezéshez, az anyagot eljuttatják az uniós szervezetekhez – tette hozzá.
Azt mondta:
A Minority SafePack is azt példázza, hogy a demokratikus deficit elkendőzésére létrehozott európai polgári kezdeményezés intézménye is valójában csak „szépségtapasz” – vélekedett Kovács István.
Felhívta a figyelmet arra, hogy 20–50 millió uniós polgár tekinthető valamely őshonos nemzeti kisebbség tagjának és Írországon, Portugálián és Máltán kívül valamennyi tagállamot érinti a kisebbségi kérdés.
Kifejtette: a probléma elhallgatásának fő oka, hogy az európai intézményrendszert átható liberális gondolkodásmód szerint a mélyebb európai integráció vágya nem fér össze sem a nemzetállami szintű, sem "a tagállami szint alatti nacionalizmussal".
A kutatás szerint miközben az 1980-as években az Európai Parlament (EP) még aktív volt nemzeti kisebbségvédelmi ügyekben, jogköreinek kiterjesztése következtében ezek a kezdeményezések egyre inkább eltűntek, miközben a szexuális kisebbségek jogai kiterjesztésének „egyik fő terepe” az EP.
Ugyan az EP-ben működik frakcióközi kisebbségvédelmi munkacsoport, ám az általa szóba hozott témák 90 százaléka a szexuális kisebbségek jogaival foglalkozik – jelentette ki a projektvezető.
Hozzátette: az is kiderült, hogy
Közölte, uniós szabályozás hiányában az Európai Bíróság tagállami törvények alapján kénytelen ítéletet hozni a nemzeti kisebbségek ügyében. Az elfogultságot mutatja, hogy 1996 és 2020 között szexuális kisebbségek ügyében 17 alkalommal döntött a testület, ám nemzeti kisebbségeket érintő joghátrányokkal alig foglalkozott - tudatta Kovács István.
Szerinte ugyanez jellemző az Európai Unió Alapjogi Ügynökségére is, mivel - mint mondta - a kisebbségi kérdést a szervezet szinte kizárólag a szexuális kisebbségek, a bevándorlók és az etnikai kisebbségek, például a romák oldaláról közelíti meg.
Végül felhívta a figyelmet arra, hogy
Egy Romániáról szóló jelentése szerint a román média és egyes politikusok a magyarok és a többségi lakosság között feszültséget szító megnyilatkozásokat tesznek, illetve kitérnek a magyarok elleni gyűlöletbeszédre focimeccseken – említett példákat.
A Szlovákiával kapcsolatos ET-jelentés pedig ajánlásként fogalmazza meg az anyanyelvi oktatás és az anyanyelvi tanárok képzésének erősítését – ismertette Kovács István.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
szóljon hozzá!