A Minority SafePack sem „hatotta meg” az uniós döntéshozókat
Fotó: Facebook/Minority SafePack
Az Európai Unió intézményei alig foglalkoznak az őshonos nemzeti kisebbségek jogaival, annak ellenére, hogy a tagállamok lakosságának mintegy 10 százaléka tartozik valamilyen őshonos etnikai kisebbséghez az Alapjogokért Központ kutatása szerint, amelynek eredményét kedden ismertették sajtótájékoztatón Budapesten.
2021. május 25., 16:152021. május 25., 16:15
Kovács István, a központ stratégiai igazgatója szerint ezt jól illusztrálja, hogy annak ellenére sem tartotta szükségesnek az ezzel kapcsolatos jogalkotást az Európai Bizottság, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek uniós jogi védelmét sürgető Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezést több mint 1,2 millióan írták alá.
A kutatással a központ hozzá kíván járulni a Konferencia Európa jövőjéről elnevezésű kezdeményezéshez, az anyagot eljuttatják az uniós szervezetekhez – tette hozzá.
Azt mondta:
A Minority SafePack is azt példázza, hogy a demokratikus deficit elkendőzésére létrehozott európai polgári kezdeményezés intézménye is valójában csak „szépségtapasz” – vélekedett Kovács István.
Felhívta a figyelmet arra, hogy 20–50 millió uniós polgár tekinthető valamely őshonos nemzeti kisebbség tagjának és Írországon, Portugálián és Máltán kívül valamennyi tagállamot érinti a kisebbségi kérdés.
Kifejtette: a probléma elhallgatásának fő oka, hogy az európai intézményrendszert átható liberális gondolkodásmód szerint a mélyebb európai integráció vágya nem fér össze sem a nemzetállami szintű, sem "a tagállami szint alatti nacionalizmussal".
A kutatás szerint miközben az 1980-as években az Európai Parlament (EP) még aktív volt nemzeti kisebbségvédelmi ügyekben, jogköreinek kiterjesztése következtében ezek a kezdeményezések egyre inkább eltűntek, miközben a szexuális kisebbségek jogai kiterjesztésének „egyik fő terepe” az EP.
Ugyan az EP-ben működik frakcióközi kisebbségvédelmi munkacsoport, ám az általa szóba hozott témák 90 százaléka a szexuális kisebbségek jogaival foglalkozik – jelentette ki a projektvezető.
Hozzátette: az is kiderült, hogy
Közölte, uniós szabályozás hiányában az Európai Bíróság tagállami törvények alapján kénytelen ítéletet hozni a nemzeti kisebbségek ügyében. Az elfogultságot mutatja, hogy 1996 és 2020 között szexuális kisebbségek ügyében 17 alkalommal döntött a testület, ám nemzeti kisebbségeket érintő joghátrányokkal alig foglalkozott - tudatta Kovács István.
Szerinte ugyanez jellemző az Európai Unió Alapjogi Ügynökségére is, mivel - mint mondta - a kisebbségi kérdést a szervezet szinte kizárólag a szexuális kisebbségek, a bevándorlók és az etnikai kisebbségek, például a romák oldaláról közelíti meg.
Végül felhívta a figyelmet arra, hogy
Egy Romániáról szóló jelentése szerint a román média és egyes politikusok a magyarok és a többségi lakosság között feszültséget szító megnyilatkozásokat tesznek, illetve kitérnek a magyarok elleni gyűlöletbeszédre focimeccseken – említett példákat.
A Szlovákiával kapcsolatos ET-jelentés pedig ajánlásként fogalmazza meg az anyanyelvi oktatás és az anyanyelvi tanárok képzésének erősítését – ismertette Kovács István.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!