Orosz inváziótól tartanak az EU-val társuló ukránok

Az orosz hadseregben általános mozgósítást rendeltek el az országhatárokon, mivel arra készülnek, hogy bármelyik pillanatban támadást intézzenek Ukrajna ellen – jelentette ki vasárnap egy kijevi tüntetésen Andrij Parubi, az Ukrán Nemzetbiztonsági Tanács elnöke.

Az ukrán illetékes szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nemcsak a Krím félszigetet vette célba, hanem le akarja rohanni egész Ukrajnát is. Parubi állítására vasárnap Moszkva nem reagált, részben megerősítette azonban azt a NATO fő katonai parancsnoka, aki szerint Oroszország nagy katonai erőt állomásoztat Ukrajna keleti határa mentén. 

Obama Európába jön
Ötvenhárom kormány- és államfő vesz részt a hétfőn kezdődő hágai nukleáris csúcstalálkozón, amelynek alkalmával a világ iparilag legfejlettebb hét országa (G7) megbeszéléseket tart az ukrán válságról. Barack Obama amerikai elnök meghívására összeülnek a G7 (Kanada, Egyesült Államok, Japán, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország) vezető képviselői, akik röviddel a Krím félszigeti orosz hadműveletek kezdete után bejelentették, felfüggesztik a júniusban Szocsiban megtartani tervezett (Oroszországgal kiegészülve G8-as) csúcs előkészületeit. Amerikai diplomácia források szerint Putyinnak a világ sorsát irányító elit soraiból történő kizárásával Obama a Nyugat egységes elutasító álláspontját kívánja kifejezni a Krím félsziget annektálásával szemben. Az amerikai elnök a héten Brüsszelben részt vesz az USA-EU csúcstalálkozón, majd csütörtökön fogadja Ferenc pápa a Vatikánban.

Philip Breedlove amerikai tábornok, az atlanti szövetség európai erőinek és az Európában állomásozó amerikai erőknek a főparancsnoka a Német Marshall Alap vasárnapi eseményén aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Moszkva váratlanul bejelentett hadgyakorlatokkal készíti fel erőit esetleges gyors behatolásra szomszédos államokba, ahogy azt Ukrajna krími régiójában tette.

„Az ukrán határtól keletre most álló (orosz) erő igen-igen nagy, és igen-igen nagyfokú készültségben van\" – mondta Breedlove, kifejezve aggodalmát, hogy ez fenyegetést jelenthet a Moldovai Köztársaság többségében orosz ajkú, szeparatista Dnyeszter menti területére. A főparancsnok hozzátette, a NATO próbálta Oroszországot a partnerévé tenni, de „most már egész világos, hogy Oroszország sokkal inkább ellenfélként, mint partnerként viselkedik\".

Moldováért aggódik Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfő is. Az Európai Néppárt európai bizottsági elnökjelöltje szombaton közölte: Európának sietve meg kell kötnie a társulási megállapodást Chişinăuval annak érdekében, hogy az ország a Krím félsziget Moszkva általi annektálása után ne válhasson Putyin következő célpontjává.

Krím teljesen az oroszoké

Eközben orosz fegyveresek szombaton elfoglaltak egy szevasztopoli légi támaszpontot; más oroszbarát erők, mintegy kétszáz ember pedig behatolt egy légi támaszpontra a Krím félsziget nyugati részén fekvő Novofedorivkában. A Szevasztopol tőszomszédságában lévő – az egyik utolsó, még ukrán kézen maradt – belbeki légi támaszpontot páncélozott harcjárművek segítségével támadták meg fegyveresek, akik a parancsnokot őrizetbe vették, egy ukrán katonát megsebesítettek.

Összesen 189 ukrán katonai létesítmény fölött már az orosz zászló lobog. A kijevi védelmi tárca szombat esti közlése szerint krími oroszbarát fegyveresek és az orosz hadsereg speciális egysége elfoglaltak egy ukrán hadihajót, a szevasztopoli kikötőben horgonyzó Szlavuticsot.

Miközben a félszigeten orosz fennhatóság alatt rekedt ukrán katonák menekülnek Krímből, Ihor Tenyuh, Ukrajna ideiglenes védelmi minisztere cáfolta, hogy világos parancsok nélkül hagyták volna őket. Minden esetre szombaton a védelmi tárca közleményben szögezte le, hogy „hősként, és nem dezertőrként fogják majd kezelni\" a Krímből visszatérő ukrán katonákat.

Közben Vlagyimir Putyin – aki pénteken aláírta a Krímet Oroszországhoz csatoló törvényt – vasárnap elrendelte, hogy az Oroszországi Föderációba felvett félszigeten az orosz törvényeknek megfelelő új közigazgatási struktúra épüljön ki március 29-éig.

Újabb szankciók Moszkva ellen

Moszkvát tehát nem hatotta meg, hogy a Velencei Bizottság alkotmányellenesnek kiáltotta ki a a krími népszavazást, brüsszeli csúcstalálkozóján pedig az Európai Unió kiterjesztette Oroszország elleni szankcióit. Az ukrán válságban játszott szerepe miatt vagyonbefagyasztással és vízumtilalommal sújtott személyek listája újabb vezető orosz politikusokkal bővült, köztük Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettessel és Putyin helyettesével.

Az EU-csúcson az uniós országok vezetői és Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök aláírták az EU–ukrán társulási megállapodás politikai részét is. „Az Európai Unió az új Ukrajna oldalán áll\" – mondta Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, Jacenyuk pedig kijelentette: nem érdekli, mit gondol Oroszország a társulási szerződésről.

A megállapodásnak eredetileg részét képezte egy szabadkereskedelmi egyezmény is. A teljes dokumentum aláírását a tavaly novemberi keleti partnerségi csúcson tervezték, ám azt Viktor Janukovics akkori ukrán elnök az utolsó pillanatban megtagadta, majd Oroszországhoz fordult pénzügyi támogatásért. Ez váltotta ki az ukrán kormány elleni tüntetéseket, amelyek végül Janukovics bukásához vezettek.

Angela Merkel német kancellár közölte: az Európai Bizottságot Oroszország elleni széles körű gazdasági szankciók kidolgozására kérték arra az esetre, ha tovább mélyülne az ukrajnai válság. Franciaország eközben pénteken felfüggesztette katonai együttműködésének nagy részét Oroszországgal, a varsói amerikai nagykövet pedig arról számolt be, hogy az Egyesült Államok hadgyakorlatra készül Lengyelországban, amelyen részt vesz Csehország, Magyarország, Szlovákia, Románia, Bulgária és a balti köztárságok is.