A teljes leépülés veszélye fenyegeti az emberi jogok védelmére kialakult nemzetközi mechanizmust, mivel a rövid távú nemzetállami önérdekek és a biztonsági indokokkal végrehajtott drákói hatósági intézkedések az alapvető szabadságjogok elleni teljes körű támadássá fajultak világszerte – áll az Amnesty International (AI) szerdán Londonban ismertetett éves világjelentésében, amely élesen bírálja az Európai Uniót a menekültválság kezelési módja miatt.
2016. február 24., 18:082016. február 24., 18:08
A világ legnagyobb emberi jogi szervezetének 400 oldalas jelentése az emberi jogok aláásásának „alattomos, fű alatti módszerekkel jellemzett” folyamatára hívja fel a figyelmet. Az AI szerint a kormányok szándékosan támadják, pénzügyi forrásaik szűkítésével gyengítik, vagy egyszerűen elhanyagolják az emberi jogok védelmének céljából létrehozott intézményrendszert.
„Nem csupán jogaink vannak veszélyben, hanem azok a törvények, és az a rendszer is, amely e jogok megvédésére szolgál (...) Több mint hetvenévnyi kemény munka és az ez idő alatt elért haladás forog kockán\" – hangsúlyozta a jelentéshez fűzött kommentárjában Salil Shetty, a szervezet főtitkára.
A közép-európai EU-országokkal foglalkozó fejezetekben az AI kiemeli, hogy például Romániában a roma lakosságot módszeres diszkrimináció és gyűlölet vezérelte bűncselekmények sújtották, beleértve a túlzott erőszak alkalmazását a bűnüldöző hatóságok részéről. A romaellenes érzelmek továbbra is gyakran kifejezést kapnak a politikai közbeszédben. Azt is felróják, hogy a menedékkérők akadályokba ütköztek a menedékkérési eljárás során. A magyar közösséget ért jogsértések nem szerepelnek a jelentésben.
Az AI szerint Magyarország utasította vissza a leginkább a bekapcsolódást a menekültválság páneurópai megoldásába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!