Fotó: Bundesregierung.de
A tálibok elől Afganisztánból menekülő emberek ügyében nem szabad ismét elkövetni a 2015-ös menekülthullámhoz vezető hibákat – mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben.
2021. augusztus 16., 22:172021. augusztus 16., 22:17
2021. augusztus 17., 00:252021. augusztus 17., 00:25
A kormányfő tájékoztatóján kiemelte, hogy a nemzetközi közösségnek támogatást kell nyújtania az Afganisztánnal szomszédos országoknak, főleg Pakisztánnak, hogy ha Afganisztánból elmenekülnek emberek a tálibok elől, akkor el tudják látni a segítségre szorulókat. Jelezte:
Ezeknek az embereknek biztos menedéket kell nyújtani, és nem szabad ismét elkövetni azt a hibát, hogy a nemzetközi közösség nem biztosít elég pénzt az ENSZ menekültügyi szervezetének (UNHCR) és élelmiszer-segélyezéssel foglalkozó szervezetének (WFP), aminek következtében „Jordániából, Libanonból és közvetlenül Szíriából is elindultak az emberek Európába”.
– mondta a német kancellár.
Elmondta, hogy egyetért Heiko Maas külügyminiszter megállapításával, miszerint tévesen ítélték meg az afganisztáni helyzetet. A teljes nemzetközi közösség arra számított, hogy a külföldi katonák kivonása után is lehet folytatni a nemzetközi fejlesztési munkát az ázsiai országban. Így még július végén is úgy tűnt, hogy csak a hadsereg (Bundeswehr) helyi segítőit és családtagjaikat – 2500 embert – kell kimenekíteni az országból. Közülük 1900-an már megérkeztek Németországba és valószínűleg több százan valamely biztonságos harmadik országban vannak.
Azonban a „lélegzetelállító” sebességű tálib offenzíva révén megváltozott helyzetben a német segélyszervezetek és más nem kormányzati szervezetek afgán munkatársait is családostul ki kell menekíteni. Ez további több ezer embert jelent. Ezért indított a Bundeswehr légi mentőakciót – fejtette ki Angela Merkel.
Megerősítette azt a sajtóértesülést, hogy a légierő (Luftwaffe) egy szállítógépe már megérkezett Kabul térségébe, de nem kapott leszállási engedélyt. „Reméljük, hogy az első A 400M-es hamarosan landolhat” – mondta Angela Merkel.
Aláhúzta, hogy német oldalról mindent megtesznek a művelet sikeréért. Ugyanakkor
Angela Merkel a radikális iszlamista tálibok hatalomra jutásáról azt mondta, hogy „keserű, drámai és szörnyű” helyzet alakult ki, főleg az Afganisztánban élők számára. Ugyanakkor a fejlemény keserű Németországnak és az összes szövetségesnek is, amelyek csaknem húsz évig tevékenykedtek Afganisztánban.
Kifejtette, hogy Afganisztán legalábbis pillanatnyilag nem az iszlamista terror hátországa, de az utóbbi csaknem két évtized erőfeszítéseinek csupán ez az eredménye. Mint mondta, az elesettekről és a bevetésekről testi és lelki sebekkel hazatért katonákról soha nem szabad megfeledkezni, de tudomásul kell venni, hogy a terrorveszély megszüntetésén kívül mást nem sikerült elérni Afganisztánban.
– mondta a német kancellár az ország átalakítását, demokratizálását és társadalmi, gazdasági modernizálását szolgáló törekvésekről szóló újságírói kérdésre.
Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt az amerikai földön 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások miatt elindított, NATO-vezetésű afganisztáni hadműveletekben, vagyis a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) és az Eltökélt Támogatás (RS) munkájában.
A műveletekre 12,5 milliárd eurót (4400 milliárd forint) fordítottak. Afganisztáni fejlesztési, segélyezési programokra az utóbbi időszakban évi 435 millió eurót fordított a német kormány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!