Fotó: Bundesregierung.de
A tálibok elől Afganisztánból menekülő emberek ügyében nem szabad ismét elkövetni a 2015-ös menekülthullámhoz vezető hibákat – mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben.
2021. augusztus 16., 22:172021. augusztus 16., 22:17
2021. augusztus 17., 00:252021. augusztus 17., 00:25
A kormányfő tájékoztatóján kiemelte, hogy a nemzetközi közösségnek támogatást kell nyújtania az Afganisztánnal szomszédos országoknak, főleg Pakisztánnak, hogy ha Afganisztánból elmenekülnek emberek a tálibok elől, akkor el tudják látni a segítségre szorulókat. Jelezte:
Ezeknek az embereknek biztos menedéket kell nyújtani, és nem szabad ismét elkövetni azt a hibát, hogy a nemzetközi közösség nem biztosít elég pénzt az ENSZ menekültügyi szervezetének (UNHCR) és élelmiszer-segélyezéssel foglalkozó szervezetének (WFP), aminek következtében „Jordániából, Libanonból és közvetlenül Szíriából is elindultak az emberek Európába”.
– mondta a német kancellár.
Elmondta, hogy egyetért Heiko Maas külügyminiszter megállapításával, miszerint tévesen ítélték meg az afganisztáni helyzetet. A teljes nemzetközi közösség arra számított, hogy a külföldi katonák kivonása után is lehet folytatni a nemzetközi fejlesztési munkát az ázsiai országban. Így még július végén is úgy tűnt, hogy csak a hadsereg (Bundeswehr) helyi segítőit és családtagjaikat – 2500 embert – kell kimenekíteni az országból. Közülük 1900-an már megérkeztek Németországba és valószínűleg több százan valamely biztonságos harmadik országban vannak.
Azonban a „lélegzetelállító” sebességű tálib offenzíva révén megváltozott helyzetben a német segélyszervezetek és más nem kormányzati szervezetek afgán munkatársait is családostul ki kell menekíteni. Ez további több ezer embert jelent. Ezért indított a Bundeswehr légi mentőakciót – fejtette ki Angela Merkel.
Megerősítette azt a sajtóértesülést, hogy a légierő (Luftwaffe) egy szállítógépe már megérkezett Kabul térségébe, de nem kapott leszállási engedélyt. „Reméljük, hogy az első A 400M-es hamarosan landolhat” – mondta Angela Merkel.
Aláhúzta, hogy német oldalról mindent megtesznek a művelet sikeréért. Ugyanakkor
Angela Merkel a radikális iszlamista tálibok hatalomra jutásáról azt mondta, hogy „keserű, drámai és szörnyű” helyzet alakult ki, főleg az Afganisztánban élők számára. Ugyanakkor a fejlemény keserű Németországnak és az összes szövetségesnek is, amelyek csaknem húsz évig tevékenykedtek Afganisztánban.
Kifejtette, hogy Afganisztán legalábbis pillanatnyilag nem az iszlamista terror hátországa, de az utóbbi csaknem két évtized erőfeszítéseinek csupán ez az eredménye. Mint mondta, az elesettekről és a bevetésekről testi és lelki sebekkel hazatért katonákról soha nem szabad megfeledkezni, de tudomásul kell venni, hogy a terrorveszély megszüntetésén kívül mást nem sikerült elérni Afganisztánban.
– mondta a német kancellár az ország átalakítását, demokratizálását és társadalmi, gazdasági modernizálását szolgáló törekvésekről szóló újságírói kérdésre.
Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt az amerikai földön 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások miatt elindított, NATO-vezetésű afganisztáni hadműveletekben, vagyis a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) és az Eltökélt Támogatás (RS) munkájában.
A műveletekre 12,5 milliárd eurót (4400 milliárd forint) fordítottak. Afganisztáni fejlesztési, segélyezési programokra az utóbbi időszakban évi 435 millió eurót fordított a német kormány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!