A romák franciaországi kitoloncolása ellen tüntettek Budapesten

A felszólalók a transzparenseket tartó mintegy száz ember előtt, azt hangoztatták: fel kell éleszteni az emberek lelkiismeretét amíg nem késő, mert a mostani intézkedések kísértetiesen hasonlítanak a vészkorszak kezdetére.

Setét Jenő, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet romaügyi programjának munkatársa azt mondta: az az ország, amely a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” szellemében kivívta az embereknek az azonos jogokat, ma dühöt, haragot és felháborodást kelt a folyamatos gyűlöletkeltéssel, azzal, hogy egy népcsoportot kollektív bűnösnek mondanak ki. Ezért vigyázó szemünket újra Párizsra kell vetni - tette hozzá.

Minden európainak, romának és nem romának egyaránt, kötelessége hangosan tiltakozni a faji alapon történő megkülönböztetés ellen – jelentette ki, hozzátéve, a francia és olasz példára hivatkozva a Jobbik Magyarországon már „közrendvédelmi koncentrációs táborokat” akar nyitni a cigányoknak.

Tamás Gáspár Miklós filozófus azt mondta: a legtöbb európai kormány a hallgatásával, vagy nyíltan, már nem diktatúrában, hanem parlamenti körülmények között támogatja és hajtja végre a gyűlöletkeltést. Tehetik, mert az antifasiszták, a józanul gondolkodók gyengébbek mint valaha. „Rá kell ébrednünk, hogy ezek a folyamatok nem egy kisebbség, nem egy ország, hanem egész Európa ügye” – tette hozzá.

Daróczi Ágnes, a Phralipe nevű roma szervezet alelnöke Európa lelkiismeretének nevezte azokat a tiltakozókat, akik „Le a rasszizmussal!”, „Ma a cigányok, holnap mi?”, „Nem az etnikai tisztogatásra” angol, francia és magyar nyelven írt táblákkal jelentek meg a budapesti külképviselet épülete előtt, illetve azokat, akik az AI felhívására Európa több városában ugyanebben az időben hasonló tüntetéseket szerveztek.

A roma polgárjogi aktivista szerint ma a romák nem lehetnek Magyarország, Európa polgárai. A több milliós európai cigányságot arra biztatta, maradjanak otthon, ne vándoroljanak el, harcolják ki saját kormányaiktól az azonos jogokat, a munkát és a nyomor felszámolását.

Gina Böni, Manush Alapítvány vezetője azt mondta: osztrák és nemet szervezetekkel közösen azt kezdeményezik, hogy szeptember 4-e legyen a szolidaritás napja, amely a romák és nem romák összefogására emlékeztet.

A megmozdulás szervezői egy petíciót is átadtak a francia követségnek, amelyben az erőszakos kitoloncolás leállítását, az emberi jogok tiszteletben tartását követelik.

Franciaországban az utóbbi hetekben számos illegális cigánytelepet számoltak fel, és a hatóságok megkezdték a romák kitoloncolását származási országukba. Párizs közlése szerint július 28. és augusztus 17. között összesen 979 román és bolgár állampolgárt küldtek vissza hazájába.