Valóban fennáll az esélye, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége kilép a kormányból? Ha megteszi, mennyire tekinthető ez jó lépésnek?
Biztosat csak az április 27-i küldöttgyűlés után mondhatunk, ugyanakkor meglepődnék, ha a testület nem a kilépés mellett döntene. Bár vannak olyan vélemények a párton belül, amelyek nem támogatják ezt a lépést, a vezetőség elszánt. A párt ezzel nagy rizikót vállalt, gyakorlatilag 19-re kell lapot húznia. Jelenleg biztos, hogy nem jutnának be a parlamentbe, és valószínűleg 2010-ben sem. Így most racionális lépés, hogy megpróbálják ismét felmutatni saját arculatukat, kérdés, mennyire lesz ez sikeres.
Mekkora mozgástere lehet a Magyar Szocialista Pártnak, amennyiben kisebbségben kormányoz?
Természetesen nagyon kicsi. A párt vezetői most azt szeretnék, ha konkrét pontokba szedett szerződést köthetnének az SZDSZ-szel, amelyben megállapodnának arról, milyen témákban működnének együtt az SZDSZ kilépése után. A szabad demokraták azonban jelen állás szerint erre nem hajlanak, ezért valószínű, hogy az MSZP minden egyes kérdésben külön megegyezéseket köt majd az SZDSZ-szel. Az sem kizárt ugyanakkor, hogy más kérdésekben viszont az MDF támogatását próbálja majd megszerezni, sőt megtörténhet, hogy némely témákban a Fidesszel való együttműködést is megkísérli. A kisebbségi kormányzás ilyen körülmények között is sikeres lehet, mivel a magyar alkotmány értelmében nagyon nehéz megbuktatni a hatalmon lévő kormányt, ez csak konstruktív bizalmatlansági indítvány segítségével lehetséges. Most nem tudom elképzelni, hogy az ellenzék képes olyan személyt találni, akit a parlamenti többség megszavazna Gyurcsány Ferenc helyett a miniszterelnöki tisztségbe. Más kérdés ugyanakkor a költségvetés ügye. Amennyiben ugyanis nem sikerül megszavazni, a miniszterelnöknek – bár erre az alkotmány nem kötelezi – kezdeményeznie kell a parlament feloszlatását, mivel elfogadott költségvetés nélkül megbénul az ország.
„Béna kacsa”-e most Gyurcsány? Jól teszi az MSZP, ha a 2010-es választásokra is vele indul?
Rövid távon mindenképpen a helyén marad, ám a legtöbben azt valószínűsítik, hogy jövő év elején, vagy az európai parlamenti választások előtt, vagy közvetlenül utánuk leváltják. Az nem valószínű, hogy idén távoznia kéne tisztségéből.
A kormányfő épp csütörtökön tett közzé a parlamenti pártok elnökeihez címzett nyílt levelet, amelyben arra szólítja fel őket, hogy vegyenek részt a hétvégi szélsőjobbellenes tüntetésen. Valóban számolni kell Magyarországon a szélsőjobb előretörésének veszélyével, vagy ez csak a figyelem elterelésére alkalmazott taktika a kormány részéről?
A szélsőjobbal való riogatás a rendszerváltás óta kedvelt fegyvere a baloldalnak, amit rendszerint akkor vesznek elő, amikor nagy bajban vannak. Láthatjuk, hogy Gyurcsány Ferenc is rendszeresen él ezzel. Ez ugyanakkor persze nem jelenti azt, hogy nem létezik szélsőjobb, és nem erősödhet meg. Az őszödi beszéd óta mindenképpen hangosabbak, bár nem tudni, hogy ez számszerű növekedéssel is járt-e. Az biztos, hogy olyan méreteket nem ér el, mint Nyugat-Európában, például Belgiumban vagy Németországban. Magyarországon még akkor is csak 1-2 százalékos a támogatottsága, ha a Jobbikot is hozzásoroljuk. További erősödése azonban nem zárható ki, és erre 1998-as kormányra kerülése óta a Fidesz is többször szolgáltatott ürügyet. Ám az utóbbi időben a Fidesz is határozottan elhatárolódik, így a baloldal egyre kedvezőtlenebb helyzetben van, amikor megkísérli összemosni a szélsőségesekkel. Ráadásul már a zsidó polgárok körében is csökkent a jobboldaltól való félelem, főleg a fiatal generáció körében tapasztalható a zsigeri ellenszenv hiánya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Látogatottsági adatok