2011. március 10., 11:532011. március 10., 11:53
A tibeti vezető emigráns kormányának székhelyén, az észak-indiai Dharamszalában csütörtökön mondott beszédében jelentette be visszavonulását a politikai élettől.
Emlékeztetett arra: a hatvanas évektől kezdve rendszeresen szorgalmazta, hogy a tibeti népnek szabadon választott vezetője legyen, akinek „átadhatja a hatalmat”. Úgy véli, most egyértelműen eljött az ideje annak, hogy ezt megvalósítsák.
Közölte, hogy ennek érdekében javasolja majd a tibeti emigránsok alkotmányának módosítását a tibeti „parlament” márciusi ülésén.
Kína szerint nem szabad komolyan venni a bejelentést. Csiang Jü (Jiang Yu) kínai külügyi szóvivő csütörtökön hangoztatta, hogy az elmúlt években a dalai láma már többször beszélt visszavonulásáról. A szóvivő szerint most is csupán arról van szó, hogy a vallási vezető meg akarja téveszteni a nemzetközi közösséget.
A dalai láma politikai szerepe nagyrészt ceremoniális – az emigráns kormányt hivatalosan egy választott miniszterelnök vezeti –, de státusa a kabinet minden más tagjának szerepét elhomályosítja.
Jóllehet a dalai lámák hagyományosan Tibet politikai és vallási vezetői voltak egyben, Tendzin Gyaco régóta úgy tekinti, hogy ő már „félig visszavonult” a politikai vezetői szereptől. Viszont továbbra is a tibeti buddhisták szellemi vezetője.
A XIV. dalai láma 1959 óta él Indiában, ahol több mint százezer tibeti menekült lakik 19 különböző telepen.
Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma, a tibeti buddhisták száműzetésben élő szellemi vezetője 1935. július 6-án született Lhamo Dhondrub néven földműves családban, s két és fél éves volt, amikor felismerték benne Buddha földi alakját. A reinkarnációban hívő tibeti buddhisták ugyanis feltételezik, hogy minden dalai láma (a dalai tibeti nyelven óceánt, egyben bölcsességet, a láma tanítót jelent) egy gyermekben testesül meg újra, akinek kilétét a születésekor bekövetkező csodás jelenségek alapján meg lehet állapítani.
1940. február 22-én lett a tibeti buddhisták vezetője, a „Hó királyságának” uralkodója, s a 13 emeletes, ezerszobás Potala palota lakója. Tanulmányai végeztével, 1950-ben vette át a hatalmat, épp amikor Kína „felszabadította” Tibetet, s neki alá kellett írnia a szerződést Tibet „visszatéréséről” a „Nagy Hazába”.
A kínaiak több jelképes politikai tisztségbe nevezték ki a fiatal dalai lámát, ugyanakkor hozzákezdtek a hagyományos tibeti társadalom és vallás felszámolásához. Emiatt 1959 márciusában Tibetben felkelés robbant ki, amelyet a kínaiak kegyetlenül levertek, s a dalai láma is csak nagy szerencsével tudott Indiába menekülni. A külvilágtól elzárt Tibetben megtiltották a vallásgyakorlást, a templomok és kolostorok nagy részét elpusztították, a felbecsülhetetlen értékű könyvtárakat felégették.
A dalai lámának az indiai kormány azzal a feltétellel adta meg a menedékjogot, hogy nem folytat politikai tevékenységet. Ő mégis kormányt alakított, majd 1963-ban deklarálta Tibet függetlenségét. Erről ma már lemondott a maximális önkormányzat és a vallásszabadság ellenében, ugyanakkor Peking ma sem akar hallani a függetlenedési törekvésekről, s Tendzin Gyaco kudarcnak minősítette a színfalak mögött Pekinggel folytatott tárgyalásait.
A 2008 tavaszán kitört tibeti zavargások idején az erőszakcselekmények abbahagyására szólította fel honfitársait. Békés filozófiájának alapja a türelem, a megértés, az erőszakról azt tartja, hogy ellentmond az emberi természetnek, és nem old meg semmit.
A dalai láma számos kitüntetés birtokosa. 1989-ben megkapta a Nobel-békedíjat, amelyet a „világ valamennyi elnyomottja” nevében fogadott el, 2007-ben pedig a Kongresszusi Aranyérmet, az amerikai törvényhozás legmagasabb polgári kitüntetését. Sokat utazik, célja, hogy a figyelmet Tibetre irányítsa, és közvetett módon nyomást gyakoroljon Pekingre; személyes varázsának hatására világszerte rengetegen tértek át a buddhizmusra.
A mosolygós arcú, víg kedélyű, rendszerint a szerzetesek öltözékét viselő dalai láma hajnali négy órakor kel, naponta legalább négy órát meditál, s – lépést tartva a korral – már közösségi portálokon is elérhető. Már régóta szorgalmazta, hogy a tibeti népnek szabadon választott vezetője legyen, akinek „átadhatja a hatalmat”, és most elérkezettnek látja az időt ennek megvalósításához.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Látogatottsági adatok