
2010. november 17., 14:392010. november 17., 14:39
Budapesten ismét kísért a „Kempinski-koccintásként” elhíresült, nyolc évvel ezelőtt történt rendezvény szelleme, amikor is az akkori magyar és román miniszterelnök – többek között RMDSZ-es politikusok társaságában – együtt ünnepelte december elsején a román nemzeti ünnepet. Tegnapi számában a Magyar Hírlap megírta, hogy a budapesti Nemzeti Színházban rendez november 30-án előadással és állófogadással egybekötött ünnepséget Románia budapesti nagykövetsége a román nemzeti ünnep, december 1. tiszteletére.
Mint ismeretes, 1918. december 1-jén tartották Gyulafehérváron a románok nagygyűlését, amelyen elfogadták a már megszállt Erdély egyesülését a Román Királysággal. Zenovia Popa, a román diplomáciai kirendeltség sajtóattaséja a lapnak elmondta: azért döntöttek a Nemzeti Színház mellett, „hogy ezzel az államközi viszonyokat helyezzük előtérbe”, mivel tekintettel voltak Románia és Magyarország jó viszonyára, valamint arra, hogy szomszédos államokról van szó. Zenovia Popa szerint minden évben igyekeznek „gondosan kiválasztott, előkelő és rangos helyszíneken” megszervezni a román nemzeti ünnep alkalmából tartott fogadásokat.
Raffay Ernő történész a Magyar Hírlapnak nyilatkozva a nagykövetség részéről provokációnak, a színház részéről pedig egyenesen szamárságnak nevezte a helyszínválasztást, amit Szakály Sándor történész visszatetszőnek titulált, ugyanakkor elítélték a Nemzeti Színház hasonló célokra történő átengedését neves színművészek is.
Annál is inkább, mivel hasonló megemlékezésre volt már precedens a magyar fővárosban. Magyarországon és Erdélyben egyaránt felháborodást váltott ki, hogy 2002-ben Medgyessy Péter akkori szocialista kormányfő román kollégájával, Adrian Năstaséval együtt ünnepelte december 1-jét a budapesti Kempinski Szállodában. Az eseményen részt vett különben Kelemen Atilla és Verestóy Attila RMDSZ-politikusok is, miközben a szálloda előtt több százan tiltakoztak, a demonstrálókat pedig a rendőrség feloszlatta. Tavaly ugyanakkor felhördülést váltott ki az is, hogy egy Szász Jenő vezette polgári párti küldöttség részt vett a Traian Băsescu államfő által a Cotroceni-palotában rendezett december elsejei fogadáson.
Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház főigazgatója (képünkön) tegnap közleményt bocsátott ki az ügyben, amelyben megállapítja: a megjelent sajtóhírekkel ellentétben nem állt szándékában senki érzéseit megsérteni. „A Budapesti Román Kulturális Intézet megkeresésekor – miszerint a román nemzeti ünnep alkalmából szeretné bérbe venni a Nemzeti Színház nagytermét – úgy ítéltem meg, hogy a rendezvény elősegítheti azt, hogy a két ország, Magyarország és Románia a viharos történelmi események ellenére a kultúra és a művészet segítségével is közeledjen egymáshoz” – olvasható a dokumentumban. A Jobbik szerint „kimeríti a hazaárulás fogalmát”, hogy a román nagykövetség kérésének eleget tesz egy olyan szimbolikus magyar közintézmény, mint a Nemzeti Színház, s helyszínt biztosít december elsejére „egy provokációnak”.
A ellenzéki párt bejelentette: december elsejére tüntetést szervez a Nemzeti Színház épülete elé. Azonnali vizsgálatot kér Alföldi Róbert ügyében a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), amely szerint a Nemzeti Színház igazgatója nem rendeltetésszerű célokra adta át „a magyar színjátszás templomát”. Pálffy István, a kisebbik kormánypárt frakciószóvivője közölte, kérik, hogy a színház igazgatójával kötött szerződést a kultúráért felelős államtitkár azonnal vizsgálja át, és ha megállapítható, hogy az igazgató megsértette az intézmény vagy a közönség érdekeit, és intézkedésével erkölcsi kárt okozott, haladéktalanul menessze tisztségéből. „A köz javára létesített kulturális közintézmények nem lehetnek helyszínei olyan rendezvénynek, amely egy másik közösség nemzeti identitása szempontjából fontos ugyan, de a magyar közönség körében vitákat gerjeszt és politikai hullámokat kavar. Nem vonjuk kétségbe a román nemzet identitását, de az Alföldi Róbert igazgató által befogadott rendezvény olyan, mintha a bukaresti nemzeti színházban emlékeznénk meg a trianoni döntésről” – állapította meg a KDNP-s politikus, aki szerint Alföldi Róbert ezzel a lépéssel végképp alkalmatlannak bizonyult a Nemzeti Színház vezetésére.
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.