
Fotó: Pixabay
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyelőre nem támogatja az oltási útlevél megkövetelését az utazásokhoz, egyrészt a bizonytalanság miatt azzal kapcsolatban, hogy az oltás véd-e a vírus terjesztése ellen, másrészt pedig méltányossági okokból – közölte az ENSZ egészségügyi szervezetének szóvivője.
2021. április 07., 07:302021. április 07., 07:30
2021. április 13., 13:422021. április 13., 13:42
„Mi a WHO nevében jelenleg annyit mondhatunk, hogy nem tekintenénk az oltási útlevelet kötelezőnek egy országba való belépéshez, illetve az onnan történő kilépéshez, mert
– jelentette ki kedden Margaret Harris. Hozzátette: ezen túl vannak más kérdések is, például
A WHO jelenleg a kínai Sinopharm és a Sinovac gyógyszergyárak koronavírus elleni védőoltását vizsgálja abból a célból, hogy április végén potenciálisan felvehessék a sürgősségi alkalmazásra hitelesített vakcinák listájára – jegyezte meg a szóvivő.
„Ez nem megy olyan gyorsan, mint reméltük, mert több adatra van szükségünk” – jelentette ki Margaret Harris, de titoktartási kötelezettségre hivatkozva nem közölt további részleteket.

Thierry Breton, a belső piacért felelős európai uniós biztos megerősítette, hogy az Európai Unió nyárra elérheti a koronavírus-elleni kollektív immunitást a területén gyártott oltóanyag-mennyiségnek köszönhetően. Az uniós oltási stratégiáért is felelős francia politikus azt is jelezte, hogy a beoltottságot igazoló közös uni&
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója márciusban szólította fel az országokat, hogy a felesleges készletekkel rendelkező országok ajánlják fel ezeket az adagokat a WHO és a GAVI Vakcinaszövetség vezetésével a kis és közepes jövedelmű országok védőoltással történő megsegítésére létrehozott COVAX programnak. Az indiai exportkorlátozások miatt ugyanis szűkösek az Indiai Szérum Intézet (SII) által gyártott AstraZeneca/Oxfort szállítmányok.
Késsel támadt iskolatársaira egy 15 éves fiú kedden a Moszkva melletti Gorki-2 kertvárosi településen, egy tízéves gyermek életét vesztette, többen megsebesültek.
Nicușor Dan pesszimista Oroszország békekötési szándékait illetően – a román államfő erről kedden, a keleti szárnyon elhelyezkedő uniós tagországok helsinki csúcstalálkozója előtt beszélt.
Az Ukrajna által javasolt karácsonyi fegyverszünet attól függ, hogy sikerül-e békeszerződést kötni – szögezte le a Kreml kedden.
Ötmilliárd dollárra szóló kártérítési pert indított a BBC ellen Donald Trump amerikai elnök azon a címen, hogy a brit közszolgálati médiatársaság félrevezető változatban ismertette egyik beszédét.
A brit külső hírszerzés (MI6) vezetője szerint a világot évtizedek óta nem fenyegették olyan veszélyek, mint jelenleg, és bár a konfliktus nem elkerülhetetlen, a szolgálat jelenleg „a béke és a háború mezsgyéjén működik”.
A Bondi Beach-en történt vasárnapi tömeggyilkosságot az „Iszlám Állam ideológiája” motiválta – jelentette ki kedd reggel Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök.
Az európai vezetők hátfőn este kijelentették, hogy a kétnapos berlini béketárgyalások után „jelentős előrelépés” történt, és bemutatták az Ukrajna biztonsági garanciáira és gazdasági helyreállítására vonatkozó tervet.
Az Egyesült Államok jelentős biztonsági garanciákat kínált Ukrajnának, az igazi békefolyamat kilátása most minden korábbinál közelebb került – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Berlinben hétfőn.
A horvát parlament hétfőn elfogadta az új útdíjszedési törvényt, amelynek értelmében 2027. március 1-jétől egységes elektronikus útdíjfizetési rendszert vezetnek be Horvátország teljes autópálya-hálózatán.
Az ausztrál Bondi Beachen vasárnap történt lövöldözésben legalább 15-en vesztették életüket, köztük két magyar holokauszttúlélő, Pogány Marika és Weitzen Tibor.
szóljon hozzá!