Brutális terrortámadásokat követtek el a hétvégén Párizsban iszlamista dzsihadista merénylők: az összesen hat helyszínen, péntek este elkövetett merényletsorozat összesen legkevesebb 129 áldozatot követelt. A sebesültek száma 352, ebből 99 állapota súlyos.
2015. november 15., 16:242015. november 15., 16:24
A francia rendőrség feltételezése szerint a lövöldözések és robbantások valamennyi elkövetője meghalt. A terroristák nyolcan voltak, közülük heten felrobbantották magukat. A merényletért, amelyben két román állampolgár is meghalt, az Iszlám Állam vállalta a felelősséget.
Michel Cadot, a párizsi rendőrség vezetője szombaton elmondta: annak ellenére, hogy úgy gondolják, a terroristák mind halottak, a hatóságok keresik a merénylethullám esetleges további közreműködőit.
A merénylők hat helyen csaptak le: a nemzeti stadionban, ahol éppen a francia–német válogatott labdarúgó-mérkőzés zajlott, a Bataclan rendezvényteremben, ahol rockkoncertet tartottak, továbbá a Voltaire körúton, a Charonne körúton, az Alibert utcában és a Fontaine au Roi utcában éttermek vagy bárok szomszédságában.
Nem garantálható a százszázalékos biztonság
A teljes körű biztonság nem garantálható, igaz, a mostani merénylethez a francia hírszerzés szakmai hibái is hozzájárultak – mondta el a Krónikának Tóth Tibor biztonságpolitikai szakértő.
A legbrutálisabb támadást a Bataclanban hajtották végre a támadók, ahol túszejtés és túszszabadító akció is volt.
A koncertteremben a halálos áldozatok száma megközelíti a százat. A Charonne körúton 18, az Alibert utcában 14, a Fontaine au Roi utcában 5, a Voltaire körúton egy halálos áldozatról tudnak.
Francois Molins főügyész elmondta: a merényleteket három, jól koordinált csoport hajtotta végre. Az első, háromfős öngyilkos csoport a Stade de France-nál robbantott, a második egy fekete Seat Leon gépkocsiból nyitott tüzet a vendéglőkre, a harmadik, ugyancsak három fős egység pedig egy Volkswagen Poloval érkezett a Bataclan koncertteremhez.
A merényletek egyik szemtanúja az Allah Akbar (Allah nagy) kiáltást hallotta az egyik merénylő szájából a párizsi Bataclan koncertteremben – jelentette a France Info adó. Később egy másik szemtanú, aki szintén jelen volt, azt mondta a francia hírügynökségnek, hogy a terroristák a szíriai francia katonai beavatkozással próbálták indokolni tettüket.
A francia nyomozó hatóságoknak csak néhány részletet sikerült feltárniuk a merényletekkel kapcsolatosan: egy személyt ujjlenyomata alapján azonosítottak, találtak egy szíriai és egy egyiptomi útlevelet, egy gyanúsan viselkedő embert pedig őrizetbe vettek az egyik brit repülőtéren.
Két román halálos áldozat
A hírügynökségek említést tettek két román, két belga, két tunéziai, egy spanyol, egy portugál és egy svéd áldozatról, valamint arról, hogy a sebesültek között sok az amerikai. Magyar áldozatról semmilyen jelzés nem érkezett.
A két román áldozat a tulceai Ciprian Calciu és a nagybányai Lăcrămioara Pop, akik egy ideje Párizsban éltek, és éppen a Rue Charonne-on működő La Belle Equipe vendéglőben tartózkodtak, amikor a terroristák tüzet nyitottak a helyiségre. Mindketten belehaltak lőtt sebeikbe.
A különböző helyszíneken akcióba lépett elkövetők mindegyike életét vesztette: a Bataclan rendezvényteremben a négy merénylő közül három felrobbantotta magát, egy merénylőt a rendőrök öltek meg, a további négy merénylő közül egy az utcán, három a stadion közelében robbantotta fel magát.
Az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista terrorszervezet magára vállalta a merényleteket. Az arab és francia nyelven, francia keltezéssel kiadott dokumentum szerint a „kalifátus\" nyolc harcosa robbanó mellényekkel és gépfegyverekkel felszerelkezve hajtotta végre a támadásokat különböző helyszíneken a francia főváros szívében. Párizst a „feslettség és bűn fővárosának\", valamint az „európai keresztesek zászlósának\" nevezték a közleményben.
Rendőrségi források azt is közölték: egy szíriai és egy egyiptomi útlevelet találtak a Stade de France stadion közelében felrobbant öngyilkos merénylők holttestének közelében. Az nem volt megállapítható, hogy a személyi okmányok az elkövetőkhöz tartoztak-e.
A görög hatóságok tájékoztatása szerint októberben Lérosz szigetén regisztrálták a szíriai útlevél tulajdonosát. Vasárnap kiderült: a szír úti okmány tulajdonosa Magyarországon keresztül érkezett Franciaországba. Az illető Görögországon, Macedónián, Szerbián és Horvátországon keresztül jutott Magyarországra, ahonnan Ausztria felé távozott. A férfit a horvátországi opatovaci sátortáborban regisztrálták.
Belgiumi szálak
A Une nevű belga televízió szerint egy belga rendszámú autó szállíthatta a robbanószereket a párizsi merényletekhez. Az egyik támadó autójában a francia rendőrök Brüsszel egyik kerületéből, a jelentős muszlim közösséggel rendelkező Molenbeek-Saint-Jeanból származó parkolójegyet találtak. Így a támadásnak további Belgiumhoz köthető vonatkozásai is lehetnek. Ennek nyomán rendőri akció kezdődött szombat délután Brüsszel Molenbeek-Saint-Jean nevű kerületében, amelynek során a hatóságok négy embert őrizetbe vettek.
Vasárnap Párizs Montreuil elővárosában megtalálták a pénteki terrorakció során használt egyik
gépkocsit, benne fegyverekkel, és őrizetbe vettek hat embert a már azonosított merénylő környezetéből. A Bataclan rendezvényteremben végrehajtott terrorakció egyik elkövetője, a 29 éves Ismail Omar Mostefai apját és testvérét, valamint egy nőt vettek őrizetbe.
Francois Hollande francia köztársasági elnök „könyörtelen háborút\" hirdetett a terroristák ellen. Az elnök az egész ország területére szükségállapotot hirdetett, és ideiglenesen lezárták a határokat is, a francia főváros körül pedig mozgósítják a katonaságot a további merényletek megelőzésére. „Tudjuk, honnan jön a támadás, tudjuk, kik ezek a bűnözők, a terroristák” – hangoztatta, az Iszlám Államot nevezve meg, és felelős hozzáállásra szólítva a franciákat.
Az események miatt számos állam vezetője is részvétét fejezte ki. Szombaton az egész EU elleni támadásnak minősítették a merényleteket. Barack Obama amerikai elnök szerint nemcsak Párizs és Franciaország népe, hanem az emberiség és az egyetemes értékek ellen intéztek terrortámadást.
Ferenc pápa a világ különböző részein zajló harmadik világháborúról beszélt. Vasárnap Murat Iusuf, a romániai muzulmánok főmuftija határozottan elítélte a párizsi vérontást, és leszögezte: az iszlám nevében vérengző terroristák nem hittestvéreik a Korán tanításait követő hívő muzulmánoknak.
A gyász jeléül leoltották Párizsban az Eiffel-torony fényeit, New Yorkban viszont az együttérzés jeleként a francia lobogó színeivel – kék, fehér, piros – világították ki az Empire State Building felhőkarcolót, valamint a One World Trade Center csúcsát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!