
Fotó: Facebook
Sem Oroszországnak, sem Ukrajnának nem adott el vagy szállított fegyvert Szerbia azóta, hogy kitört az ukrajnai háború – szögezte le Ivica Dacic szerb külügyminiszter pénteken Belgrádban arra reagálva, hogy Moszkva magyarázatot kért Belgrádtól arra: szerb gyártmányú fegyverek jelentek meg az ukrán harcoló félnél.
2023. március 03., 20:332023. március 03., 20:33
Az N1 regionális hírtelevízió beszámolója szerint Dacic hozzátette: Szerbia egyetlen olyan országnak sem ad el fegyvert, amely nemzetközi jogi szempontból problematikus államnak számít. Leszögezte ugyanakkor, hogy ő csak azokról az intézményekről és vállalatokról beszélhet, amelyek törvényes keretek között foglalkoznak fegyverexporttal, ezeket az engedélyeket ugyanis a külügyminisztérium, illetve néhány más minisztérium hagyja jóvá.
„A legerőteljesebben szeretném cáfolni azokat az állításokat, amelyek egyes sajtóorgánumokban megjelentek arról, hogy Szerbia Ukrajnába exportál fegyvereket” – húzta alá a szerb diplomácia vezetője.
Mint mondta,
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteken reagált azokra a hírekre, amelyek a Telegram egyes oldalain és az orosz sajtóban jelentek meg, és amelyek szerint Szerbia Törökországon és Szlovákián át titokban 3500 rakétát szállított Ukrajnának. A külügyi szóvivő közölte: aggodalomra adnak okot ezek a hírek, ezért Moszkva figyelemmel kíséri a fejleményeket, és magyarázatot követel Szerbiától.
Csütörtökön Milos Vucevic szerb védelmi miniszter is tagadta, hogy Szerbia adott volna el fegyvereket az ukrán félnek. Mint mondta, Szerbia egyik félnek sem adott el egyetlen lőszert, aknát, gránátot vagy puskát sem.
Azt a védelmi miniszter sem zárta ki, hogy magánvállalatok vásároltak fegyvert Szerbiától, és aztán azt értékesítették. Úgy fogalmazott: ha ez így történik, akkor az már nem Szerbia, hanem a nemzetközi fegyverkereskedelem ügye.
Szerbia az egyetlen európai ország, amely nem csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, Belgrádot és Moszkvát ugyanis történelmi, vallási és kulturális kapcsolatok kötik össze, emellett Szerbia energiaellátása teljes mértékben az orosz gáztól függ.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!