Képünk illusztráció
Fotó: Rédai Attila
A németek többsége szerint túl sok menekültet fogadnak be hazájukban – mutatta ki egy vasárnap ismertetett felmérés.
2023. február 05., 17:162023. február 05., 17:16
A Bild am Sonntag című lapban ismertetett adatok szerint a lakosság szűk többsége, 51 százaléka érzi úgy, hogy túl sok menekültet fogadnak be Németországban. A németek egyharmada, 33 százaléka szerint éppen megfelelő számú menekültet fogadnak be, 11 százalék szerint pedig túl keveset.
A szövetségi kormány magára hagyta az érkezők elhelyezéséért felelős helyi önkormányzatokat, holott a menedékjogi kérelmek száma elérte a havi 30 ezret, ami azt jelenti, hogy az ország elérkezett a teljesítőképessége határához – fejtette ki a Bild am Sonntagnak és egy másik vasárnapi lapnak, a Tagesspiegel am Sonntagnak Thorsten Frei, a legnagyobb ellenzéki erőnek, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának igazgatója.
Olaf Scholz kancellárnak össze kell hívnia a tartományi kormányok vezetőit, hogy megoldást találjanak az érkezők „szétosztása, ellátása és elhelyezése” körüli gondokra, és „végre” hatékony intézkedéseket kell bevezetni a menedékkérők beáramlásának korlátozására is – mondta a CDU-s politikus.
Az utóbbi követelésről Olaf Scholz egy szintén vasárnapi interjúban elmondta:
Az ilyen megállapodások kidolgozása az egyik fő feladata a napokban kinevezett migrációügyi kormánybiztosnak, Joachim Stampnak, a szociáldemokratákkal (SPD) és a Zöldekkel kormányzó liberálisok (FDP) politikusának, aki az első nyilatkozatai alapján megpróbálja elérni az észak-afrikai országoknál, hogy területükön bírálhassák el az Európai Unióba Afrikából menekülni akaró emberek menedékjogi kérelmét.
A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) adatai szerint
A menedékkérők mellett érkezett még nagyjából egymillió ember az orosz támadással szemben védekező Ukrajnából. Ők automatikusan, külön eljárás nélkül védelmet kapnak. Velük együtt 2022-ben érkeztek a legtöbben Németországba egy év alatt a menekültügyi rendszer révén.
Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa szerint falak építése az Európai Unió körül nem jó megoldás a migráció megállítására, ezért – mint mondta – az EU továbbra sem biztosít forrásokat szögesdrótkerítések építéséhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!