Fotó: Securityconference.org
Horvátország, Románia és Bulgária megfelel a teljes jogú uniós tagság valamennyi technikai követelményének – jelentette ki Prágában Olaf Scholz. Klaus Iohannis üdvözölte a személyes elköteleződést.
2022. augusztus 29., 16:272022. augusztus 29., 16:27
2022. augusztus 29., 16:532022. augusztus 29., 16:53
A német kancellár hétfőn Prágában azt nyilatkozta, hogy a schengeni övezet létrehozása az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya, amelyet oltalmazni és bővíteni kell, majd kijelentette, hogy Horvátország, Románia és Bulgária megfelel a teljes jogú tagság valamennyi technikai követelményének. „Azon fogok dolgozni, hogy ezek az országok nyerjék el a teljes jogú tagságot” – ígérte a német kancellár.
„Üdvözlöm Olaf Scholz német kancellár mai prágai bejelentését, miszerint Németország támogatja Románia schengeni csatlakozását. Ez országunk stratégiai célja, és Románia egyértelműen megfelel minden technikai követelménynek. Köszönöm neki a személyes elköteleződését” – írta az Agerpres szerint Iohannis egy Twitter-üzenetben.
Olaf Scholz német kancellár támogatása fontos megerősítése a német partnerek részéről annak, hogy Románia készen áll a schengeni csatlakozásra, ami az egész Európai Unió javát szolgálná - jelentette ki ugyanakkor hétfőn Nicolae Ciucă miniszterelnök. A kormányfő azt írta a Twitteren, üdvözli, hogy a német kancellár támogatja, hogy Románia a schengeni övezet teljes jogú tagjává váljon. „Ez fontos megerősítése a német partnerek részéről annak, hogy Románia készen áll a schengeni csatlakozásra, ami az egész Európai Unió javára válna” – fogalmazott.
A miniszterelnök Facebook-bejegyzést is írt a témáról. Ebben kiemelte, a schengeni övezethez való csatlakozás fontos célkitűzése volt az országnak már az uniós csatlakozás óta. Hozzátette, Románia felelősen kezelte az Európai Unió külső határait, folyamatosan bizonyítva, hogy képes megvédeni az EU-t és annak polgárait. „A román állampolgárok megérdemlik, hogy élvezzék a schengeni tagság biztosította rugalmasságot a személyek és áruk szabad mozgása tekintetében. Így a román export új lendületet kaphat, és elfelejthetjük a sorban állást a schengeni térség határátkelőinél” – írta a miniszterelnök.
Olaf Scholtz hétfőn Prágában az Európai Unió jövőjéről tartott előadást a Károly Egyetemen, számolt be az MTI. Többek között kijelentette, hogy az Európai Uniónak a közeljövőben fel kellene vennie tagjai közé egyebek között a nyugat-balkáni országokat, Ukrajnát, Moldovát vagy Georgiát. Olaf Scholz, aki egynapos látogatást tesz Prágában,
A kancellár felhívta a figyelmet arra, hogy „ebben a kibővített unióban növekedni fognak a tagállamok közti különbségek, ami politikai érdekeiket, gazdasági befolyásukat és szociális rendszereiket illeti”. Úgy vélte, hogy „ott, ahol ma konszenzus van megkövetelve, minden további tagállammal növekszik annak kockázata, hogy valamelyik ország kihasználja vétójogát és akadályozni fogja a többiek fejlődését”. Leszögezte:
A kancellár előadásában ugyanakkor javasolta, hogy Európában jöjjön létre egy új közös légvédelmi rendszer, amely „egész Európa számára hasznos lenne”, másfelől olcsóbb és hatékonyabb lenne annál, ha mindenki saját rendszert működtet.
Olaf Scholz támogatásáról biztosította Emmanuel Macron francia államfő elképzelését egy új európai politikai közösség létrehozásáról, amely lehetővé tenné az EU tagállamok szorosabb együttműködését a szervezeten kívüli országokkal.
Ukrajnával kapcsolatban Olaf Scholz felhívta az EU-tagállamokat, hogy „vonják szorosabbra soraikat, oldják meg a régi konfliktusokat és keressenek új megoldásokat. Németország addig fogja támogatni Ukrajnát, amíg arra szükség lesz” – húzta alá. Megjegyezte, hogy Németország a közeljövőben újabb fegyvereket szállít Ukrajnának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!