
Fotó: Securityconference.org
Horvátország, Románia és Bulgária megfelel a teljes jogú uniós tagság valamennyi technikai követelményének – jelentette ki Prágában Olaf Scholz. Klaus Iohannis üdvözölte a személyes elköteleződést.
2022. augusztus 29., 16:272022. augusztus 29., 16:27
2022. augusztus 29., 16:532022. augusztus 29., 16:53
A német kancellár hétfőn Prágában azt nyilatkozta, hogy a schengeni övezet létrehozása az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya, amelyet oltalmazni és bővíteni kell, majd kijelentette, hogy Horvátország, Románia és Bulgária megfelel a teljes jogú tagság valamennyi technikai követelményének. „Azon fogok dolgozni, hogy ezek az országok nyerjék el a teljes jogú tagságot” – ígérte a német kancellár.
„Üdvözlöm Olaf Scholz német kancellár mai prágai bejelentését, miszerint Németország támogatja Románia schengeni csatlakozását. Ez országunk stratégiai célja, és Románia egyértelműen megfelel minden technikai követelménynek. Köszönöm neki a személyes elköteleződését” – írta az Agerpres szerint Iohannis egy Twitter-üzenetben.
Olaf Scholz német kancellár támogatása fontos megerősítése a német partnerek részéről annak, hogy Románia készen áll a schengeni csatlakozásra, ami az egész Európai Unió javát szolgálná - jelentette ki ugyanakkor hétfőn Nicolae Ciucă miniszterelnök. A kormányfő azt írta a Twitteren, üdvözli, hogy a német kancellár támogatja, hogy Románia a schengeni övezet teljes jogú tagjává váljon. „Ez fontos megerősítése a német partnerek részéről annak, hogy Románia készen áll a schengeni csatlakozásra, ami az egész Európai Unió javára válna” – fogalmazott.
A miniszterelnök Facebook-bejegyzést is írt a témáról. Ebben kiemelte, a schengeni övezethez való csatlakozás fontos célkitűzése volt az országnak már az uniós csatlakozás óta. Hozzátette, Románia felelősen kezelte az Európai Unió külső határait, folyamatosan bizonyítva, hogy képes megvédeni az EU-t és annak polgárait. „A román állampolgárok megérdemlik, hogy élvezzék a schengeni tagság biztosította rugalmasságot a személyek és áruk szabad mozgása tekintetében. Így a román export új lendületet kaphat, és elfelejthetjük a sorban állást a schengeni térség határátkelőinél” – írta a miniszterelnök.
Olaf Scholtz hétfőn Prágában az Európai Unió jövőjéről tartott előadást a Károly Egyetemen, számolt be az MTI. Többek között kijelentette, hogy az Európai Uniónak a közeljövőben fel kellene vennie tagjai közé egyebek között a nyugat-balkáni országokat, Ukrajnát, Moldovát vagy Georgiát. Olaf Scholz, aki egynapos látogatást tesz Prágában,
A kancellár felhívta a figyelmet arra, hogy „ebben a kibővített unióban növekedni fognak a tagállamok közti különbségek, ami politikai érdekeiket, gazdasági befolyásukat és szociális rendszereiket illeti”. Úgy vélte, hogy „ott, ahol ma konszenzus van megkövetelve, minden további tagállammal növekszik annak kockázata, hogy valamelyik ország kihasználja vétójogát és akadályozni fogja a többiek fejlődését”. Leszögezte:
A kancellár előadásában ugyanakkor javasolta, hogy Európában jöjjön létre egy új közös légvédelmi rendszer, amely „egész Európa számára hasznos lenne”, másfelől olcsóbb és hatékonyabb lenne annál, ha mindenki saját rendszert működtet.
Olaf Scholz támogatásáról biztosította Emmanuel Macron francia államfő elképzelését egy új európai politikai közösség létrehozásáról, amely lehetővé tenné az EU tagállamok szorosabb együttműködését a szervezeten kívüli országokkal.
Ukrajnával kapcsolatban Olaf Scholz felhívta az EU-tagállamokat, hogy „vonják szorosabbra soraikat, oldják meg a régi konfliktusokat és keressenek új megoldásokat. Németország addig fogja támogatni Ukrajnát, amíg arra szükség lesz” – húzta alá. Megjegyezte, hogy Németország a közeljövőben újabb fegyvereket szállít Ukrajnának.
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint kedden 13 ember halt meg egy izraeli támadásban egy dél-libanoni palesztin menekülttáborban.
Az Egyesült Államok Kongresszusának mindkét kamarája támogatta kedden, hogy az igazságügyi minisztériumot utasítsák a szexuális bűncselekményeket elkövető pénzember, Jeffrey Epstein iratainak nyilvánosságra hozatalára.
A Fehér Ház és Moszkva titokban egy javaslaton dolgozik, amely véget vetne Oroszország Ukrajna elleni háborújának – jelentette az Axios szerdán amerikai és orosz tisztviselőkre hivatkozva.
Oroszország megkezdte a háborúra való felkészülést Lengyelországgal szemben, miközben Moszkva tovább fokozza a lengyel területen végrehajtott kibertámadásait és szabotázsait – jelentette ki hétfőn Wieslaw Kukula, a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot, amelynek célja, hogy a Gázai övezetben a törékeny fegyverszünet után tartósabb béke és a pusztított enklávé újjáépítése valósuljon meg.
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.
A vasárnap a Varsó–Lublin vasútvonal egy szakaszát megsemmisítő robbanást szabotázs okozta – jelentette be hétfőn Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Az Egyesült Államok ebben a hónapban külföldi terrorista szervezetnek fogja minősíteni a Cartel de los Soles kartellt, amelyet az USA szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök és más magas rangú tisztviselők vezetnek.
Donald Trump amerikai elnök felszólította a republikánus képviselőket, hogy szavazzák meg az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát, ezzel megfordítva korábbi álláspontját.
A Claudia vihar súlyos áradásokat, lehűlést és jelentős károkat okozott az Egyesült Királyságban és Európában – írja a hirado.hu a TheGuardian beszámolója alapján.
szóljon hozzá!