
Fotó: Securityconference.org
Horvátország, Románia és Bulgária megfelel a teljes jogú uniós tagság valamennyi technikai követelményének – jelentette ki Prágában Olaf Scholz. Klaus Iohannis üdvözölte a személyes elköteleződést.
2022. augusztus 29., 16:272022. augusztus 29., 16:27
2022. augusztus 29., 16:532022. augusztus 29., 16:53
A német kancellár hétfőn Prágában azt nyilatkozta, hogy a schengeni övezet létrehozása az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya, amelyet oltalmazni és bővíteni kell, majd kijelentette, hogy Horvátország, Románia és Bulgária megfelel a teljes jogú tagság valamennyi technikai követelményének. „Azon fogok dolgozni, hogy ezek az országok nyerjék el a teljes jogú tagságot” – ígérte a német kancellár.
„Üdvözlöm Olaf Scholz német kancellár mai prágai bejelentését, miszerint Németország támogatja Románia schengeni csatlakozását. Ez országunk stratégiai célja, és Románia egyértelműen megfelel minden technikai követelménynek. Köszönöm neki a személyes elköteleződését” – írta az Agerpres szerint Iohannis egy Twitter-üzenetben.
Olaf Scholz német kancellár támogatása fontos megerősítése a német partnerek részéről annak, hogy Románia készen áll a schengeni csatlakozásra, ami az egész Európai Unió javát szolgálná - jelentette ki ugyanakkor hétfőn Nicolae Ciucă miniszterelnök. A kormányfő azt írta a Twitteren, üdvözli, hogy a német kancellár támogatja, hogy Románia a schengeni övezet teljes jogú tagjává váljon. „Ez fontos megerősítése a német partnerek részéről annak, hogy Románia készen áll a schengeni csatlakozásra, ami az egész Európai Unió javára válna” – fogalmazott.
A miniszterelnök Facebook-bejegyzést is írt a témáról. Ebben kiemelte, a schengeni övezethez való csatlakozás fontos célkitűzése volt az országnak már az uniós csatlakozás óta. Hozzátette, Románia felelősen kezelte az Európai Unió külső határait, folyamatosan bizonyítva, hogy képes megvédeni az EU-t és annak polgárait. „A román állampolgárok megérdemlik, hogy élvezzék a schengeni tagság biztosította rugalmasságot a személyek és áruk szabad mozgása tekintetében. Így a román export új lendületet kaphat, és elfelejthetjük a sorban állást a schengeni térség határátkelőinél” – írta a miniszterelnök.
Olaf Scholtz hétfőn Prágában az Európai Unió jövőjéről tartott előadást a Károly Egyetemen, számolt be az MTI. Többek között kijelentette, hogy az Európai Uniónak a közeljövőben fel kellene vennie tagjai közé egyebek között a nyugat-balkáni országokat, Ukrajnát, Moldovát vagy Georgiát. Olaf Scholz, aki egynapos látogatást tesz Prágában,
A kancellár felhívta a figyelmet arra, hogy „ebben a kibővített unióban növekedni fognak a tagállamok közti különbségek, ami politikai érdekeiket, gazdasági befolyásukat és szociális rendszereiket illeti”. Úgy vélte, hogy „ott, ahol ma konszenzus van megkövetelve, minden további tagállammal növekszik annak kockázata, hogy valamelyik ország kihasználja vétójogát és akadályozni fogja a többiek fejlődését”. Leszögezte:
A kancellár előadásában ugyanakkor javasolta, hogy Európában jöjjön létre egy új közös légvédelmi rendszer, amely „egész Európa számára hasznos lenne”, másfelől olcsóbb és hatékonyabb lenne annál, ha mindenki saját rendszert működtet.
Olaf Scholz támogatásáról biztosította Emmanuel Macron francia államfő elképzelését egy új európai politikai közösség létrehozásáról, amely lehetővé tenné az EU tagállamok szorosabb együttműködését a szervezeten kívüli országokkal.
Ukrajnával kapcsolatban Olaf Scholz felhívta az EU-tagállamokat, hogy „vonják szorosabbra soraikat, oldják meg a régi konfliktusokat és keressenek új megoldásokat. Németország addig fogja támogatni Ukrajnát, amíg arra szükség lesz” – húzta alá. Megjegyezte, hogy Németország a közeljövőben újabb fegyvereket szállít Ukrajnának.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
szóljon hozzá!