Fotó: Olaf Scholz/Facebook
Kijev és Harkiv ellen is légitámadást intézett az orosz hadsereg csütörtökre virradóra, a támadás során a fővárosban és az északkelet-ukrajnai nagyvárosban is többen megsérültek.
2023. szeptember 21., 08:182023. szeptember 21., 08:18
2023. szeptember 21., 09:422023. szeptember 21., 09:42
Vitalij Klicsko kijevi polgármester Telegram-bejegyzésben tudatta, hogy a légvédelem működésbe lépett, de több épület is megrongálódott.
Arra is figyelmeztetett, hogy a főváros egyes kerületeiben áram- és vízkimaradásra is lehet számítani.
A beszámolók szerint a Kijev elleni támadásban heten megsérültek, köztük egy kilenc éves kislány. A lányt és egy 18 éves fiatal nőt kórházba kellett szállítani, miután egy infrastrukturális létesítmény darabjai egy lakóépületre zuhantak.
Légicsapás érte Harkiv városát is, az ország második legnagyobb városában Oleh Szinyehubov, a helyi katonai közigazgatás vezetője szerint a polgári infrastruktúrát támadták.
Közben Olaf Scholz kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnököt bírálta az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) szerdai ülésén. A német kancellár felszólította az orosz államfőt, hogy tegyen eleget az ENSZ-közgyűlés felhívásának, és vonja ki csapatait Ukrajnából.
„Borzasztóan egyszerű oka van annak, hogy tart a szenvedés Ukrajnában és mindenhol a világban: Oroszország elnöke meg akarja valósítani imperialista tervét szuverén szomszédja, Ukrajna elfoglalására” – hangoztatta a német szociáldemokrata politikus első beszédében az ENSZ BT-ben.
„Máig nem érkezett erre válasz. Semmi sem szól ma hangosabban, mint Oroszország hallgatása válaszul erre a globális békefelhívásra” – mondta Scholz.
Az ENSZ Közgyűlése 193 tagállamból 141 támogatásával és 32 tartózkodással februárban fogadott el olyan határozatot, amelyben az orosz csapatok kivonását követelte Ukrajnából.
A német kancellár azzal is vádolta Oroszországot, hogy szándékosan több tonna gabonától és műtrágyától fosztotta meg a globális piacot. „Oroszország szándékosan támad magtárakra és kikötői infrastruktúrára, illetve egyoldalúan felmondta a fekete-tengeri gabonakezdeményezést, ezzel súlyosbítva a szegénységet és az élelmezés helyzetét szerte a világban” – emelte ki Scholz.
„Béke szabadság nélkül elnyomást jelent. Béke igazságosság nélkül kényszer” – húzta alá.
„Minél határozottabban szállunk síkra egy igazságos békéért, minél egységesebbek vagyunk az orosz agresszió elítélésében, annál hamarabb fog véget érni ez a háború” – fűzte hozzá.
Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén felszólalva javaslatokat tett a testület reformjára,
„Oroszország több tízezer embert ölt meg, és milliókat kényszerített elmenekülni otthonuk lerombolásával. A világ többsége elismeri az igazságot erről a háborúról. Ez egy bűnös és provokálatlan agresszió Oroszország részéről a nemzetünk ellen, amelynek célja Ukrajna területének és erőforrásainak elfoglalása. A terrorista állam célja, hogy agressziójával aláássa a nemzetközi normák minden gátját, amelyeknek meg kell védeniük a világot a háborúktól. És hálás vagyok mindenkinek a világon, aki elismerte Oroszország agresszióját az ENSZ Alapokmánya megsértéseként. El kell ismernünk: az ENSZ zsákutcában van az agresszió tekintetében. Az emberiség már nem az ENSZ-be helyezi a reményeit, amikor a nemzetek szuverén határainak védelméről van szó. De ma nem lennék itt, ha Ukrajnának nem lennének megoldási javaslatai” – idézte az UNIAN hírügynökség az elnököt.
Hangsúlyozta: az ENSZ munkája most éppen azért bénult meg, mert Oroszország agresszor államként blokkol minden döntést, mivel a BT állandó tagjaként vétójoggal rendelkezik. "Az agresszor kezében lévő vétó az, amely zsákutcába vitte az ENSZ-t" - hangsúlyozta.
„A vétó használata az, amely reformra szorul, és ez lehet a kulcsfontosságú reform, amely helyreállítja az ENSZ Alapokmányának erejét” – idézte Zelenszkijt a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál.
A szervezet reformja felé vezető első lépésként
Ez ugyanis szerinte egyaránt tükrözné az ázsiai, afrikai, európai nemzetek, az amerikai földrész és a csendes-óceáni térség országainak akaratát.
Az ENSZ reformja felé vezető második lépésnek a Biztonsági Tanácsban állandó tagsággal rendelkezők körének kibővítését nevezte – úgy, hogy a világ minden régiója képviseltesse magát –, harmadik lépésnek pedig egy bármilyen agresszió megelőzésére szolgáló rendszer létrehozását, amelynek alapján
Felszólalásban Zelenszkij két olyan feltételt is felsorolt, amelyeknek teljesülniük kell az ukrajnai harci cselekmények teljes leállításához. Az első a teljes orosz haderő és a zsoldosok teljes körű kivonása Ukrajna szuverén területéről az 1991-es határig, beleértve ebbe az orosz fekete-tengeri flottát is, pontosabban „azokat a szivárgó vályúkat, amelyek a háború alatt megmaradnak belőle”. A második feltételnek azt nevezte meg, hogy teljes mértékben kerüljön vissza Ukrajna ellenőrzése alá teljes államhatára, továbbá a Fekete- és az Azovi-tengerben, valamint a Kercsi-szorosban lévő gazdasági övezetek feletti tényleges ellenőrzés.
– szögezte le az ukrán elnök.
Az orosz külügyminiszter ugyanakkor minderre reagálva szintén a BT ülésén kijelentette:
„A vétójog gyakorlása az ENSZ Alapokmányból eredő legitim eszköz” – hangsúlyozta Szergej Lavrov azután, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt követelte a testületben, hogy fosszák meg Moszkvát ettől a jogától. Lavrov Zelenszkij beszéde alatt nem volt jelen a teremben, Oroszország helyét Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet foglalta el.
Az orosz miniszter megismételte azokat a vádakat, amelyek szerint
s ehhez az Egyesült Államok és más nyugati országok szabad kezet adtak neki.
Lavrov felszólalásakor jelen volt Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki felszólalásában szintén az ENSZ Alapokmányának megsértését bírálta, de Oroszország részéről.
„Ez az ENSZ gondolkodásával ellentétes háború, amely mindnyájunkat érint” – tette hozzá Catherine Colonna francia külügyminiszter.
Antony Blinken bírálta Moszkva és Észak-Korea kapcsolatát, és figyelmeztetett Oroszország esetleges észak-koreai támogatására az ukrajnai háborúban. Blinken helytelenítette Vlagyimir Putyin orosz elnök és az általa diktátornak nevezett Kim Dzsong Un észak-koreai vezető múlt heti találkozóját.
Lengyelország nem küld több fegyvert Ukrajnának, Kijev „konstruktív” megoldást szorgalmaz a mezőgazdasági termékek importjának ügyében
Lengyelország nem küld több fegyvert Ukrajnának, mivel saját felfegyverzése elsőbbséget élvez – jelentette be Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. A kormányfő egy televíziós interjúban beszélt minderről.
„Ha meg akarod védeni magad, rendelkezned kell a védekezéshez szükséges eszközökkel. Nem küldünk több katonai támogatást Ukrajnának. Készen kell állnunk arra, hogy a legkorszerűbb fegyverekkel védekezhessünk” – mondta a Polsat News csatornának.
Közben Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő arra reagálva, hogy szerdán bekérették a varsói ukrán nagykövetet a lengyel külügyminisztériumba az ukrán elnöknek az ENSZ-közgyűlés New York-i ülésszakán tett kijelentése miatt, kijelentette: Ukrajna a mezőgazdasági termékek importjával kapcsolatos helyzet konstruktív megoldását szorgalmazza.
A mezőgazdasági termékek importjával kapcsolatos helyzet konstruktív megoldását szorgalmazza Ukrajna – jelentette ki Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő arra reagálva, hogy szerdán bekérették a varsói ukrán nagykövetet a lengyel külügyminisztériumba az ukrán elnöknek az ENSZ-közgyűlés New York-i ülésszakán tett kijelentése miatt.
Nyikolenko a Facebookon nyilvánosságra hozott közleményében megjegyezte, hogy az ukrán fél részletes tájékoztatást kapott az ukrán nagykövet varsói találkozójáról Lengyelország külügyminiszter-helyettesével.
„A nagykövet ezen a megbeszélésen ismét kifejtette az ukrán álláspontot, amely szerint Kijev számára elfogadhatatlan az ukrán gabona behozatalára vonatkozó egyoldalú lengyel tilalom, továbbá helytelen a lengyel államfőnek a New York-i látogatásakor tett hasonlata Ukrajnára” – írta a szóvivő. Ez utóbbival arra reagált, hogy Andrzej Duda lengyel elnök kedden New Yorkban – ahol az ENSZ-közgyűlés ülésszakán vett részt – újságíróknak nyilatkozva Ukrajnát egy vízben fuldokló emberhez hasonlította, és kifejtette: „mindenki, aki valaha is mentett fuldoklót, tudja, hogy ez rendkívül veszélyes, mert a mélybe ránthatja magával”".
A szóvivő felszólította a lengyel felet, hogy „tegyék félre az érzelmeket”, és fontolják meg az ukrán javaslatokat a probléma megoldására.
„Az ukrán fél konstruktív utat kínált Lengyelországnak a gabonakérdés megoldására. Arra számítunk, hogy javaslataink alapján a párbeszéd konstruktív irányba terelhető” – hangsúlyozta Nyikolenko.
Volodimir Zelenszkij kedden az ENSZ-közgyűlésben megjegyezte: aggodalommal tölti el, hogy „néhányan Európában szolidaritást színlelnek a politikai színtéren”, ami „a gabonaszállítást thrillerré változtatja, és ezzel valójában egy moszkvai színésznek készítik elő a színpadot” – emlékeztetett a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök igazságtalannak nevezte Zelenszkij kijelentését, és biztosított afelől, hogy Lengyelország kész segíteni Ukrajnának, de „nem a lengyel piac destabilizálása árán”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Leállt vasárnap a Facebook webes felülete: aki számítógépről próbál belépni, azt A fiók rendszerhiba miatt pillanatnyilag nem érhető el. Reméljük, ez rövidesen megoldódik hibaüzenet fogadja.
Miamiban őrizetbe vették a szövetségi hatóságok Andrew és Tristan Tate amerikai influenszereket – jelentette be az Egyesült Államok Szövetségi Rendészeti Szolgálata (US Marshals Service).
Irán bejelentette, hogy felfüggeszti az Egyesült Államokkal kötött tűzszüneti megállapodás szerinti összes kötelezettségvállalását, miután állítása szerint a két fél közötti közvetítési folyamat elakadt.
Sulyok Tamás köztársasági elnök a feladatra való alkalmatlanságról tett tanúbizonyságot azzal, hogy bejelentette: aláírja az Alaptörvény 17. módosítását – vélekedett Török Gábor elemző szombaton.
Ma ledőlt az utolsó gát, az önkény immár nem fenyegetés, hanem valóság – így reagált Orbán Viktor, a Fidesz elnöke arra szombaton a Facebook-oldalán arra, hogy Sulyok Tamás aláírja az alaptörvény tizenhetedik módosítását.
Az Alaptörvény rendelkezései szerint július 20-tól ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el a köztársasági elnök jogköreit – közölte szombaton Magyar Péter miniszterelnök.
Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírja az alaptörvény tizenhetedik módosítását szombaton – közölte az államfő a Facebook-oldalán.
Talán senki nem gondolta volna, hogy az áprilisi rendszerváltás egyik mellékes eredménye lesz a magyar parlamentarizmus feltámadása – írta Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Facebook-oldalán.
Az ukrán hadsereg szombatra virradóra nagyszabású dróncsapást hajtott végre a Moszkvai terület ellen, amely a beszámolók szerint a főváros keleti részén található infrastruktúrát érintette – közölték orosz Telegram-csatornák.
Romániában a korrupciós ügyek büntetőjogi nyomozásában elért eredmények – mind a kisebb, mind a magas szintű ügyek esetében – az előző évhez hasonló szinten maradtak – mutat rá az Európai Bizottság a jogállamiságról szóló éves jelentésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!