Fotó: Olaf Scholz/Facebook
Kijev és Harkiv ellen is légitámadást intézett az orosz hadsereg csütörtökre virradóra, a támadás során a fővárosban és az északkelet-ukrajnai nagyvárosban is többen megsérültek.
2023. szeptember 21., 08:182023. szeptember 21., 08:18
2023. szeptember 21., 09:422023. szeptember 21., 09:42
Vitalij Klicsko kijevi polgármester Telegram-bejegyzésben tudatta, hogy a légvédelem működésbe lépett, de több épület is megrongálódott.
Arra is figyelmeztetett, hogy a főváros egyes kerületeiben áram- és vízkimaradásra is lehet számítani.
A beszámolók szerint a Kijev elleni támadásban heten megsérültek, köztük egy kilenc éves kislány. A lányt és egy 18 éves fiatal nőt kórházba kellett szállítani, miután egy infrastrukturális létesítmény darabjai egy lakóépületre zuhantak.
Légicsapás érte Harkiv városát is, az ország második legnagyobb városában Oleh Szinyehubov, a helyi katonai közigazgatás vezetője szerint a polgári infrastruktúrát támadták.
Közben Olaf Scholz kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnököt bírálta az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) szerdai ülésén. A német kancellár felszólította az orosz államfőt, hogy tegyen eleget az ENSZ-közgyűlés felhívásának, és vonja ki csapatait Ukrajnából.
„Borzasztóan egyszerű oka van annak, hogy tart a szenvedés Ukrajnában és mindenhol a világban: Oroszország elnöke meg akarja valósítani imperialista tervét szuverén szomszédja, Ukrajna elfoglalására” – hangoztatta a német szociáldemokrata politikus első beszédében az ENSZ BT-ben.
„Máig nem érkezett erre válasz. Semmi sem szól ma hangosabban, mint Oroszország hallgatása válaszul erre a globális békefelhívásra” – mondta Scholz.
Az ENSZ Közgyűlése 193 tagállamból 141 támogatásával és 32 tartózkodással februárban fogadott el olyan határozatot, amelyben az orosz csapatok kivonását követelte Ukrajnából.
A német kancellár azzal is vádolta Oroszországot, hogy szándékosan több tonna gabonától és műtrágyától fosztotta meg a globális piacot. „Oroszország szándékosan támad magtárakra és kikötői infrastruktúrára, illetve egyoldalúan felmondta a fekete-tengeri gabonakezdeményezést, ezzel súlyosbítva a szegénységet és az élelmezés helyzetét szerte a világban” – emelte ki Scholz.
„Béke szabadság nélkül elnyomást jelent. Béke igazságosság nélkül kényszer” – húzta alá.
„Minél határozottabban szállunk síkra egy igazságos békéért, minél egységesebbek vagyunk az orosz agresszió elítélésében, annál hamarabb fog véget érni ez a háború” – fűzte hozzá.
Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén felszólalva javaslatokat tett a testület reformjára,
„Oroszország több tízezer embert ölt meg, és milliókat kényszerített elmenekülni otthonuk lerombolásával. A világ többsége elismeri az igazságot erről a háborúról. Ez egy bűnös és provokálatlan agresszió Oroszország részéről a nemzetünk ellen, amelynek célja Ukrajna területének és erőforrásainak elfoglalása. A terrorista állam célja, hogy agressziójával aláássa a nemzetközi normák minden gátját, amelyeknek meg kell védeniük a világot a háborúktól. És hálás vagyok mindenkinek a világon, aki elismerte Oroszország agresszióját az ENSZ Alapokmánya megsértéseként. El kell ismernünk: az ENSZ zsákutcában van az agresszió tekintetében. Az emberiség már nem az ENSZ-be helyezi a reményeit, amikor a nemzetek szuverén határainak védelméről van szó. De ma nem lennék itt, ha Ukrajnának nem lennének megoldási javaslatai” – idézte az UNIAN hírügynökség az elnököt.
Hangsúlyozta: az ENSZ munkája most éppen azért bénult meg, mert Oroszország agresszor államként blokkol minden döntést, mivel a BT állandó tagjaként vétójoggal rendelkezik. "Az agresszor kezében lévő vétó az, amely zsákutcába vitte az ENSZ-t" - hangsúlyozta.
„A vétó használata az, amely reformra szorul, és ez lehet a kulcsfontosságú reform, amely helyreállítja az ENSZ Alapokmányának erejét” – idézte Zelenszkijt a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál.
A szervezet reformja felé vezető első lépésként
Ez ugyanis szerinte egyaránt tükrözné az ázsiai, afrikai, európai nemzetek, az amerikai földrész és a csendes-óceáni térség országainak akaratát.
Az ENSZ reformja felé vezető második lépésnek a Biztonsági Tanácsban állandó tagsággal rendelkezők körének kibővítését nevezte – úgy, hogy a világ minden régiója képviseltesse magát –, harmadik lépésnek pedig egy bármilyen agresszió megelőzésére szolgáló rendszer létrehozását, amelynek alapján
Felszólalásban Zelenszkij két olyan feltételt is felsorolt, amelyeknek teljesülniük kell az ukrajnai harci cselekmények teljes leállításához. Az első a teljes orosz haderő és a zsoldosok teljes körű kivonása Ukrajna szuverén területéről az 1991-es határig, beleértve ebbe az orosz fekete-tengeri flottát is, pontosabban „azokat a szivárgó vályúkat, amelyek a háború alatt megmaradnak belőle”. A második feltételnek azt nevezte meg, hogy teljes mértékben kerüljön vissza Ukrajna ellenőrzése alá teljes államhatára, továbbá a Fekete- és az Azovi-tengerben, valamint a Kercsi-szorosban lévő gazdasági övezetek feletti tényleges ellenőrzés.
– szögezte le az ukrán elnök.
Az orosz külügyminiszter ugyanakkor minderre reagálva szintén a BT ülésén kijelentette:
„A vétójog gyakorlása az ENSZ Alapokmányból eredő legitim eszköz” – hangsúlyozta Szergej Lavrov azután, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt követelte a testületben, hogy fosszák meg Moszkvát ettől a jogától. Lavrov Zelenszkij beszéde alatt nem volt jelen a teremben, Oroszország helyét Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet foglalta el.
Az orosz miniszter megismételte azokat a vádakat, amelyek szerint
s ehhez az Egyesült Államok és más nyugati országok szabad kezet adtak neki.
Lavrov felszólalásakor jelen volt Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki felszólalásában szintén az ENSZ Alapokmányának megsértését bírálta, de Oroszország részéről.
„Ez az ENSZ gondolkodásával ellentétes háború, amely mindnyájunkat érint” – tette hozzá Catherine Colonna francia külügyminiszter.
Antony Blinken bírálta Moszkva és Észak-Korea kapcsolatát, és figyelmeztetett Oroszország esetleges észak-koreai támogatására az ukrajnai háborúban. Blinken helytelenítette Vlagyimir Putyin orosz elnök és az általa diktátornak nevezett Kim Dzsong Un észak-koreai vezető múlt heti találkozóját.
Lengyelország nem küld több fegyvert Ukrajnának, Kijev „konstruktív” megoldást szorgalmaz a mezőgazdasági termékek importjának ügyében
Lengyelország nem küld több fegyvert Ukrajnának, mivel saját felfegyverzése elsőbbséget élvez – jelentette be Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. A kormányfő egy televíziós interjúban beszélt minderről.
„Ha meg akarod védeni magad, rendelkezned kell a védekezéshez szükséges eszközökkel. Nem küldünk több katonai támogatást Ukrajnának. Készen kell állnunk arra, hogy a legkorszerűbb fegyverekkel védekezhessünk” – mondta a Polsat News csatornának.
Közben Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő arra reagálva, hogy szerdán bekérették a varsói ukrán nagykövetet a lengyel külügyminisztériumba az ukrán elnöknek az ENSZ-közgyűlés New York-i ülésszakán tett kijelentése miatt, kijelentette: Ukrajna a mezőgazdasági termékek importjával kapcsolatos helyzet konstruktív megoldását szorgalmazza.
A mezőgazdasági termékek importjával kapcsolatos helyzet konstruktív megoldását szorgalmazza Ukrajna – jelentette ki Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő arra reagálva, hogy szerdán bekérették a varsói ukrán nagykövetet a lengyel külügyminisztériumba az ukrán elnöknek az ENSZ-közgyűlés New York-i ülésszakán tett kijelentése miatt.
Nyikolenko a Facebookon nyilvánosságra hozott közleményében megjegyezte, hogy az ukrán fél részletes tájékoztatást kapott az ukrán nagykövet varsói találkozójáról Lengyelország külügyminiszter-helyettesével.
„A nagykövet ezen a megbeszélésen ismét kifejtette az ukrán álláspontot, amely szerint Kijev számára elfogadhatatlan az ukrán gabona behozatalára vonatkozó egyoldalú lengyel tilalom, továbbá helytelen a lengyel államfőnek a New York-i látogatásakor tett hasonlata Ukrajnára” – írta a szóvivő. Ez utóbbival arra reagált, hogy Andrzej Duda lengyel elnök kedden New Yorkban – ahol az ENSZ-közgyűlés ülésszakán vett részt – újságíróknak nyilatkozva Ukrajnát egy vízben fuldokló emberhez hasonlította, és kifejtette: „mindenki, aki valaha is mentett fuldoklót, tudja, hogy ez rendkívül veszélyes, mert a mélybe ránthatja magával”".
A szóvivő felszólította a lengyel felet, hogy „tegyék félre az érzelmeket”, és fontolják meg az ukrán javaslatokat a probléma megoldására.
„Az ukrán fél konstruktív utat kínált Lengyelországnak a gabonakérdés megoldására. Arra számítunk, hogy javaslataink alapján a párbeszéd konstruktív irányba terelhető” – hangsúlyozta Nyikolenko.
Volodimir Zelenszkij kedden az ENSZ-közgyűlésben megjegyezte: aggodalommal tölti el, hogy „néhányan Európában szolidaritást színlelnek a politikai színtéren”, ami „a gabonaszállítást thrillerré változtatja, és ezzel valójában egy moszkvai színésznek készítik elő a színpadot” – emlékeztetett a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök igazságtalannak nevezte Zelenszkij kijelentését, és biztosított afelől, hogy Lengyelország kész segíteni Ukrajnának, de „nem a lengyel piac destabilizálása árán”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
236 066, Ukrajnában elesett orosz katona személyazonosságát erősítette meg a Mediazona orosz független sajtóorgánum a BBC orosz nyelvű szolgálatával együttműködve.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy hétfőn megkezdődnek az új tárgyalások Iránnal, miután lefújta az ország ellen tervezett, saját szavai szerint „hatalmas” csapásokat.
Donald Trump amerikai elnök egyelőre elhalasztja az Irán elleni újabb katonai csapást, amennyiben rövid időn belül sikerül megállapodást kötni.
A Ceutából kiindult migrációs válság nyomán tovább mélyül a feszültség az Európai Unióban: huszonkét tagállami vezető.
Románia a három legveszélyesebb európai ország közé tartozik az autósok biztonsága szempontjából – derül ki egy friss összehasonlításból.
A Ceutából érkező felvételek bizonyítják, hogy az ellenőrzés nélküli illegális bevándorlás konkrét veszélyt jelent az európai határok biztonságára – hangoztatta Giorgia Meloni olasz kormányfő.
Varsó fontolóra veszi további Patriot rakéták átadását Kijevnek, miután csütörtökre virradóra feltehetően orosz rakéta csapódott be egy mezőben Kelet-Lengyelországban – jelentette be Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Legalább tizenhárman meghaltak csütörtökön Ukrajna szerte az újabb heves orosz légitámadásokban – adták hírül az ukrán hatóságok.
Miközben az Egyesült Államok csütörtökre virradóra újabb csapásokat hajtott végre Irán ellen, miután a perzsa állam ismét amerikai célpontokat támadott a Közel-Keleten, Donald Trump amerikai elnök további kemény csapásokat helyezett kilátásba.
A kormány kötelességének nevezte a határon túli magyarok jogainak képviseletét – szögezte le a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a 29. Kárpát-medencei Nyári Egyetem és a Határon Túli Intézmények Fórumának megnyitóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!