Fotó: Facebook/ CGTN Africa
A NATO és tagállamai nem ismerik el és soha nem is fogják elismerni a Krím-félsziget annektálását, az orosz erők által elfoglalt ukrán területeken pénteken kezdődő „színlelt népszavazásnak” nincs legitimitása, és sérti az ENSZ Alapokmányát – jelentette ki az észak-atlanti katonai szervezet pénteken.
2022. szeptember 23., 15:162022. szeptember 23., 15:16
A NATO közleményében aláhúzta: a lehető leghatározottabban elítéli a luhanszki, a donyecki és a herszoni, az orosz hadsereg által részben ellenőrzött ukrán régiókban az Oroszországhoz csatlakozásról kezdett népszavazásokat.
„Ezek a területek Ukrajna részét képezik. A NATO-szövetségesek nem fogják elismerni jogtalan és törvénytelen annektálásukat. Területszerzés fenyegetésből vagy erőszak alkalmazása által nem tekinthető jogszerűnek. Felszólítjuk ezért az összes államot, hogy utasítsák el Oroszország hódítási kísérleteit” – fogalmaztak.
Oroszország teljes felelősséggel tartozik a háborúért, azért a mérhetetlen szenvedésért, amelyet agressziója az ukrán nép számára okoz. Oroszország kezében van a döntés lehetősége, hogy véget vessen a konfliktusnak. Moszkvának azonnal le kell állítania a háborút, és ki kell vonulnia Ukrajnából – húzták alá.
Közölték továbbá, a NATO-szövetségesek továbbra is készek politikai és gyakorlati támogatást nyújtani az Oroszország agressziójával szemben honvédő háborúba kényszerült Ukrajnának.
Végezetül emlékeztettek: a NATO védekezésre berendezkedett szövetség, mely továbbra is békére, biztonságra és stabilitásra törekszik az egész euró-atlanti térségben. Ugyanakkor kiáll minden szövetséges ország területének védelme mellett – tették hozzá.
Oroszország 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától, a Kijevben végbement, erőszakkal kísért politikai fordulat nyomán – szintén az ott megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el – hivatalosan még Fehéroroszország sem –, és a nyugati világ elítélte az annexiót.
Öt napig tartó népszavazás kezdődött pénteken az ukrajnai szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint Herszon és Zaporizzsja megyék orosz ellenőrzés alá került területeinek Oroszországhoz való csatlakozásáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!