A magyarok kárára jubilál Dacian Cioloș, ám egy uniós biztos rácáfolt

korábban írtuk

Nekirontott Magyarországnak Cioloș: a magyar helyreállítási terv elutasítását kéri az EB-elnöktől a román politikus

Arra kérte Dacian Cioloș, az Európai Parlament liberális pártokat tömörítő frakciójának vezetője az EB elnökét, hogy utasítsa el a magyar újjáépítési tervet. Szerinte nincsenek megfelelő garanciák arra, hogy a pénz jó helyre kerül, mivel nem elég szigorú a korrupció elleni küzdelem.

A Magyarország elleni bizottsági fellépést szorgalmazó Cioloș szerint ugyanakkor ez nem Magyarország megbüntetését jelenti, hanem azt, hogy „nem támogatják Orbán Viktor kleptokráciáját”. A román politikus szerint egy 2020-as Eurobarométer-felmérés szerint a megkérdezett magyar állampolgárok 87 százaléka széleskörűen elterjednek minősítette a korrupciót.

Cioloș bejelentését azonban maga Vera Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős tagja cáfolta. Az uniós biztos a Magyarországról az Európai Parlamentben rendezett szerdai vitán leszögezte: a magyar helyreállítási terv felfüggesztéséről szóló híradásoknak nincs valós alapja, nem állították le az elbírálási folyamatot. Az ügy kapcsán Varga Judit magyar igazságügy-miniszter arról írt közösségi oldalán, hogy jelenleg is „konstruktív párbeszédet” folytatnak az Európai Bizottsággal. Varga annak kapcsán szólalt meg, hogy a német dpa hírügynökség szerint az EB visszadobta a magyar helyreállítási tervet. Ezt a miniszter álhírterjesztésnek nevezte.

Varga Judit szerint az viszont igaz, hogy az Európai Bizottság a ”gyermekvédelmi törvény elfogadása után új igényeket fogalmazott meg”. Ezek az igények nyilvánvalóan összefüggnek a gyermekvédelmi szabályozással – jegyezte meg. Az igazságügyi miniszter azzal zárta bejegyzését: „azt, amiért a magyar emberek megdolgoztak, Brüsszel semmilyen politikai indokkal nem veheti el Magyarországtól”.

Mint megírtuk, Cioloșék szerint három feltételhez kellene kötni a Magyarországnak járó hétmilliárd forint kifizetését. Cioloș frakciója nevében arra szólította fel Ursula von der Leyent, az EB elnökét, hogy mindaddig ne hagyja jóvá a magyar tervet, amíg az nem enged betekintést az Európai Csalásellenes Hatóság (OLAF) számára a támogatások végső felhasználóinak listájába, illetve nem tölti fel a kedvezményezettek adatait az Arachne elnevezésű uniós adatbázisba.

Emellett azt is követelik, hogy Magyarország fogadjon el olyan törvényeket, amelyek megakadályozzák, hogy olyan személyek és cégek, akik és amelyek kapcsán az OLAF korábban súlyos pénzügyi visszaéléseket vagy összeférhetetlenséget állapított meg, részesülhessenek az újjáépítési támogatásokból. Harmadik követelésük az, hogy vonja vissza vagy módosítsa azon jogszabályokat, amelyek az Eb szerint akadályozzák az oknyomozó újságírókat és a civil szervezeteket a közérdekű információkhoz való hozzáférésben.