
Együtt hajtott fejet a második világháború után Csúrogon kivégzett ártatlan magyar áldozatok emléke előtt tegnap a magyar és a szerb köztársasági elnök.
2013. június 26., 15:012013. június 26., 15:01
2013. június 26., 20:162013. június 26., 20:16
Előzőleg Áder János a szerb parlamentben elmondott beszédében bocsánatot kért azokért a bűnökért, amelyeket a második világháború során a magyarok követtek el a szerbek ellen. Áder és Nikolics részvételével az áldozatok emlékének szentelt gyászszertartással kezdődött - a helyi magyar sajtó által a Megbékélés napjának elnevezett - eseménysorozat Csúrogon azon a helyen, ahol a második világháború után ártatlan magyarokat végeztek ki.
Az utóbbi években csak egy fakereszt jelölte ott a magyar áldozatok elpusztításának a helyszínét, ahol tegnaptól már Szarapka Tibor szabadkai szobrászművész által készített emlékmű áll. A kőfal előtti keresztnél az apjába kapaszkodó fiú alakját megmintázó szoborkompozíciót a szerb állam anyagi támogatásával emelték. A két elnök megkoszorúzta az emlékművet, majd fejet hajtott az a magyar áldozatok emléke előtt.
A két államfő a vajdasági település egy másik részén felkereste azt az emlékhelyet, amelyet Csúrog egykori magtárában, a Topalov-raktárban alakítottak ki a magyar állam anyagi támogatásával. A felújított épület termében pravoszláv gyászszertartást tartottak az 1942-ben kivégzett szerb áldozatok emlékének, majd a két elnök koszorút helyezett el az áldozatok emlékére, és együttes főhajtással rótta le kegyeletét.
A nap folyamán korábban Áder bocsánatot kért a szerb parlamentben azokért a bűnökért, amelyeket a II. világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen a Vajdaságban. \"A szabad és demokratikus Magyarország elítéli azokat, akik a második világháború szenvedéseit fokozva magyarként vétettek ártatlan szerb emberek ellen. Magyarország köztársasági elnökeként bocsánatot kérek azokért a bűnökért, amelyeket a II. világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen\" - hangoztatta a magyar államfő a szerb törvényhozás képviselői előtt.
Áder János egyúttal méltatta a szerb parlament múlt pénteki nyilatkozatát, amely elítélte az 1944-45-ös vajdasági vérengzéseket és a kollektív bűnösség szellemében hozott háborús határozatokat. \"Habár a bűnöket senki sem teheti meg nem történtté, mégis hiszünk abban, hogy a kölcsönös bocsánatkérést követő megbocsátás a megbékélésen is képes túlmutatni\" - mondta Áder János.
Nem lesznek kollektív bűnösök a magyarok?
A szerb kormány soron következő ülésén helyezi hatályon kívül a kollektív háborús bűnösséget kimondó, II. világháborús határozatot, amely egyes vajdasági magyar települések lakóira is vonatkozott - jelentette be kedden Belgrádban Áder János magyar köztársasági elnök, az 1941-48-as vajdasági eseményeket feltáró magyar-szerb akadémiai vegyes bizottság tagjainak részvételével rendezett kerekasztal-beszélgetésen. Áder János előzőleg tárgyalt Ivica Dacsics szerb kormányfővel, s ő tájékoztatta erről. A köztársasági elnök szerint Dacsics azt mondta, hogy már csak technikai akadálya van a szóban forgó határozat hatályon kívül helyezésének.
A második világháborúban, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennhatóság alá került. 1942 január-februárjában Újvidéken és környékén a magyar honvéd- és csendőralakulatok által végrehajtott partizánvadász razziákban közel 3-4 ezer, főként szerb és zsidó vesztette életét. Az 1942-es \"hideg napok\" után két és fél évvel, az 1944. október 17-től 1945. február 1-jéig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorlásában becslések szerint 15-20 ezer délvidéki magyar vesztette életét. Három falu: Csúrog, Zsablya és Mozsor összes magyar lakosát kitelepítették, háborús bűnössé nyilvánították, és kivégezték vagy gyűjtőtáborba szállították.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
szóljon hozzá!