Együtt hajtott fejet a második világháború után Csúrogon kivégzett ártatlan magyar áldozatok emléke előtt tegnap a magyar és a szerb köztársasági elnök.
2013. június 26., 15:012013. június 26., 15:01
2013. június 26., 20:162013. június 26., 20:16
Előzőleg Áder János a szerb parlamentben elmondott beszédében bocsánatot kért azokért a bűnökért, amelyeket a második világháború során a magyarok követtek el a szerbek ellen. Áder és Nikolics részvételével az áldozatok emlékének szentelt gyászszertartással kezdődött - a helyi magyar sajtó által a Megbékélés napjának elnevezett - eseménysorozat Csúrogon azon a helyen, ahol a második világháború után ártatlan magyarokat végeztek ki.
Az utóbbi években csak egy fakereszt jelölte ott a magyar áldozatok elpusztításának a helyszínét, ahol tegnaptól már Szarapka Tibor szabadkai szobrászművész által készített emlékmű áll. A kőfal előtti keresztnél az apjába kapaszkodó fiú alakját megmintázó szoborkompozíciót a szerb állam anyagi támogatásával emelték. A két elnök megkoszorúzta az emlékművet, majd fejet hajtott az a magyar áldozatok emléke előtt.
A két államfő a vajdasági település egy másik részén felkereste azt az emlékhelyet, amelyet Csúrog egykori magtárában, a Topalov-raktárban alakítottak ki a magyar állam anyagi támogatásával. A felújított épület termében pravoszláv gyászszertartást tartottak az 1942-ben kivégzett szerb áldozatok emlékének, majd a két elnök koszorút helyezett el az áldozatok emlékére, és együttes főhajtással rótta le kegyeletét.
A nap folyamán korábban Áder bocsánatot kért a szerb parlamentben azokért a bűnökért, amelyeket a II. világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen a Vajdaságban. \"A szabad és demokratikus Magyarország elítéli azokat, akik a második világháború szenvedéseit fokozva magyarként vétettek ártatlan szerb emberek ellen. Magyarország köztársasági elnökeként bocsánatot kérek azokért a bűnökért, amelyeket a II. világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen\" - hangoztatta a magyar államfő a szerb törvényhozás képviselői előtt.
Áder János egyúttal méltatta a szerb parlament múlt pénteki nyilatkozatát, amely elítélte az 1944-45-ös vajdasági vérengzéseket és a kollektív bűnösség szellemében hozott háborús határozatokat. \"Habár a bűnöket senki sem teheti meg nem történtté, mégis hiszünk abban, hogy a kölcsönös bocsánatkérést követő megbocsátás a megbékélésen is képes túlmutatni\" - mondta Áder János.
Nem lesznek kollektív bűnösök a magyarok?
A szerb kormány soron következő ülésén helyezi hatályon kívül a kollektív háborús bűnösséget kimondó, II. világháborús határozatot, amely egyes vajdasági magyar települések lakóira is vonatkozott - jelentette be kedden Belgrádban Áder János magyar köztársasági elnök, az 1941-48-as vajdasági eseményeket feltáró magyar-szerb akadémiai vegyes bizottság tagjainak részvételével rendezett kerekasztal-beszélgetésen. Áder János előzőleg tárgyalt Ivica Dacsics szerb kormányfővel, s ő tájékoztatta erről. A köztársasági elnök szerint Dacsics azt mondta, hogy már csak technikai akadálya van a szóban forgó határozat hatályon kívül helyezésének.
A második világháborúban, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennhatóság alá került. 1942 január-februárjában Újvidéken és környékén a magyar honvéd- és csendőralakulatok által végrehajtott partizánvadász razziákban közel 3-4 ezer, főként szerb és zsidó vesztette életét. Az 1942-es \"hideg napok\" után két és fél évvel, az 1944. október 17-től 1945. február 1-jéig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorlásában becslések szerint 15-20 ezer délvidéki magyar vesztette életét. Három falu: Csúrog, Zsablya és Mozsor összes magyar lakosát kitelepítették, háborús bűnössé nyilvánították, és kivégezték vagy gyűjtőtáborba szállították.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!