Fotó: UNRWA
Izrael közölte, hogy szerda kora reggel „célzott” katonai műveletet indított a Hamász ellen a legnagyobb gázai Al-Sifa kórházban, ahol vélhetően több ezer palesztin húzza meg magát.
2023. november 15., 07:572023. november 15., 07:57
A kórházban, amelynek elfogyott az üzemanyaga, és amely már nem tekinthető működőképesnek, a CNN szerint az elmúlt napokban a heves harcok közepette rohamosan romlottak a körülmények, és az orvosok „katasztrofális” helyzetre figyelmeztettek a még bent lévő betegek, a személyzet és a kitelepítettek számára.
Az Izraeli Védelmi Erők az interneten közzétett közleményükben azt tudatta, hogy „pontos és célzott műveletet indítottak a Hamász ellen a Sifa kórház egy meghatározott területén”. Egyelőre nem tudni, hogy hány katona hatolt be a kórházba, de izraeli tankokat lehetett látni a létesítmény komplexumán belül - mondta a CNN-nek egy újságíró.
„Látjuk, hogy a tankok fegyvereit a kórház felé irányítják. Nem vagyunk biztosak abban, hogy a katonák a kórház [épületeiben] vannak-e, de a tankokkal együtt a komplexumon belül vannak” - mondta Khader Al Zaanun, a Wafa palesztin hírügynökség riportere a CNN-nek.
Elmondta, hogy
A kórházban dolgozó orvosok és újságírók a CNN-nek beszámoltak a koraszülött csecsemők életben tartására tett kétségbeesett erőfeszítésekről és a gyertyafénynél zajló korlátozott beavatkozásokról. Szerdai nyilatkozatában ugyanakkor Izrael ismét azzal vádolta a Hamászt, hogy továbbra is katonai célokra használja a nagy kórházkomplexumot, ami – mint mondta – „veszélyezteti a kórház nemzetközi jog szerinti védett státuszát”.
A Hamász és a kórház tisztviselői következetesen visszautasították Izrael állításait, miszerint a Hamász parancsnoki központot épített a kórház alatt.
Az Al-Sifa egyik orvosa a CNN-nek elmondta, hogy
„Arra kértek minket, hogy maradjunk távol az ablakoktól és az erkélyektől. Halljuk a páncélozott járműveket, nagyon közel vannak a komplexum bejáratához” – mondta Dr. Haled Abu Szamra.
A legfrissebb jelentések szerint a személyzet és a betegek százai még mindig az Al Sifa kórházban vannak, illetve rajtuk kívül több ezren, akik menedéket kerestek az izraeli légi és szárazföldi offenzíva elől.
Az izraeli közlemény szerint:
A Hamász közleménye Izraelt és az Egyesült Államokat is hibáztatta a kórház elleni izraeli katonai támadásért. Azzal, hogy támogatta Izrael „hamis narratíváját” – miszerint a Hamász parancsnoki és irányítási bázisként használja az Al-Sifát –, az Egyesült Államok „zöld utat adott Izraelnek ... a civilek elleni további mészárlások elkövetésére”.
Az orvosok és újságírók katasztrofális állapotokról számoltak be az Al-Sifában.
Az ügy kapcsán a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője kedden kijelentette:
John Kirby újságírók előtt kérdésre válaszolva elmondta, hogy az utóbbi napokban nagy figyelmet kapott Al-Sifa kórház, a Gázai övezet legnagyobb egészségügyi intézménye alatt is húzódnak olyan alagutak, amelyet a palesztin fegyveresek használnak.
Úgy fogalmazott, hogy az értesülések „különböző hírszerzési forrásokból származnak”, ennél pontosabbat azonban nem mondott. A Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs koordinátora ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „az Egyesült Államok nem támogat kórház elleni légicsapást”.
A republikánus javaslat alapján Izrael számára az önvédelemhez, költségvetésen belüli átcsoportosítással 14,3 milliárd dollárt bocsátottak volna rendelkezésre. A hosszú vita során a demokraták kitartottak korábbi álláspontjuk mellett, miszerint olyan törvényt nem tudnak elfogadni, amelyben Izrael támogatása mellett nem szerepel az Ukrajnának nyújtandó további segítség forrása.
Kedden
A „Menet Izraelért” elnevezésű tüntetést kezdeményező zsidó szervezetek szerint 100 ezer ember gyűlt össze a Capitolium előtt a nemzeti emlékhely, National Mall füves területének egy részén.
Az eseményen többek mellett beszédet mondott Mike Johnson republikánus képviselőházi elnök, valamint Hakeem Jeffries, az alsóházban kisebbségben lévő demokraták vezetője.
Az Izrael és a Hamász közötti háborús cselekmények kirobbanása óta a keddi volt az első tömegeket megmozdító tüntetés Izrael mellett, miután az elmúlt hetekben rendszeressé váltak a palesztinbarát szervezetek nagy létszámú felvonulásai és tüntetések.
Putyin és esz-Szíszi „aggódik” a gázaiak miatt
Mélységes aggodalmát fejezte ki a polgári áldozatok számának példátlan növekedése miatt a Gázai övezetben Vlagyimir Putyin orosz és Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök – közölte kedd este a Kreml sajtószolgálata a két államfő telefonbeszélgetéséről beszámolva.
A moszkvai tájékoztatás szerint a két vezető megvitatta a palesztin-izraeli konfliktusövezetben kialakult rendkívül kiélezett helyzetet és mély aggodalmát fejezte ki az áldozatok számának példátlan növekedése miatt a polgári lakosság körében, beleértve több ezer nőt és gyereket.
Putyin megköszönte Egyiptom átfogó segítségét az orosz állampolgárok Gázai övezetből való evakuálásában.
A felek hangsúlyozták a vérontás mielőbbi beszüntetésének, a túszok szabadon bocsátásának és a gázai polgári lakosság akadálytalan humanitárius segélyezésének alapvető fontosságát. Egyetértettek abban, hogy a térségben kialakult helyzetet egy független, Izraellel békében és biztonságban együtt élő, független palesztin állam létrehozása révén kell megoldani, az általánosan elismert nemzetközi jog alapján. A két elnök megállapodott a kapcsolattartás folytatásában.
A rafahi határátkelőn vasárnap és hétfőn összesen 169 orosz állampolgár távozott a Gázai övezetből Egyiptomba, ahonnan repülőgéppel szállították őket tovább Oroszországba. Alekszandr Kurenkov, az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának vezetője kedden a TASZSZ hírügynökségnek elmondta, hogy a tárca egyiptomi munkacsoportja Rafahnál addig marad, amíg az utolsó orosz is el nem hagyja a Gázai övezetet.
Közölte, hogy jelenleg két orosz Il-76-os repülőgép van Kairóban, amelyek azonnal képesek legalább 300 embert hazaszállítani. Korábban Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy több mint ezer ember jelentkezett a Gázai övezetből való evakuálásra, zömmel orosz állampolgárok, köztük 300 kiskorú.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
Az Egyesült Államok és Ukrajna vezető tárgyalói pénteken kijelentették, hogy konstruktív megbeszéléseket folytattak az ukrajnai háború befejezéséről, de a béke felé vezető út Oroszországtól függ.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!