
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
„A 20. század bűnei nem ismétlődhetnek meg, a múltat nem lehet és nem is szabad eltörölni, minden generációnak felelőssége, kötelessége nevén nevezni a dolgokat” – hangsúlyozta Varga Judit magyar igazságügyi miniszter a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján pénteken Budapesten.
2022. november 25., 14:562022. november 25., 14:56
A kommunizmus leszámolt mindenkivel, akit ellenségének kiáltott ki – mutatott rá a magyar politikus a szovjet megszállás áldozatainak emlékművénél.
Málenkij robot ürügyén sokéves kényszermunkára hurcolták magyarok százezreit, de a Gulágról, a kommunizmus bűneiről sokáig nem lehetett beszélni – mondta Varga Judit. Hozzátette: a keresztény, nemzeti, konzervatív kormánynak fontos Magyarország jövője, de a múltja is, ezért már 2002-ben rendelkezett a kommunizmus áldozatainak emléknapjáról, 2012-ben pedig a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjáról.
Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban volt magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (Szorakész) elnöke a megemlékezésen elmondta: 8–9 év után, 1953. november 25-én érkezett vissza a Szovjetiunióba hurcoltak magyar foglyok első csoportja.
Mérhetetlen szenvedés és megaláztatás jutott osztályrészül az ítélet nélkül elhurcolt sok százezer magyar kényszermunkásnak, illetve koholt vádak alapján elítélt politikai fogolynak, köztük Kovács Béla kisgazda politikusnak, aki 10 év után térhetett haza a fogságból, vagy Bethlen István korábbi miniszterelnöknek, aki szovjet börtönben hunyt el – mondta Menczer Erzsébet.
A szovjet megszállás áldozatainak emlékművét megkoszorúzta a kormány nevében Varga Judit, továbbá koszorút helyeztek el mások mellett Novák Katalin köztársasági elnök, Kövér László házelnök, a Kúria, az ügyészség, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség parancsnoksága képviseletében.
Az Országgyűlés 2012. május 21-én nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjának annak emlékére, hogy 1953-ban ezen a napon térhetett haza a Gulágra hurcolt magyarok első csoportja.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
szóljon hozzá!