
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
„A 20. század bűnei nem ismétlődhetnek meg, a múltat nem lehet és nem is szabad eltörölni, minden generációnak felelőssége, kötelessége nevén nevezni a dolgokat” – hangsúlyozta Varga Judit magyar igazságügyi miniszter a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján pénteken Budapesten.
2022. november 25., 14:562022. november 25., 14:56
A kommunizmus leszámolt mindenkivel, akit ellenségének kiáltott ki – mutatott rá a magyar politikus a szovjet megszállás áldozatainak emlékművénél.
Málenkij robot ürügyén sokéves kényszermunkára hurcolták magyarok százezreit, de a Gulágról, a kommunizmus bűneiről sokáig nem lehetett beszélni – mondta Varga Judit. Hozzátette: a keresztény, nemzeti, konzervatív kormánynak fontos Magyarország jövője, de a múltja is, ezért már 2002-ben rendelkezett a kommunizmus áldozatainak emléknapjáról, 2012-ben pedig a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjáról.
Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban volt magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (Szorakész) elnöke a megemlékezésen elmondta: 8–9 év után, 1953. november 25-én érkezett vissza a Szovjetiunióba hurcoltak magyar foglyok első csoportja.
Mérhetetlen szenvedés és megaláztatás jutott osztályrészül az ítélet nélkül elhurcolt sok százezer magyar kényszermunkásnak, illetve koholt vádak alapján elítélt politikai fogolynak, köztük Kovács Béla kisgazda politikusnak, aki 10 év után térhetett haza a fogságból, vagy Bethlen István korábbi miniszterelnöknek, aki szovjet börtönben hunyt el – mondta Menczer Erzsébet.
A szovjet megszállás áldozatainak emlékművét megkoszorúzta a kormány nevében Varga Judit, továbbá koszorút helyeztek el mások mellett Novák Katalin köztársasági elnök, Kövér László házelnök, a Kúria, az ügyészség, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség parancsnoksága képviseletében.
Az Országgyűlés 2012. május 21-én nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjának annak emlékére, hogy 1953-ban ezen a napon térhetett haza a Gulágra hurcolt magyarok első csoportja.
Az Európai Bizottság Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságához fordult a nagyváradi premontrei rendház ügyében Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő. Ezt ő maga jelentette be kedden a Facebook-oldalán.
Magyarország őszintén, szabadon, szuverén államként visszatér az európai asztalhoz, konstruktív partner lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök kedden Berlinben.
Demeter Szilárd lemondott a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) vezetéséről – írta a 444.hu. Az igazgatótanács elnöke, aki megerősítette lemondását a hírportálnak, június 1-jével távozott a szervezet éléről.
Az Oroszországi Föderáció nem hagyja válasz nélkül Románia döntését a konstanțai orosz konzulátus bezárásáról – jelentette be az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az orosz hadsereg összesen 72 különböző típusú rakétával és 656 csapásmérő, valamint álcadrónnal hajtott végre támadást Kijev, Dnyipro és Harkiv ellen keddre virradóra, a csapásokban sokan meghaltak.
A román hatóságok által készített katonai elemzés és műszaki jelentés „kétségtelenül” bizonyítja, hogy a Galacon felrobbant drón egy orosz gyártmányú Gerany-2 típusú drón volt – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
Oroszország kirívó módon használta kémtevékenységre a galaci drónincidens nyomán bezárt konstancai konzulátusát – értékelt a Krónikának az ügy kapcsán Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
szóljon hozzá!