Kiemelt témaként került az uniós vezetők év végi tanácskozásának napirendjére a klímasemlegesség
Fotó: Fischer Zoltán/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Egységesen elfogadhatatlannak tartják a kelet-közép-európai uniós országok, hogy kevesebb pénzt kapjanak a felzárkózást elősegítő kohéziós forrásokból, valamint az agrártámogatásokból. Ebben a kérdésben a múlt heti brüsszeli EU-csúcson ugyanazon a véleményen volt Klaus Johannis román elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
2019. december 16., 10:162019. december 16., 10:16
Kiemelt témaként került az uniós vezetők év végi tanácskozásának napirendjére a klímasemlegesség (az üvegházhatás gázkibocsátás felszámolása) 2050-es elérésének célja. Lengyelország kivételével valamennyi uniós tagállam elkötelezte magát a végrehajtás mellett. A vezetők megállapodtak, hogy jövő júniusban a jelenleginél több információ birtokában visszatérnek a lengyel jóváhagyás kérdésére. A csütörtök esti klímavita tétje azon három tagállam (Magyarország, Csehország és Lengyelország) jóváhagyásának a megszerzése volt, amely a júniusi EU-csúcson konkrét tények és információk hiányában nem volt hajlandó elkötelezni magát a 2050-es klímasemlegességi cél mellett.
Az uniós hírekre szakosodott Bruxinfo hírportál beszámolója szerint a három ország vezetője a zárókövetkeztetések szövegtervezetét több pontban is túlzottan általánosnak tartotta, és úgy ítélte meg, hogy az nem veszi figyelembe kellőképpen a terv megvalósításának igen magas költségeivel összefüggő aggodalmaikat. A három ország közül diplomáciai források szerint a lengyelek és a csehek helyezkedtek a legkeményebb álláspontra, ami azt az alaphelyzetet tükrözi, hogy e két ország számára jelenti talán a legnagyobb kihívást az alacsony szénkibocsátású gazdaságra való átállás.
Orbán Viktor miniszterelnök az uniós csúcstalálkozót követően úgy értékelt, sikert értek el, mert megteremtették az esélyt arra, hogy az ezután meghozandó klímavédelmi szabályok olyanok legyenek, hogy ne a szegényebb országok és ne a szegényebb emberek fizessék meg a klímaváltozás elleni küzdelem árát.
A EU csúcsértekezletét „testközelből”, Brüsszelben követte Szajlai Csaba, a budapesti Figyelő című hetilap főszerkesztő-helyettese. A gazdasági szakújságíró lapunk megkeresésére elmondta, bár a csúcson a 2050-es klímacél és zöldmegállapodás mellett a 2021–2027-re szóló közösségi büdzsé is terítéken szerepelt, gyakorlatilag minden maradt a régiben: továbbra is hatályos a nagy vitákat kiváltó finn javaslat.
– tájékoztatott Szajlai Csaba.
A 2021–2027-es közösségi büdzséről szóló javaslatot – amely nagy vitákat váltott ki – a jelenlegi formájában aligha szavazzák meg a tagállamok. „Az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Finnország december elejére terjesztette be a javaslatát a költségvetésről. Ennek lényege, hogy a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,07 százalékában maximalizálná a tagállamok hozzájárulását. Vannak a koncepcióban olyan elemek, amelyeket sem a keleti, sem pedig a nyugati tagállamok nem támogatnak. A kelet-közép-európai uniós országok kevesebb pénzt kapnának a kohéziós forrásokból, valamint az agrártámogatásokból is. Cseppet sem mellesleg, a finn javaslat azt is tartalmazza, hogy új és önálló forrásokat kell majd teremteni a közös költségvetés finanszírozásához” – foglalta össze a büdzsétervezet problémás elemeit a Figyelő főszerkesztő-helyettese. Szajlai megemlítette, hogy brüsszeli források szerint belépett egy „váratlan” új elem is: a britek kilépésével az Egyesült Királyság gyakorlati uniós tagsága várhatóan nem fog megszűnni 2020 végén, amikor az átmeneti periódus véget ér, hanem egy-két évvel azt meg fogják hosszabbítani. „Mindez pedig azt is jelenti, hogy a briteknek a következő két évben be kell fizetniük a hozzájárulásukat az EU közös kasszájába azért cserébe, hogy a közös piac és a vámunió tagjai maradjanak” – tette hozzá a gazdasági szakújságíró.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok és Románia közötti szövetség erős, a románok tisztelik Amerikát és Donald Trump elnököt – szögezte le Nicuşor Dan román államfő egy publicisztikában.
Volodimir Zelenszkij elnök szerdai írországi hivatalos látogatása során felszólította az Európai Uniót, hogy mozdítsa előre Ukrajna csatlakozási folyamatát.
Alkotmányellenesnek nevezte Sulyok Tamás államfő és a többi közjogi méltóság tervezett elmozdítását Áder János volt köztársasági elnök a közmédia Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcastjében.
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás