Kiemelt témaként került az uniós vezetők év végi tanácskozásának napirendjére a klímasemlegesség
Fotó: Fischer Zoltán/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Egységesen elfogadhatatlannak tartják a kelet-közép-európai uniós országok, hogy kevesebb pénzt kapjanak a felzárkózást elősegítő kohéziós forrásokból, valamint az agrártámogatásokból. Ebben a kérdésben a múlt heti brüsszeli EU-csúcson ugyanazon a véleményen volt Klaus Johannis román elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
2019. december 16., 10:162019. december 16., 10:16
Kiemelt témaként került az uniós vezetők év végi tanácskozásának napirendjére a klímasemlegesség (az üvegházhatás gázkibocsátás felszámolása) 2050-es elérésének célja. Lengyelország kivételével valamennyi uniós tagállam elkötelezte magát a végrehajtás mellett. A vezetők megállapodtak, hogy jövő júniusban a jelenleginél több információ birtokában visszatérnek a lengyel jóváhagyás kérdésére. A csütörtök esti klímavita tétje azon három tagállam (Magyarország, Csehország és Lengyelország) jóváhagyásának a megszerzése volt, amely a júniusi EU-csúcson konkrét tények és információk hiányában nem volt hajlandó elkötelezni magát a 2050-es klímasemlegességi cél mellett.
Az uniós hírekre szakosodott Bruxinfo hírportál beszámolója szerint a három ország vezetője a zárókövetkeztetések szövegtervezetét több pontban is túlzottan általánosnak tartotta, és úgy ítélte meg, hogy az nem veszi figyelembe kellőképpen a terv megvalósításának igen magas költségeivel összefüggő aggodalmaikat. A három ország közül diplomáciai források szerint a lengyelek és a csehek helyezkedtek a legkeményebb álláspontra, ami azt az alaphelyzetet tükrözi, hogy e két ország számára jelenti talán a legnagyobb kihívást az alacsony szénkibocsátású gazdaságra való átállás.
Orbán Viktor miniszterelnök az uniós csúcstalálkozót követően úgy értékelt, sikert értek el, mert megteremtették az esélyt arra, hogy az ezután meghozandó klímavédelmi szabályok olyanok legyenek, hogy ne a szegényebb országok és ne a szegényebb emberek fizessék meg a klímaváltozás elleni küzdelem árát.
A EU csúcsértekezletét „testközelből”, Brüsszelben követte Szajlai Csaba, a budapesti Figyelő című hetilap főszerkesztő-helyettese. A gazdasági szakújságíró lapunk megkeresésére elmondta, bár a csúcson a 2050-es klímacél és zöldmegállapodás mellett a 2021–2027-re szóló közösségi büdzsé is terítéken szerepelt, gyakorlatilag minden maradt a régiben: továbbra is hatályos a nagy vitákat kiváltó finn javaslat.
– tájékoztatott Szajlai Csaba.
A 2021–2027-es közösségi büdzséről szóló javaslatot – amely nagy vitákat váltott ki – a jelenlegi formájában aligha szavazzák meg a tagállamok. „Az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Finnország december elejére terjesztette be a javaslatát a költségvetésről. Ennek lényege, hogy a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,07 százalékában maximalizálná a tagállamok hozzájárulását. Vannak a koncepcióban olyan elemek, amelyeket sem a keleti, sem pedig a nyugati tagállamok nem támogatnak. A kelet-közép-európai uniós országok kevesebb pénzt kapnának a kohéziós forrásokból, valamint az agrártámogatásokból is. Cseppet sem mellesleg, a finn javaslat azt is tartalmazza, hogy új és önálló forrásokat kell majd teremteni a közös költségvetés finanszírozásához” – foglalta össze a büdzsétervezet problémás elemeit a Figyelő főszerkesztő-helyettese. Szajlai megemlítette, hogy brüsszeli források szerint belépett egy „váratlan” új elem is: a britek kilépésével az Egyesült Királyság gyakorlati uniós tagsága várhatóan nem fog megszűnni 2020 végén, amikor az átmeneti periódus véget ér, hanem egy-két évvel azt meg fogják hosszabbítani. „Mindez pedig azt is jelenti, hogy a briteknek a következő két évben be kell fizetniük a hozzájárulásukat az EU közös kasszájába azért cserébe, hogy a közös piac és a vámunió tagjai maradjanak” – tette hozzá a gazdasági szakújságíró.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ukrajna újraindítja az orosz olajfinomítók elleni támadásokat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Times (FT) brit lapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában, amelyet a Reuters hírügynökség idézett.
Uniós támogatást akar szerezni Magyarország határvédelmének megerősítésére a Tisza-kormány, miközben a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak helyreállítását is napirenden tartja. Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
Ékszervásárlónak, máskor festőnek adta ki magát az a román állampolgárságú férfi, aki Magyarország-szerte eladókat tévesztett meg, hogy értékeket lophasson. Társa közben sofőrként várta, majd menekítette. Több mint 14 millió forint értékben zsákmányoltak.
Sikeres műtéten esett át kedden XIV. Leó pápa egy római kórházban, ahol eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét.
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás