Kiemelt témaként került az uniós vezetők év végi tanácskozásának napirendjére a klímasemlegesség
Fotó: Fischer Zoltán/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Egységesen elfogadhatatlannak tartják a kelet-közép-európai uniós országok, hogy kevesebb pénzt kapjanak a felzárkózást elősegítő kohéziós forrásokból, valamint az agrártámogatásokból. Ebben a kérdésben a múlt heti brüsszeli EU-csúcson ugyanazon a véleményen volt Klaus Johannis román elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
2019. december 16., 10:162019. december 16., 10:16
Kiemelt témaként került az uniós vezetők év végi tanácskozásának napirendjére a klímasemlegesség (az üvegházhatás gázkibocsátás felszámolása) 2050-es elérésének célja. Lengyelország kivételével valamennyi uniós tagállam elkötelezte magát a végrehajtás mellett. A vezetők megállapodtak, hogy jövő júniusban a jelenleginél több információ birtokában visszatérnek a lengyel jóváhagyás kérdésére. A csütörtök esti klímavita tétje azon három tagállam (Magyarország, Csehország és Lengyelország) jóváhagyásának a megszerzése volt, amely a júniusi EU-csúcson konkrét tények és információk hiányában nem volt hajlandó elkötelezni magát a 2050-es klímasemlegességi cél mellett.
Az uniós hírekre szakosodott Bruxinfo hírportál beszámolója szerint a három ország vezetője a zárókövetkeztetések szövegtervezetét több pontban is túlzottan általánosnak tartotta, és úgy ítélte meg, hogy az nem veszi figyelembe kellőképpen a terv megvalósításának igen magas költségeivel összefüggő aggodalmaikat. A három ország közül diplomáciai források szerint a lengyelek és a csehek helyezkedtek a legkeményebb álláspontra, ami azt az alaphelyzetet tükrözi, hogy e két ország számára jelenti talán a legnagyobb kihívást az alacsony szénkibocsátású gazdaságra való átállás.
Orbán Viktor miniszterelnök az uniós csúcstalálkozót követően úgy értékelt, sikert értek el, mert megteremtették az esélyt arra, hogy az ezután meghozandó klímavédelmi szabályok olyanok legyenek, hogy ne a szegényebb országok és ne a szegényebb emberek fizessék meg a klímaváltozás elleni küzdelem árát.
A EU csúcsértekezletét „testközelből”, Brüsszelben követte Szajlai Csaba, a budapesti Figyelő című hetilap főszerkesztő-helyettese. A gazdasági szakújságíró lapunk megkeresésére elmondta, bár a csúcson a 2050-es klímacél és zöldmegállapodás mellett a 2021–2027-re szóló közösségi büdzsé is terítéken szerepelt, gyakorlatilag minden maradt a régiben: továbbra is hatályos a nagy vitákat kiváltó finn javaslat.
– tájékoztatott Szajlai Csaba.
A 2021–2027-es közösségi büdzséről szóló javaslatot – amely nagy vitákat váltott ki – a jelenlegi formájában aligha szavazzák meg a tagállamok. „Az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Finnország december elejére terjesztette be a javaslatát a költségvetésről. Ennek lényege, hogy a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,07 százalékában maximalizálná a tagállamok hozzájárulását. Vannak a koncepcióban olyan elemek, amelyeket sem a keleti, sem pedig a nyugati tagállamok nem támogatnak. A kelet-közép-európai uniós országok kevesebb pénzt kapnának a kohéziós forrásokból, valamint az agrártámogatásokból is. Cseppet sem mellesleg, a finn javaslat azt is tartalmazza, hogy új és önálló forrásokat kell majd teremteni a közös költségvetés finanszírozásához” – foglalta össze a büdzsétervezet problémás elemeit a Figyelő főszerkesztő-helyettese. Szajlai megemlítette, hogy brüsszeli források szerint belépett egy „váratlan” új elem is: a britek kilépésével az Egyesült Királyság gyakorlati uniós tagsága várhatóan nem fog megszűnni 2020 végén, amikor az átmeneti periódus véget ér, hanem egy-két évvel azt meg fogják hosszabbítani. „Mindez pedig azt is jelenti, hogy a briteknek a következő két évben be kell fizetniük a hozzájárulásukat az EU közös kasszájába azért cserébe, hogy a közös piac és a vámunió tagjai maradjanak” – tette hozzá a gazdasági szakújságíró.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás