A spanyolországi katolikus egyházat is elérte és megosztotta a katalán függetlenségről szóló vita: van olyan püspök, aki az elszakadás támogatására buzdít, és akad olyan egyházi méltóság is, aki épp az ellenkezőjére – számolt be róla a spanyol sajtó csütörtökön, néhány nappal a katalán parlamenti választások előtt.
2015. szeptember 24., 15:322015. szeptember 24., 15:32
A katolikus egyházra politikai kérdésekben jellemző távolságtartó és semleges magatartással szemben Antonio Canizares, Valencia bíboros érseke arra szólította fel híveit, hogy virrasszanak és imádkozzanak Spanyolország egységéért. A katalán függetlenségnek nincs erkölcsi igazolása – vélte az egyházi méltóság nyilatkozatában.
A katalán püspöki kar közleményben reagált a felhívásra, emlékeztetve a bíboros érseket, hogy a spanyol püspöki konferencia állásfoglalása szerint minden politikai alternatívának megvan az erkölcsi legitimációja, éppen ezért az egyház egyik mellett sem áll ki.
Ennek ellenére a katalán egyházi vezetők között is akad, aki kampányol. Xavier Novell, Solsona püspöke az elszakadás híve, és azt kérte az egyházmegyéjéhez tartozó templomoktól, hogy a hét végén harangozzanak Katalónia függetlenségéért. Egy egyházi lapban publikált cikkében azt írta, hogy csak a nagy választási részvétel teheti világossá a katalán nép valódi akaratát politikai jövőjéről.
Katalóniában vasárnap tartanak parlamenti választásokat, a független Katalóniáért küzdő Junts pel Sí (Együtt az igenért) párttömörülés korábban bejelentette: ha nyernek, egyoldalúan megindítják az elszakadási folyamatot Spanyolországtól. Ezt azonban a spanyol kormány törvénytelennek tartja.
Négy nappal a választások előtt a délnyugat-európai országban teljes a bizonytalanság, a beszélgetések és nyilvános viták feltételes módban zajlanak arról, hogy az egyes ágazatokat miként érintené az elszakadás, ám biztosat senki nem tud állítani, sok az ellentmondás.
A 8TV nevű katalán televíziós csatornán szerda éjjel politikai vitát tartottak, ahol José Manuel García-Margallo spanyol külügyminiszter kijelentette: a jelenlegi 19 százalékról 37 százalékra emelkedik a munkanélküliségi ráta Katalóniában, ha különválik Spanyolországtól, a nyugdíjak pedig 40 százalékkal csökkennek, ami 300-400 eurós veszteséget jelent a nyugdíjasoknak.
Artur Mas katalán elnök korábban viszont úgy nyilatkozott, hogy az önálló állam 10 százalékos nyugdíjemelést biztosít majd az embereknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!