Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az orosz erők ostromának középpontjában álló egyik kelet-ukrajnai kisvárosba, Avgyijivkába látogatott kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, a frontvonal közelében az ukrán katonákat magasztalta és kitüntetéseket adott át – közölte az államfő hivatala.
2023. április 19., 08:072023. április 19., 08:07
A közlés szerint Zelenszkij meghallgatta a helyszíni főparancsnok jelentését, majd beszédet intézett a katonáihoz.
„Megtiszteltetés számomra, hogy itt lehetek ma veletek, és megköszönhetem nektek a hazánk védelméért tett erőfeszítéseiteket” – mondta a beszédben.
Az elnök egy kórházba is ellátogatott, ahol sebesültekkel találkozott, és közülük is többet kitüntetett.
Az államfőt hivatalának vezetője, Andrij Jermak is elkísérte a frontra, aki azt hangoztatta: az ukrán katonák megakadályozták, hogy az orosz csapatok bekerítsék a várost.
A kelet-ukrajnai térségben, orosz ellenőrzés alatt álló területeken tett látogatást hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnök is, aki másodszor járt Ukrajnától elfoglalt területen az Oroszország indította háború tavaly februári kezdete óta.
A beszámoló szerint a rohamosztagok – ezt az elnevezést a Wagner katonai magáncsoport fegyvereseire szokták használni – előrenyomulását a szárnyakon légideszantosok és a déli csapatcsoport alegységei biztosították, az orosz légierő és a tüzérség pedig csapást mért a Casziv Jar és Konsztantinivka felől ellentámadással próbálkozó ukrán erőkre.
A tábornok az ukrán fegyveres erőknek az előző egy nap alatt elszenvedett emberveszteségét mintegy 460 főben adta meg, akik közül, mint mondta, több mint 290 katona a Donyeck körzetében vívott harcokban esett el. Konasenkov szerint az orosz hadsereg emellett megsemmisített két ukrán vezetésipontot, két üzemanyag- és két lőszerraktárt, egy harckocsit, két amerikai gyártmányú Paladin M109-es önjáró löveget és egy M777-es tarackot.
Vlagyimir Szaldo, a részben elcsatolt Herszon megye Moszkva által megbízott kormányzója a TASZSZ orosz hírügynökségnek azt mondta, hogy az ukrán hadsereg több ponton élőerőt és haditechnikát vont össze a Dnyeper jobb partján, és a folyón való átkelésre készülhet.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek kedden a hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Donyeckben, ahol a nap folyamán két robbanóanyaggal és srapnellel megtöltött drónt lőttek le, három civil életét vesztette belövésektől.
Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök eközben kedden kijelentette, hogy kormánya elítéli Ukrajna területi integritásának megsértését. Hozzátette, az ukrajnai háborúval kapcsolatban tárgyalásos politikai megoldást támogat.
„Miközben kormányom elítéli Ukrajna területi integritásának megsértését, mi a konfliktus tárgyalásos politikai megoldását támogatjuk” – jelentette ki Luiz Inacio Lula da Silva a Klaus Iohannis román államfővel tartott munkaebéd során.
„Sürgősen létre kell hoznunk az országok egy csoportját, amely leül tárgyalni Oroszországgal a béke megtalálása érdekében” – mondta Luiz Inacio Lula da Silva.
A brazil elnök arról is beszélt, hogy Brazíliát és Romániát a politikai és kereskedelmi kapcsolatokon túl emberi kapcsolatok is összekötik, ugyanis Brazíliának több mint negyvenezer román származású lakosa van.
„Ukrajna az orosz agresszió áldozata. Ennek az agressziónak minden globális szintű negatív hatása ennek a tettnek a közvetlen következménye, amely szembemegy a nemzetközi joggal. A nemzetközi közösségnek kötelessége támogatni Ukrajnát, hogy visszaverje az agressziót és megnyerje az ország felszabadításáért vívott háborút” – mutatott rá a román államfő.
Klaus Iohannis hozzátette, Románia „rendíthetetlenül” támogatni fogja Ukrajnát. Kifejtette, hogy Ukrajna biztonságának támogatása valójában Románia és a román állampolgárok biztonságát is szolgálja.
A román államfő beszámolt brazil kollégájának a háború sokrétű következményeiről, a menekülthelyzettől kezdve az energia- és élelmiszerválságig.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy jómaga személyesen támogatja, hogy még az idén történelmi jelentőségű csúcstalálkozóra kerüljön sor az Európai Unió és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége között.
A két elnök találkozóján szó esett Brazília és Románia felvételéről is a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD).
A román államfő meghívta Lula da Silva elnököt Romániába.
Klaus Iohannis elnök április 26-áig Dél-Amerikában tesz hivatalos körutat. Brazília után Chilébe és Argentínába látogat majd.
Egyébként Lula korábbi kijelentései miatt, amelyekben többek között arról beszélt, hogy az ukrajnai konlfukturért az Egyesült Államok és az EU is felelős, a kijevi vezetés ukrajnai látogatásra hívta meg a brazil elnököt, hogy saját szemével győződjön meg az Oroszország által indított háború következményeiről, miközben az ukrán külügyminisztérium szóvivője bírálta őt a békekezdeményezése miatt, mert Kijev szerint abban téves alapvetések szerepelnek.
Oleh Nyikolenko, az ukrán külügyi tárca szóvivője a közösségi médiában erősítette meg a brazil elnöknek szóló meghívást.
A meghívás bejelentése előtt egy nappal, hétfőn érkezett brazíliai látogatásra Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, és megállapította, hogy a dél-amerikai országnak Moszkváéhoz hasonló az álláspontja az egy éve tartó háborúról.
Nyikolenko közölte: Kijev érdeklődéssel figyeli Lula erőfeszítéseit a megoldásra, de nem fogadja el, hogy egyformán kezelje „az áldozatot és agresszort”.
A szóvivő elutasította Lula azon nézetét is, hogy „a halálos agresszióval szemben védekező Ukrajnát támogató országok a háborúra buzdítanának”.
Lula a háború mielőbbi befejezése érdekében a be nem avatkozás politikája és nyílt diplomácia mellett foglalt állást, és semleges országok bevonásával a két háborús fél között közvetítői szerepet ellátó „stáb” megalakítását szorgalmazta. A brazil elnök béketerve szerint Oroszországnak vissza kellene adnia a tavaly február óta általa elfoglalt területeket, cserébe pedig Kijev lemondhatna a 2014-ben Oroszországhoz csatolt Krímről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!