
Képünk illusztráció
Fotó: Gergely Imre
A balti országok, Észtország, Lettország és Litvánia teljesen levált az orosz és a fehérorosz villamosenergia-hálózatokról és csatlakoztak az európai uniós villamosenergia-rendszerhez, ami lehetővé tette számukra, hogy megszabaduljanak az Oroszországtól való energiafüggőségtől – közölte az Európai Bizottság vasárnap.
2025. február 09., 21:022025. február 09., 21:02
Az orosz és fehérorosz elektromos áramtól való függetlenedés előkészítése során fokozatosan bontották le a három balti országot korábban Oroszországgal és Fehéroroszországgal összekötő távvezetékeket, közben kiépítették az uniós hálózathoz kapcsolódó csatlakozásokat, köztük a Balti-tengerben lefektetett víz alatti kábeleket.
A balti villamosenergia-rendszer a LitPol Link nevű lengyel-litván csatlakozáson keresztül állt át az európai elektromos hálózatra (CESA). Az átállás 1,6 milliárd euróba került, amit zömében az EU finanszírozott.
A brüsszeli közlemény szerint a három balti ország villamosenergia-hálózata sikeresen integrálódott az EU belső energiapiacába azáltal, hogy első körben Lengyelországon keresztül csatlakoztak az európai uniós hálózathoz. A balti országok energiarendszereinek szinkronizálása nemcsak az egész unió ellátásbiztonságához járul hozzá, hanem a megújuló energia integrálását is támogatja, ami – mint írták – lehetővé teszi olcsóbb energia biztosítását.
Az Európai Bizottság arról tájékoztatott, hogy a három balti állam volt az utolsó az EU-tagállamok között, amelyeknek villamosenergia-hálózatai teljes mértékben az orosz és a fehérorosz rendszeren belül működtek. Ebben a villamosenergia-frekvenciát Oroszország központilag szabályozta, „így kiszolgáltatottá téve őket Oroszországnak” – fogalmaztak.
Az uniós végrehajtó testület egy másik közleményben Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki Vilniusban vasárnap, a balti országok elektromos hálózatainak uniós csatlakozása kapcsán tartott rendezvényen azt mondta: Észtország, Lettország, Litvánia és az Európai Unió „ma történelmet írt”.
Az Oroszországgal és Fehéroroszországgal összekötő villamosvezetékek lebontása a szabadságot jelenti, a fenyegetésektől, a zsarolástól való megszabadulást – jelentette ki.
A Balti-tenger fenekén nemrégiben megsérül távközlési kábelekkel kapcsolatban von der Leyen hangsúlyozta: Európának és a NATO-nak most minden eddiginél jobban együtt kell működnie a biztonság szavatolására.
A létfontosságú hálózati infrastruktúrák biztosítása érdekében első számú a megelőzés, valamint új kábelek lefektetése, majd a kábelek körüli gyanús tevékenységek leleplezése, a gyors reagálás és a szükséges javítás mihamarabbi elvégzése, illetve az elrettentés, amely szerint minden ilyen tevékenység következményekkel jár - húzta alá.
– fogalmazott Von der Leyen, majd hozzátette: Észtország, Litvánia, Lettország és Lengyelország ma erre mutat példát.
Kiemelte: a NATO továbbra is az európai védelem alapja. De - mint hangsúlyozta - a modern hadviselés új technológiát és koordinációt igényel, ahol az európai együttműködés elengedhetetlen. Szavai szerint Európa régi szövetségese, az Egyesült Államok új irányt tűzött ki. Ezzel kapcsolatban közölte:
Hangsúlyozta továbbá: az „új valóságban” Ukrajnának nagyobb szüksége van az uniós támogatásra, mint valaha. Az uniós és a G7-partnerek által biztosított támogatás lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy arra összpontosítson, ami a legfontosabb: a haza védelmére - tette hozzá beszédében az uniós bizottság elnöke.
Románia szívesen látná, ha a gázai övezetben a békefolyamat gyümölcsöző eredményeket hozna – jelentette ki Eugen Tomac tiszteletbeli elnöki tanácsadó, a Népi Mozgalom Párt (PMP) európai parlamenti képviselője.
A Béketanács tagállamai több mint 5 milliárd dollárt ajánlottak fel a Gázai övezet újjáépítésére, valamint humanitárius segítségként – közölte Donald Trump amerikai elnök vasárnap.
Kijev a müncheni biztonsági konferencián folytatott tárgyalások után a közeljövőben további segélycsomagokat, elsősorban légvédelmi támogatást vár – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti beszédében.
Megérkezett Budapestre az Egyesült Államok külügyminisztere: Marco Rubiót Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára fogadta a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren vasárnap.
Az orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, korai az EU szerepéről beszélni a békés rendezésben. Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes arról is beszélt, hogy a román nemzeti elit elkötelezett Moldova elrománosítása mellett.
Sorsfordító pillanatban vagyunk, most dől el, hogy maradunk egy félelemre, gyűlöletre és lopásra épülő rendszerben, vagy visszavesszük végre a jövőnket – mondta a Tisza Párt elnöke vasárnap Budapesten, a Hungexpo területén tartott évértékelő beszédében.
Iráni gyártmányú drónokkal támadták Odesszát az orosz erők vasárnap hajnalban; a város több negyedében tüzek pusztítottak.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett Európa mellett, de határozottabb politikai irányváltást vár szövetségeseitől – erről beszélt Marco Rubio Münchenben. A tanácskozáson újra felszínre kerültek az ukrán–magyar politikai feszültségek.
A 2026-os év a győzelem éve lesz: a győzelem éve a családoknak, a jobboldalnak, a Fidesznek és a győzelem éve Magyarországnak – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő beszéde végén szombaton Budapesten, a Várkert Bazárban.
Donald Trump szerint az ukrán elnöknek kell lépéseket tennie az ukrajnai háború lezárása érdekében – az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt pénteken.
szóljon hozzá!