Nem hagyták szó nélkül. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma az elnökválasztás érvénytelenítését is szóvá tette jelentésében
Fotó: Orbán Orsolya
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
2025. augusztus 13., 09:232025. augusztus 13., 09:23
A jelentés kitér arra, hogy ezt a lépést politikai beavatkozásnak és a politikai véleménynyilvánítás túlzott korlátozásának minősítették.
„2024. december 6-án a román alkotmánybíróság érvénytelenítette a november 24-én tartott elnökválasztás első fordulójának eredményeit, azzal az indokkal, hogy »számos szabálytalanság és a választási jogszabályok megsértése... kompromittálták a választási kampány átláthatóságát és tisztességességét«, ami gyanúkat vetett fel a választások tisztességességét illetően.
– áll a jelentésben.
A külügyminisztérium jelentésében megjegyezte, hogy az alkotmánybíróság döntése úgy állította be a választásokat, mintha azok egy orosz információs művelet hatására alakultak volna ki a közösségi médiában, de független megfigyelők szerint a közösségi médiában zajló kampány egy román politikai párt által szervezett választási tevékenység volt.
A dokumentum szerint
A kormány hiteles intézkedéseket hozott az emberi jogokat sértő tisztviselők azonosítása és megbüntetése érdekében, azonban egyes esetekben a hatóságok intézkedései nem voltak elégségesek, és az büntetlenség problémát jelentett.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma évente benyújtja a Kongresszusnak az emberi jogi gyakorlatról szóló éves jelentéseket minden olyan országról, amely segélyben részesül, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének minden tagállamáról, az 1961. évi külföldi segélyezési törvény és az 1974. évi kereskedelmi törvény alapján.
Ezek a jelentések az nemzetközileg elismert emberi jogok és a munkavállalók jogainak helyzetét fedik le.
Mint arról beszámoltunk,
Egy korábban nem publikált, a Politico birtokába került belső NSC- (Nemzetbiztonsági Tanács) feljegyzésből kiderül, hogy a Trump-kormányzat az illegális bevándorlás jelentette kockázatok mellett egy másik tényezőt is figyelembe vett, amikor az év elején úgy döntött, hogy Románia nem léphet be a vízummentességi programba: azt, hogy álláspontja szerint
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
A feljegyzés, amely az NSC politikai koordinációs bizottságának március 14-i ülésén elhangzott „következtetések összefoglalóját” tartalmazza, azt mutatja, hogy az intézkedés kapcsán volt némi belső nézeteltérés – írja a Politico. A bukaresti amerikai nagykövetség szerint „Románia tagságának megszüntetése kárt okozhat az Egyesült Államok imázsának” – áll a dokumentumban.
A bizottság, amelynek elnöke Andrew Peek, az NSC európai és eurázsiai főigazgatója volt, azonban leszögezte, hogy
Az ülést azért hívták össze, hogy döntsenek a „szélesebb körű kormányzati erőfeszítésekhez való hozzájárulásról, hogy megakadályozzák a demokratikus normák és gyakorlatok romlását egész Európában” – olvasható a memorandumban.
„A bevándorlási és vízumrendszerünk integritásának védelme alapvető fontosságú nemzetbiztonságunk garantálásához” – mondta a Fehér Ház egyik tisztviselője az NSD-nek (National Security Daily – a Politico hírlevele) adott nyilatkozatában. A vízummentességi programra való jogosultsághoz szigorú követelmények teljesítése szükséges, amelyek kapcsán nem volt világos, hogy Románia valóban megfelelt-e, amikor a Biden-kormányzat az utolsó napokban siettette a folyamatot. Ettől függetlenül
– hangsúlyozta.
Ugyanakkor J. D. Vance amerikai alelnök a februári müncheni biztonsági konferencián, majd azt követően is bírálta Romániát az elnökválasztás érvénytelenítése miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!