Nem hagyták szó nélkül. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma az elnökválasztás érvénytelenítését is szóvá tette jelentésében
Fotó: Orbán Orsolya
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
2025. augusztus 13., 09:232025. augusztus 13., 09:23
A jelentés kitér arra, hogy ezt a lépést politikai beavatkozásnak és a politikai véleménynyilvánítás túlzott korlátozásának minősítették.
„2024. december 6-án a román alkotmánybíróság érvénytelenítette a november 24-én tartott elnökválasztás első fordulójának eredményeit, azzal az indokkal, hogy »számos szabálytalanság és a választási jogszabályok megsértése... kompromittálták a választási kampány átláthatóságát és tisztességességét«, ami gyanúkat vetett fel a választások tisztességességét illetően.
– áll a jelentésben.
A külügyminisztérium jelentésében megjegyezte, hogy az alkotmánybíróság döntése úgy állította be a választásokat, mintha azok egy orosz információs művelet hatására alakultak volna ki a közösségi médiában, de független megfigyelők szerint a közösségi médiában zajló kampány egy román politikai párt által szervezett választási tevékenység volt.
A dokumentum szerint
A kormány hiteles intézkedéseket hozott az emberi jogokat sértő tisztviselők azonosítása és megbüntetése érdekében, azonban egyes esetekben a hatóságok intézkedései nem voltak elégségesek, és az büntetlenség problémát jelentett.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma évente benyújtja a Kongresszusnak az emberi jogi gyakorlatról szóló éves jelentéseket minden olyan országról, amely segélyben részesül, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének minden tagállamáról, az 1961. évi külföldi segélyezési törvény és az 1974. évi kereskedelmi törvény alapján.
Ezek a jelentések az nemzetközileg elismert emberi jogok és a munkavállalók jogainak helyzetét fedik le.
Mint arról beszámoltunk,
Egy korábban nem publikált, a Politico birtokába került belső NSC- (Nemzetbiztonsági Tanács) feljegyzésből kiderül, hogy a Trump-kormányzat az illegális bevándorlás jelentette kockázatok mellett egy másik tényezőt is figyelembe vett, amikor az év elején úgy döntött, hogy Románia nem léphet be a vízummentességi programba: azt, hogy álláspontja szerint
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
A feljegyzés, amely az NSC politikai koordinációs bizottságának március 14-i ülésén elhangzott „következtetések összefoglalóját” tartalmazza, azt mutatja, hogy az intézkedés kapcsán volt némi belső nézeteltérés – írja a Politico. A bukaresti amerikai nagykövetség szerint „Románia tagságának megszüntetése kárt okozhat az Egyesült Államok imázsának” – áll a dokumentumban.
A bizottság, amelynek elnöke Andrew Peek, az NSC európai és eurázsiai főigazgatója volt, azonban leszögezte, hogy
Az ülést azért hívták össze, hogy döntsenek a „szélesebb körű kormányzati erőfeszítésekhez való hozzájárulásról, hogy megakadályozzák a demokratikus normák és gyakorlatok romlását egész Európában” – olvasható a memorandumban.
„A bevándorlási és vízumrendszerünk integritásának védelme alapvető fontosságú nemzetbiztonságunk garantálásához” – mondta a Fehér Ház egyik tisztviselője az NSD-nek (National Security Daily – a Politico hírlevele) adott nyilatkozatában. A vízummentességi programra való jogosultsághoz szigorú követelmények teljesítése szükséges, amelyek kapcsán nem volt világos, hogy Románia valóban megfelelt-e, amikor a Biden-kormányzat az utolsó napokban siettette a folyamatot. Ettől függetlenül
– hangsúlyozta.
Ugyanakkor J. D. Vance amerikai alelnök a februári müncheni biztonsági konferencián, majd azt követően is bírálta Romániát az elnökválasztás érvénytelenítése miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A technológiai mágnás Elon Musk közösségi média platformjára, az X-re kiszabott 140 millió dolláros bírság rávilágít arra, hogy az európaiak hogyan ássák alá az amerikai politikát, miközben katonai védelmet követelnek az Egyesült Államoktól.
Az orosz hadsereg 149 csapásmérő, valamint álcadrónt vetett be ukrajnai célpontok ellen hétfőre virradóra, a légvédelem a támadó eszközök zömét hatástalanította, azonban egy ember meghalt és sokan megsebesültek a csapások következtében.
Megtorlással fenyegette meg az Ukrajnában harcoló román és moldovai állampolgárokat Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Londonban európai vezető politikusokkal találkozik, hogy megvitassa Ukrajna szövetségeseivel, hogyan reagáljanak az Egyesült Államok folyamatos nyomására, hogy Kijev fogadjon el engedményeket a béketárgyalásokon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!