Nem hagyták szó nélkül. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma az elnökválasztás érvénytelenítését is szóvá tette jelentésében
Fotó: Orbán Orsolya
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
2025. augusztus 13., 09:232025. augusztus 13., 09:23
A jelentés kitér arra, hogy ezt a lépést politikai beavatkozásnak és a politikai véleménynyilvánítás túlzott korlátozásának minősítették.
„2024. december 6-án a román alkotmánybíróság érvénytelenítette a november 24-én tartott elnökválasztás első fordulójának eredményeit, azzal az indokkal, hogy »számos szabálytalanság és a választási jogszabályok megsértése... kompromittálták a választási kampány átláthatóságát és tisztességességét«, ami gyanúkat vetett fel a választások tisztességességét illetően.
– áll a jelentésben.
A külügyminisztérium jelentésében megjegyezte, hogy az alkotmánybíróság döntése úgy állította be a választásokat, mintha azok egy orosz információs művelet hatására alakultak volna ki a közösségi médiában, de független megfigyelők szerint a közösségi médiában zajló kampány egy román politikai párt által szervezett választási tevékenység volt.
A dokumentum szerint
A kormány hiteles intézkedéseket hozott az emberi jogokat sértő tisztviselők azonosítása és megbüntetése érdekében, azonban egyes esetekben a hatóságok intézkedései nem voltak elégségesek, és az büntetlenség problémát jelentett.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma évente benyújtja a Kongresszusnak az emberi jogi gyakorlatról szóló éves jelentéseket minden olyan országról, amely segélyben részesül, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének minden tagállamáról, az 1961. évi külföldi segélyezési törvény és az 1974. évi kereskedelmi törvény alapján.
Ezek a jelentések az nemzetközileg elismert emberi jogok és a munkavállalók jogainak helyzetét fedik le.
Mint arról beszámoltunk,
Egy korábban nem publikált, a Politico birtokába került belső NSC- (Nemzetbiztonsági Tanács) feljegyzésből kiderül, hogy a Trump-kormányzat az illegális bevándorlás jelentette kockázatok mellett egy másik tényezőt is figyelembe vett, amikor az év elején úgy döntött, hogy Románia nem léphet be a vízummentességi programba: azt, hogy álláspontja szerint
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
A feljegyzés, amely az NSC politikai koordinációs bizottságának március 14-i ülésén elhangzott „következtetések összefoglalóját” tartalmazza, azt mutatja, hogy az intézkedés kapcsán volt némi belső nézeteltérés – írja a Politico. A bukaresti amerikai nagykövetség szerint „Románia tagságának megszüntetése kárt okozhat az Egyesült Államok imázsának” – áll a dokumentumban.
A bizottság, amelynek elnöke Andrew Peek, az NSC európai és eurázsiai főigazgatója volt, azonban leszögezte, hogy
Az ülést azért hívták össze, hogy döntsenek a „szélesebb körű kormányzati erőfeszítésekhez való hozzájárulásról, hogy megakadályozzák a demokratikus normák és gyakorlatok romlását egész Európában” – olvasható a memorandumban.
„A bevándorlási és vízumrendszerünk integritásának védelme alapvető fontosságú nemzetbiztonságunk garantálásához” – mondta a Fehér Ház egyik tisztviselője az NSD-nek (National Security Daily – a Politico hírlevele) adott nyilatkozatában. A vízummentességi programra való jogosultsághoz szigorú követelmények teljesítése szükséges, amelyek kapcsán nem volt világos, hogy Románia valóban megfelelt-e, amikor a Biden-kormányzat az utolsó napokban siettette a folyamatot. Ettől függetlenül
– hangsúlyozta.
Ugyanakkor J. D. Vance amerikai alelnök a februári müncheni biztonsági konferencián, majd azt követően is bírálta Romániát az elnökválasztás érvénytelenítése miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!