Fotó: Benferencz.org
103 éves korában április 7-én elhunyt Benjamin Berell Ferencz – azaz Ferencz Benjámin - , a nürnbergi per utolsó, még élő ügyésze.
2023. április 09., 11:392023. április 09., 11:39
2023. április 09., 11:412023. április 09., 11:41
Az idős ügyészt álmában érte a halál, a The New York Times szerint egy idősotthonban hunyt el a floridai Boynton Beach-ben.
„Ma a világ elvesztette a népirtás és a hozzá kapcsolódó bűncselekmények áldozatainak igazságtételéért folytatott küzdelem egyik vezetőjét. Gyászoljuk Ben Ferencz, az utolsó nürnbergi háborús bűnös ügyész halálát.
Ferencz 1920 március 11-én született a Szatmár megyei – azóta a román közigazgatás által Máramaros megyéhez csatolt – Csolton.
Születése után néhány hónappal a trianoni békeszerződés értelmében Erdélyt és a Partiumot Romániához csatolták. Amikor Benjámin tíz hónapos volt, családja az Egyesült Államokba emigrált, a Wikipédia rámutat:
A család New Yorkban telepedett le, ahol a manhattani Lower East Side-on éltek. A szülei nem voltak kifejezetten vallásosak, de betartották az alapvető zsidó szokásokat. Apja cipész volt, azonban az Egyesült Államokban nem kapott munkát, mert az ottani cipőgyártást már olyan gépekkel végezték, amelyeket ő nem tudott kezelni. Végül egy zsidó segélyszervezetnek köszönhetően egy bérházban kapott házmesteri állást. 1926-ban szülei elváltak, nem sokkal később mindketten újraházasodtak. Otthon jiddisül beszéltek, ezért Ben alig tudott angolul, amikor megkezdte iskolai tanulmányait.
Először a queensi Townsend Harris High Schoolban tanult, ahonnan felvételt nyert a College of the City of New Yorkra. Itt látogatta élete első kriminalisztikai kurzusait. 1940-ben végzett a City College-ban. A büntetőjogi vizsgája eredményeként ösztöndíjat kapott a Harvard Law School-ba. Az egyetemen többek között Roscoe Pound professzortól tanulhatott, és Sheldon Glueck kriminológus diákasszisztense volt, aki ebben az időben könyvet írt a háborús bűncselekményekről. 1943-ban végzett a Harvardon. Tanulmányai után behívták az amerikai hadseregbe, ahol a 115. légvédelmi tüzérhadosztályba került mint egy utánpótlási egység írnoka.
1945-ben George Patton tábornok 3. hadseregének parancsnokságára helyezték át, ahol
Ebben a szerepben az amerikai hadsereg által felszabadított koncentrációs táborokba küldték.
1945 karácsonyán őrmesteri rangban szerelt le az amerikai hadseregből. Visszatért New Yorkba, majd a következő év márciusában David Marcus alezredes, az amerikai hadsereg háborús bűnökkel foglalkozó osztályának vezetője szerződtette az amerikai katonai bírósághoz Nürnbergbe. Szeptemberben Telford Taylor tábornok jogi csapatába került, s kinevezte őt az Einsatzgruppe-per főügyészévé – amely Ferencz első esete volt. „Szomorúan és reménykedve tárjuk itt fel több mint egymillió ártatlan és védtelen férfi, nő és gyermek szándékos lemészárlását” – mondta Ferencz a nürnbergi per nyitóbeszédében. „Ez az intolerancia és az arrogancia programjának tragikus eredménye volt. Nem a bosszú a célunk, de nem is csak az igazságos büntetést keressük. Arra kérjük ezt a bíróságot, hogy nemzetközi büntetőeljárással erősítse meg a békés és méltóságteljes élethez való emberi jogot, fajra és hitvallásra való tekintet nélkül. Az általunk előterjesztett ügy az emberiességért való folyamodás a törvény előtt” – mondta Ferencz.
„A népirtás – az emberek egész kategóriáinak kiirtása – a náci doktrína egyik fő eszköze volt„ – mutatott rá Ferencz. A bíróság elé állított 22 férfit mind elítélték; közülük 13-ra mondtak ki halálos ítéletet, amelyből végül négyet hajtottak végre. Ezt követően a per dokumentumainak kiadásával foglalkozott, hogy később forrásként szolgáljon a történészek és jogászok számára.
Fotó: Benferencz.org
A nürnbergi pert követően, feleségével, Gertrude-dal együtt, akit 1946. március 31-én New Yorkban feleségül vett, Németországban maradt. Részt vett a nácik által üldözött személyek jóvátételi és rehabilitációs programjainak elindításában, és azokon a tárgyalásokon is, amelyek 1952. szeptember 10-én az Izrael és Nyugat-Németország közötti jóvátételi megállapodáshoz és 1953-ban az első német kárpótlási törvényhez vezettek. 1956-ban a család – ekkorra már négy gyermekük született – visszatért az Egyesült Államokba, ahol Ferencz magánjogi gyakorlatot kezdett. Miközben a zsidó kényszermunkásoknak a Flick-konszernnel (a Flick-per) szembeni követeléseit vizsgálta, megfigyelte „a történelem és a pszichológia érdekes jelenségét, miszerint a bűnöző nagyon gyakran áldozatként látja önmagát”.
Pályafutása során, tapasztalatai alapján egy nemzetközi büntetőbíróság létrehozását szorgalmazta, és végül sikerrel járt: 1998-ban Rómában 120 ország fogadta el a Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó dokumentumot, amely 2002-ben lépett hatályba.
Ferencz az évek során kritikusan viszonyult hazája tetteihez, többek között a vietnami háború idején is bírálta az Egyesült Államok politikáját. 2020 januárjában véleménycikket írt a New York Timesban, amelyben „erkölcstelen tettnek” és „a hazai és nemzetközi jog egyértelmű megsértésének” nevezte, hogy az amerikaiak dróncsapással megöltek egy magas rangú iráni katonai vezetőt.
„Az ok, amiért életem nagy részét továbbra is a háborúk megelőzésének szentelem, az a felismerés, hogy a következő háború mellett az előző gyerekjátéknak fog tűnni” – mondta egy kamarai beszédben 2018-ban. „A jog, nem a háború marad a jelszavam és a reményem” – mutatott rá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!