Kalmár Ferenc szerint számos kérdésben nem sikerült megállapodni a román féllel az elmúlt években
Fotó: Európa Tanács
A romániai magyar közösség hosszú éveken át felgyülemlett és megoldatlan gondjai kerülnek napirendre a román–magyar vegyes bizottság várhatóan idén ősszel sorra kerülő 9. plenáris ülésén. A nemrég Gyulán lezajlott külügyminiszteri megállapodásról, az utóbbi tíz esztendő román–magyar viszonyt negatívan befolyásoló vitáiról, az Európa Tanács új magyar elnökségének prioritásairól Kalmár Ferenc rendkívüli és meghatalmazott nagykövettel, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztossal, a magyar–román kisebbségi vegyes bizottság magyar társelnökével beszélgettünk.
2021. május 07., 11:572021. május 07., 11:57
2021. május 07., 12:122021. május 07., 12:12
– A magyar sajtó egy része a kétoldalú kapcsolatokban beköszönő új fejezetről cikkezett annak apropóján, hogy Szijjártó Péter magyar és Bogdan Aurescu román külügyminiszter több megállapodást aláírt a múlt héten Gyulán. Mennyire lehetünk optimisták?
– Mindenképpen optimisták lehetünk, hiszen egy olyan befagyott helyzet feloldásáról van szó, amely gyakorlatilag öt éve tart. Tíz évvel ezelőtt ülésezett utoljára a kisebbségi vegyes bizottság plenárisa, és akkor kezdődött a nyolcadik ülésszakról szóló jegyzőkönyv szerkesztése. 2015-ben volt egy társelnöki találkozó, amikor hozzányúltak a jegyzőkönyv szövegéhez, amely hetven oldalra duzzadt, de ekkor sem sikerült aláírni. Összehasonlításként mondom, hogy más szomszédos országok viszonylatában rendszerint huszonvalahány oldalas jegyzőkönyvek születnek.
A kisebbségi ügyekkel foglalkozó vegyes bizottság újraindításával új fejezet nyílik a magyar–román kapcsolatokban – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
– Mi okozta a román–magyar kisebbségi vegyes bizottság munkájában kialakult patthelyzetet?
– A történet visszanyúlik 2011-re, amikor az utolsó plenáris ülésen a vegyes bizottság elnökeként magyar részről Répás Zsuzsanna, román részről pedig a mai külügyminiszter, Bogdan Aurescu vett részt. A jegyzőkönyvvel kapcsolatban nem jutottak egyezségre, így a szöveg nem került aláírásra. Miután újabb próbálkozásra 2015-ben sem sikerült aláírni, a következő esztendőben a bizottság titkárai találkoztak Bukarestben, hogy technikailag rendbe tegyék a szöveget, de továbbra is számos nyitott pont maradt. Magyar társelnökként 2017-ben én szerveztem meg Budapesten a találkozót, de csak annyi történt, hogy megerősítettük addigi pozícióinkat. Mi végig nyitottak voltunk a párbeszédre, hiszen a jegyzőkönyvben 18 olyan pont szerepelt, amelyeket nem tárgyaltunk végig.
A román fél erre azt válaszolta, hogy minden további lépés – beleértve az újabb társelnöki találkozókat – csak a jegyzőkönyv aláírása után jöhet létre.
– Milyen kényes kérdések újratárgyalásától zárkózott el a román fél?
– A 8. ülésszak jegyzőkönyvének 18 pontja között számos restitúciós ügy is szerepel. A zászlóvivő a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium kérdése, amely gyakorlatilag egy visszafordított restitúció. De ott szerepel a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügye is, amelyet azóta már nem is MOGYE-nek hívnak…
Mint ahogyan a csángóföldi magyar nyelvű oktatás kérdésében sem. Ezek az ügyek az újabb, kilencedik ülésszak napirendjére kerülnek.
– Hogyan sikerült átvágni a gordiuszi csomót?
– Idén februárban, Bukarestben Szijjártó Péter és Bogdan Aurescu miniszterek megállapodtak abban, hogy erőfeszítéseket tesznek a román–magyar kisebbségi vegyes bizottság nyolcadik ülésszakának lezárására, hogy végre elkezdhessük a 9. ülésszakot. Végül az a megoldás született, hogy egy széles körben leegyeztetett preambulumot írunk. Ez kimondja, hogy a 8. ülésszakot a 2016-os jegyzőkönyv állapotában zárjuk le.
Aláírtuk az előző ülésszak lezárását és az újrakezdést. Ezt nagyon fontos előrelépésnek tartom, hiszen végre közös asztalhoz tudunk ülni. Őszre tervezzük a kisebbségi vegyes bizottság plenáris ülésének az összehívását.
– Ha visszakanyarodunk az időben, a kisebbségi vegyes bizottság eddigi tevékenységének milyen hozadékai voltak a román–magyar államközi kapcsolatok alakulásában?
– Eredeti nevén a Kisebbségügyi Együttműködési Szakbizottság (KESZ) az 1996-os magyar–román alapszerződés aláírásával született meg. Az alapszerződés előirányozta egy olyan bizottság létrehozását, amely a két országban élő nemzeti kisebbségekkel foglalkozik. Az államközi megállapodás előírásai szerint a bizottság évente legalább egyszer kell hogy összeüljön, hogy megtárgyalja a felmerülő problémákat. Ez 2011 óta nem működött, úgyhogy messze meghaladtuk a kötelező egy évet… Az utolsó jegyzőkönyvet 2009-ben írta alá a két fél.
A vegyes bizottság eddigi tevékenységének azonban több pozitív hozadéka volt. Kiemelném a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport felújítását, de más műemlékek esetében is sikerült megállapodnunk. Ilyen a székelyderzsi erődtemplom vagy a gyulafehérvári székesegyház, amely nem csak az erdélyi magyarság, hanem a Szent István-i Magyarország jelképe is egyben. A vegyes bizottsági tárgyalásoknak köszönhetően sikerült a határellenőrzéseket leegyszerűsíteni, illetve a határ két oldalán jelentős könnyítéseket vezettünk be a munkavállalók számára.
A bizottságban állást foglaltunk a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditálása mellett. Meggyőződésem, hogy ezek a többszöri állásfoglalások vezettek el a sikerhez. Ezen a területen is nyilván még vannak tennivalók.
Bogdan Aurescu és Szijjártó Péter külügyminiszterek legutóbbi gyulai találkozója enyhülést hozhat a hosszú ideje fagyos kétoldalú kapcsolatokban
Fotó: Rosta Tibor/MTI
– A 2010 előtti budapesti baloldali kormányok úgy látták, hogy a közös román–magyar kormányüléseken több lehetőség adódik a felmerülő problémák megtárgyalására. Mennyire voltak eredményesek az akkori magas szintű találkozók?
– Végignézve a korábbi jegyzőkönyveket, több olyan múltbéli témát és paragrafust tartalmaznak, amelyek a közös kormányülésekből következtek. Ezek közül azonban több nem valósult meg. Nem jött létre a román–magyar oktatási munkacsoport sem, amelyről szintén egy közös kormányülésen állapodtak meg.
– Visszakanyarodva a gyulai külügyminiszteri találkozóhoz: a megbeszélést követő sajtótájékoztatón Bogdan Aurescu beszélt a Budapest által finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési programról is. A román diplomácia vezetője úgy fogalmazott, hogy Bukarest diszkriminációmentességet, hatékony felügyeleti és ellenőrzési mechanizmusokat kér a program lebonyolításához. Szavaiból az derült ki: Bukarest elvárja, hogy a program végrehajtásába vonják be a román hatóságokat is. Magyar szempontból ez mennyire járható út?
– Az erdélyi gazdaságfejlesztési program nem hozzánk, hanem a magyar–román gazdasági vegyes bizottsághoz tartozik, amelyet a két ország külügyminisztere felügyel. Ehhez a bizottsághoz utaltunk több más gazdasági jellegű kérdést is, ide tartoznak az infrastrukturális beruházások, illetve a határátkelési infrastruktúra fejlesztése, főleg az útépítések.
Ez nemcsak a nemzeti kisebbségeknek, hanem a többségnek is jó: az adók az adott országban maradnak, ami növeli az állam bevételét, és előmozdítja a gazdasági pezsgést. A gazdaságfejlesztési programmal kapcsolatban a magyar és a román fél között folynak a tárgyalások, keressük a közös megoldás lehetőségeit.
– A román–magyar viszony egyik legkényesebb kérdése a közösségi jogoké, amit Románia nem akar elismerni, megakadályozva ezzel bármiféle autonómiatípus elfogadását az ország területén. Lát-e esélyt arra, hogy az álláspontok közeledjenek?
– Számunkra a kollektív jogok kérdése alapkérdés. Erről Európában többféle hozzáállás és vélemény létezik. Tény, hogy Románia nem ismeri el a kollektív jogokat, ahogyan Szlovákia és Ukrajna sem. Úgy néz ki, hogy a készülő ukrán nemzetiségi törvény sem fogja ezeket elismerni, legalábbis ilyen jelzéseket kaptunk az ukrán féltől.
Román részről a másik érv az, hogy Európában nincs kötelező érvényű dokumentum, amely kimondaná, hogy a kollektív jogok kötelezőek.
– Európai szinten hogyan lehet a közösségi jogok mellett érvelni?
– A kollektív jogoknak nagy jelentősége van, hiszen az egyéni jogok nem elegendőek az identitás és a közösségek megőrzésére. Európában sokat beszélnek arról, hogy az európai béke és biztonság egyik záloga az volna, ha a nemzeti közösségek, a nemzeti kisebbségek a többségi társadalomba integrálódnának. Erről többször vitatkoztam vezető európai politikusokkal.
Ha megnézzük a Konrad Adenauer által megfogalmazott mottót – egység a sokszínűségben –, amely Európa egyik alapelve lett, akkor nem tartható fenn a nemzetállami alapelv, hogy csak egyéni jogokról beszélünk, kollektív jogok pedig nincsenek. Persze lehet mondani, hogy az oktatás és az anyanyelvhasználat kollektív jog, de ezt sem így fogalmazzák meg. Románia megad bizonyos anyanyelven történő oktatási jogokat és anyanyelvhasználatot is, viszont ügyes jogászok ezt úgy fogalmazzák meg, hogy ezek kollektív dimenziójú egyéni jogok. Körmönfont körülírás, ami elkerüli a kollektív jog megnevezést. Ennek kimondásától azért ódzkodnak, mert a kollektív jogok elismerése számos új lehetőséget hozna a kisebbségek számára.
– Létezik-e kötelező kollektív jog a nemzeti kisebbségben élő népcsoportok számára a mai Európában?
– A legutóbbi kisebbségvédelmi keretegyezmény monitorozásánál – amelyet Romániával kapcsolatosan végzett az Európa Tanács szakcsoportja – figyelembe vették a kisebbségi szervezetek véleményét, az árnyékjelentéseket is, amelyek a kollektív jogok felé mozdítják el a nemzeti közösségek érdekérvényesítését. Románia válasza erre az volt, hogy Európában nincs olyan szabályozás, ami kötelezővé tenné a kollektív jogok elismerését. Ez majdnem így van, ha azt nézzük, hogy
Az erről szóló jelentéseket bemutatják az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának, ahol javaslatok születnek, amelyek életbeléptetését az Európa Tanács már nem tudja kikényszeríteni. A Gross-, vagy az általam benyújtott és megszavazott Kalmár-jelentés kifejezetten a kollektív jogok érvényesítése felé mutat. Ezek mégsem olyan törvények, amihez hozzá vannak szokva a polgárok abban az értelemben, hogy ha nem tartják be, büntetést kapnak.
– Magyarország május 21-én veszi át az Európa Tanács elnöki pozícióját. Mire számíthatunk a kisebbségi jogérvényesítés terén?
– A magyar kormány öt prioritást jelölt ki, ezek között az első a nemzeti kisebbségek védelmének a hatékony előmozdítása. Négy konferenciát terveztünk a témában, az elsőre június végén kerül sor, a további háromra pedig szeptemberben és októberben. Az egymásra épülő konferenciákon abba az irányba szeretnénk vinni az ügyet, hogy a kollektív jogok elismertetésének alapelvét propagáljuk, és fogadtassuk el Európában. Egy proaktív elnökségi mandátumra készülünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
Romániában a politikai válság endemikus, nem személyekhez, hanem struktúrához kapcsolódik, ami onnan ered, hogy a jogszabályok túlzott hatalommal ruházzák fel a miniszterelnököt – állapította meg a Krónikának Cristian Pîrvulescu politológus.
Interjú Krivánszky Miklóssal, a Deportálások Áldozatainak és Leszármazottaiknak Szövetsége elnökével a Beneš-dekrétumokról, a felvidéki politika felelősségéről, az EU szerepéről, a kényszermunkára hurcoltak kárpótlási esélyeiről.
Ha a következő magyar kormány az elődjéhez hasonlóan új összetartozási kapcsokat tud szőni az erdélyi, külhoni magyarokkal, akkor mellé állunk – jelentette ki a Krónikának Bölöni László.
Nehezen képzelhető el, hogy az Ilie Bolojan vezette kisebbségi kormány hosszú életű lesz – állapította meg a Krónikának Ioan Stanomir politológus. A Bukaresti Egyetem alkotmányjogásza szerint a PSD a koalíció létrejöttétől kétszínű magatartást tanúsított.
A nagy közös ügyeinkben, nemzet- és szakpolitikai kérdésekben folyamatos lesz a konzultáció az új magyar kormány és az RMDSZ között – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor a Magyar Péterrel folytatott megbeszélését követően.
Meg kell várni, hogy mi a viszonya az új magyar kormánynak a határon túli magyarokhoz, milyen nemzetpolitikája van, nekünk ahhoz kell viszonyulnunk – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor.
Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.
A Fidesz-KDNP már akkor egységes Kárpát-medencei magyarságban, határon átívelő nemzetegyesítésben gondolkodott, amikor még nem volt meg a lehetőség megadni a külhoni magyaroknak az állampolgárságot – jelentette ki Csepeti Ádám helyettes államtitkár.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel. Háromrészes interjú Aulich Lajos aradi vértanú testvérének ükunokájával.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás