Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (jobbra) fogadja román kollégáját, Bogdan Aurescut (balra) Gyulán
Fotó: MTI/Rosta Tibor
A kisebbségi ügyekkel foglalkozó vegyes bizottság újraindításával új fejezet nyílik a magyar–román kapcsolatokban – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután román kollégájával, Bogdan Aurescuval szerdán aláírt több kétoldalú megállapodást a gyulai Almásy-kastélyban.
2021. április 28., 14:332021. április 28., 14:33
2021. április 28., 18:582021. április 28., 18:58
Szijjártó Péter elmondta, a kisebbségi ügyekkel foglalkozó vegyes bizottság 2011-ben ülésezett utoljára, de a mostani megállapodás – amely rögzíti a vitás pontokat is – lehetővé teszi a „korábban megoldhatatlannak hitt kérdések” közös megtárgyalását és megoldását is. Kérte, hogy mihamarabb hívják össze ismét a bizottságot, és tárgyaljanak többek között olyan fontos ügyekről is, mint a marosvásárhelyi katolikus líceum további működésének kérdése.
Új, állandó nyitvatartású határátkelőhelyek nyílnak Elek-Ottlaka és Dombegyház-Kisvarjas között. Szijjártó Péter ismertetése szerint várhatóan ősztől az eddigi 12 helyett 14 állandó átkelő lesz a magyar–román határszakaszon, a magyar részen a magyarok építik ki a szükséges infrastruktúrát. „A schengeni szerződés erre kötelez minket” – fogalmazott a tárcavezető.
Szijjártó Péter elmondta: tárgyaltak energiabiztonsági kérdésekről is. Egyetértenek abban, hogy a klímacélok mindkét országnak fontosak, de az elérésükhez szükség van a nukleáris energiára és a földgáz átmeneti energiahordozóként történő használatára. „Nem engedjük, hogy Brüsszel ezt a két energia-előállítási formát háttérbe szorítsa” – húzta alá. Kiemelte: 2024-től létrejön a harmadik autópálya-kapcsolat a két ország között a Mátészalka-Csenger-Szatmárnémeti útvonalon, és 2024-re befejezik a Békéscsaba és az országhatár közötti vasútvonal korszerűsítését, így a vasúti forgalom Budapest-Bukarest-Konstanca között végig két vágányon haladhat.
Fotó: MTI/Rosta Tibor
Szijjártó Péter azt mondta, minél több szálon kötődik a két ország egymáshoz, annál nagyobb eséllyel oldják meg a konfliktusokat; az előző év kihívásai, a pandémia pedig rávilágítottak a nemzetközi együttműködés, a jószomszédi kapcsolatok jelentőségére. Emlékeztetett, tíz év alatt megötszörözték a Magyarországon élő román közösségeknek nyújtott támogatást. A román ortodox egyház hétszer több támogatást kap most, mint 2010-ben. Segítik a nemzetiségi önkormányzatok oktatási tevékenységét, idén 1176 diák tanul az általuk fenntartott iskolákban Magyarországon – sorolta a magyar miniszter.
A román tárcavezető elmondta, ő akkor társelnöke volt a bizottságnak, ezért örül, hogy folytatódhat a munka. Bízik a struktúrában is, hiszen a párbeszédben a két ország szakértői vesznek részt – jelentette ki Aurescu, hozzátéve, hogy a delegációjának tagja mások mellett Faragó Péter, az RMDSZ Arad megyei parlamenti képviselője is. A román miniszter szerint a találkozó és a vegyes bizottság újraindítása a két ország stratégiai partnerségének jele. A gazdasági kapcsolatok elmélyítését pedig Aurescu szerint az szolgálná, ha a mostani megállapodás értelmében ősszel sikerülne megalapítani a magyar–román közös kereskedelmi kamarát. A két ország közötti kereskedelmi forgalom volumene 2020-ban 9 milliárd euró volt – jegyezte meg. Hozzátette: a beruházások terén van még tennivaló, Magyarország többet fektetett be az elmúlt években román területen, mint fordítva.
Bogdan Aurescu emlékeztetett, a magyar kormány pénzügyi támogatást nyújt a minőségi, román nyelvű oktatásnak; a román kisebbség számára biztosítja a nyelvhasználati jogokat; segíti román nyelvű kiadványok és művészeti alakulatok működését, továbbá Budapesten helyet biztosít egy ortodox templom építéséhez. A találkozón szó volt az erdélyi gazdaság fejlesztését szolgáló projektről is, amelynek kulcsa Bogdan Aurescu szerint a diszkrimináció-mentesség, az európai versenyjogi szabályok betartása, valamint a román hatóságok bevonása az auditálásba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megszavazta az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén azt a határozatot, amelyben egy „katonai schengeni övezet” létrehozását javasolják egy esetleges orosz agresszióval szemben.
III. Károly brit király szerdán fogadta Nicușor Dan román államfőt.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország győzelmet aratott az EU-csúcs előtti tárgyalásokon: az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy az orosz zárolt vagyon kérdése nem kerül napirendre.
Európa új korszak felé közeledik, energiafüggetlenséghez Oroszországtól, ugyanis végleg, örökre ki fogja vezetni az orosz fosszilis tüzelőanyagok használatát – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Izraelben nyilvánosságra hozták az ausztráliai antiszemita terrortámadás harmadik magyar származású áldozatának nevét.
Az Egyesült Államok és Európa által Ukrajnának nyújtott tűzszüneti garanciák értelmében a békefenntartók bizonyos körülmények között visszaszoríthatják az orosz erőket – nyilatkozta Friedrich Merz német kancellár.
Késsel támadt iskolatársaira egy 15 éves fiú kedden a Moszkva melletti Gorki-2 kertvárosi településen, egy tízéves gyermek életét vesztette, többen megsebesültek.
Nicușor Dan pesszimista Oroszország békekötési szándékait illetően – a román államfő erről kedden, a keleti szárnyon elhelyezkedő uniós tagországok helsinki csúcstalálkozója előtt beszélt.
Az Ukrajna által javasolt karácsonyi fegyverszünet attól függ, hogy sikerül-e békeszerződést kötni – szögezte le a Kreml kedden.
Ötmilliárd dollárra szóló kártérítési pert indított a BBC ellen Donald Trump amerikai elnök azon a címen, hogy a brit közszolgálati médiatársaság félrevezető változatban ismertette egyik beszédét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!