Hirdetés

„Amit lehet, azt állami egyetemen kell megvalósítani” – Soós Anna, a BBTE rektorhelyettese a magyar oktatás 150 évéről

Múlt és jövő. A BBTE magyar tagozata a minőségi oktatás révén biztosítaná a magyar jövőt Erdélyben •  Fotó: Facebook/Babes-Bolyai Tudományegyetem

Múlt és jövő. A BBTE magyar tagozata a minőségi oktatás révén biztosítaná a magyar jövőt Erdélyben

Fotó: Facebook/Babes-Bolyai Tudományegyetem

Nagyon fontos a magyar nyelvű oktatással is rendelkező állami egyetemek és az erdélyi magyar magánegyetemek közötti együttműködés, de amit lehet, azt az állami egyetemen kell megvalósítani – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Soós Anna, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektorhelytettese. A magyar tagozat vezetője a magyar oktatás bevezetésének 150. évfordulója kapcsán a BBTE magyar múltjának felvállalásáról, a magyar tagozat helyzetéről és a jövőbeli kihívásokról, illetve a Szegedi Tudományegyetemmel való együttműködésről is mesélt. 

Pap Melinda

2022. október 19., 13:492022. október 19., 13:49

2022. október 19., 13:512022. október 19., 13:51

– Az idei tanév ünnepi év is, hiszen 150 éves a magyar oktatás a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE). Hogyan ünneplik ezt az eseményt?

– A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) gyökerei 1581-ig nyúlnak vissza, de a magyar oktatás 1872-ben indult.

Hirdetés

1872. október 12-én hagyták jóvá a magyar nyelvű oktatás beindulását, ezért az egyetemi charta szerint ekkor van a magyar tagozat napja,

így a központi ünnepséget ezen a napon kezdtük háromnapos konferenciával. 1872-ben elég bonyolultul indult a magyar oktatás az egyetemen, viszont utána igen jó minőségű oktatás és kutatás folyt. Annyira, hogy az itt tanító matematikusok – Riesz Frigyes, Fejér Lipót vagy Farkas Gyula – nevével mindenki találkozik, aki matematikát tanul szerte a világon. Ezt a minőséget egyetemünk próbálja megőrizni és továbbvinni.

Ezért az október 12-én tartott ünnepi megnyitó után konferenciát szerveztünk, ahol három kollégát és három alumnust (véndiákot) – akik a világ különböző részein folytatnak oktatói és kutatói tevékenységet – gyűjtöttünk össze „egy csokorba”, és bemutattuk a tanári karnak, diákoknak és a külső hallgatóságnak, hogy a minőség mai napig része egyetemünknek.

Október 13–14-én a tudományos ülésszakok keretében történeti visszatekintés zajlott, ahol a megalakulásra és az akkori karok tevékenységére tekintettünk vissza kolozsvári, szegedi vagy budapesti kollégák munkája révén.

Ugyancsak ezen az ünnepi alkalmon ismerhette meg a közönség azt a kötetet, mely az egyetem 1872–1919 között tevékenykedő rektorait mutatja be. A kétnyelvű kötetet a megnyitón Daniel David rektor úr ismertette.

Egy másik kötetet is bemutattunk, mely az alapítás forrásait és sajtóvisszhangját dolgozza fel szegedi és kolozsvári kollégák közreműködésével. Gaal György helytörténész kötetének az ismertetésére is sor került, ez szintén most jelent meg az egyetemalapítás kapcsán. És készítünk egy-egy kötetet minden akkori karról – Matematika és Természettudományok, Jog, Orvosi és Bölcsésztudományok –, ezek bemutatására is idén kerül sor. De az ünnepi megemlékezés sorába tartozik az a kiállítás is, mely a magyar oktatás kezdeteikor megjelent munkákat mutatja be, egy részük nyomtatásban jelent meg, más része viszont úgy, hogy a diákok lejegyzetelték a professzor előadását, majd letisztázott formában, kézírással megjelent.

De visszakerült Ferencz József szobra is, melyet Stróbl Alajos szobrászművész készített, és a császár az egyetemnek ajánlotta.

És megtekinthetők az egyetem díszjelvényei is, a karok és a rektor szimbólumát a budapesti Nemzeti Múzeumban őrzik, de kölcsönkaptuk őket a kiállításra. Korabeli diplomákat is láthatnak a látogatók igen díszes kiadásban, az egyetem akkori pecsétnyomóit is; ezeket a kolozsvári múzeumok kölcsönözték a tárlat idejére.

Az ünnepi eseménysorozat ezzel nem ér véget: nyár elején elkezdtük azokat az előadásokat, melyeket kollégáink tartanak saját kutatási szakterületükről, hetente kerülnek fel az egyetem médiatárába, kommunikációs felületeire. Ezeket év végéig folytatni szeretnénk, hiszen olyan gazdag a kínálatunk, hogy talán további folytatást is igényelnek majd.

Soós Anna magyar tagozatért felelős rektorhelyettes •  Fotó: Facebook/Babes-Bolyai Tudományegyetem Galéria

Soós Anna magyar tagozatért felelős rektorhelyettes

Fotó: Facebook/Babes-Bolyai Tudományegyetem

– Húsz évvel ezelőtt az egyetem oktatóinak még a magyar feliratokért kellett harcolni, ma mindhárom tagozat fontosságát hangsúlyozzák. Daniel David rektor az ünnepség megnyitóján fontosnak tartotta, hogy a BBTE otthonossá váljon a magyar közösség számára. Hogyan érinti a magyar tagozatot ez a szemléletváltás?

– Tíz évvel ezelőtt már nem a magyar feliratokért folyt a harc: már megünnepeltük a 140. évfordulót. 2012-ben még tanévnyitókor ünnepeltük – ugyancsak kiállítással és konferenciával – a kolozsvári egyetemi oktatás magyar nyelvre váltását. Akkor még október 12. nem volt kinevezve a magyar tagozat napjává. Azóta meghonosodott az egyetemen.

A 2020-as rektorváltás óta hangsúlyozottabban visszatekintünk a múltra, az 1581-es egyetemalapításra is: tavaly ünnepeltük az egyetem 440 éves fennállását.

Kikerült a Farkas utcába az egyetemalapításnak emléket állító négynyelvű tábla, melyet a Szegedi Tudományegyetemmel helyeztünk ki. Idén pedig a magyar oktatás 150. évfordulóját is méltó módon ünnepeljük.

– Hogyan tudta kihasználni a magyar tagozat az elmúlt időszakot, amióta nem kell ellenszélben dolgozni?

– A magyar oktatás az egész egyetemet átszövi: a 22 karból 17-en magyar nyelven is folyik oktatás. Két karon kizárólag magyar nyelvű oktatás zajlik: a Református Tanárképző és Zeneművészeti Karon, illetve a Római Katolikus Teológiai Karon, ahol papképzés és vallástanárképzés is folyik.

Ezenkívül a 2011-es törvény alapján megalakultak az egyetemi intézetek, ezekből 19 a magyar kollégákat tömöríti.

Vannak olyan karok, ahol nem nyelvi szempontok szerint szerveződtek az intézetek, ezt minden fakultás maga döntötte el. Azt látjuk, hogy a kollégák és a diákok is értékelik ezt a struktúrát, melynek keretében 70 akkreditált alapképzéses és 48 mesterképzéses szakunk van.

•  Fotó: Jakab Mónika Galéria

Fotó: Jakab Mónika



– Mit mutatnak még a számok? Hány magyar diák van az egyetemen a különböző oktatási szinteken, és mely szakok iránt van nagyobb érdeklődés?

– Egyetemünkön általában 6500-as diáklétszámmal működik a magyar tagozat, idén azonban a 6600-at is meghaladja. Az utóbbi tíz évben az előbbi szám körül alakult az alapképzésben, mesteri, doktori, illetve egyetem utáni képzésben részt vevő hallgatók száma.

Mi iránt nagy az érdeklődés? Minden iránt, aminek a nevében benne van az, hogy „informatika”.

Az informatikusképzés, a gazdasági informatika és minden egyéb szak, mely ezekhez kapcsolódik, népszerű. Nagyon népszerű a pszichológia is, ahol sok hazai és legalább évi száz magyarországi diák is van.

– Ön felel az oktatásért. Hogyan látja, mennyire felel meg az egyre változó, a digitalizáció irányába eltolódó elvárásoknak a BBTE nyújtotta oktatási paletta?

– Az oktatás minőségét felügyelő szervezet (ARACIS) a különböző karokon különböző százalékarányban hagyta jóvá az online oktatási részt. Viszont

egyetemünk nagyon fontosnak tartja, hogy szemtől szemben találkozzunk a diákokkal, hiszen a két év járvány ilyen szempontból szomorú tapasztalatokkal járt.

Tehát megőrizzük az online által kínált lehetőségeket – ahol észszerűen tudjuk használni, a továbbiakban is megtesszük, főleg a távoktatásban –, de alapvetően a szemtől szembeni oktatást támogatjuk.

– A magyar múlt felvállalása együttműködést eredményezett a „testvér” Szegedi Tudományegyetemmel. Miben áll ez az együttműködés, mennyire mutat túl a közös ünneplésen?

– Több annál, mint a közös rendezvényeken való ünnepélyes megjelenés. Van olyan közös programunk, például a doktori képzésben, hogy valaki mindkét doktori iskolának a tagja lehet, és kölcsönösen elismerjük a krediteket, amelyek alapján a diplomáját megszerezheti.

Emellett a szimbolikus megjelenítés is fontos, a 440. évfordulós emléktáblát közösen lepleztük le, illetve Szegeden is kikerült egy többnyelvű tábla az alkalomból, melynek avatásán mi is részt vettünk.

Tehát van ennek az együttműködésnek ünnepi jellege, de konkrét hozadéka is. Ahol nagy hagyománya van az együttműködésnek, az a közös történetfeldolgozás, a korábban említett történeti munkák is a két egyetem kutatóinak közös kiadványai.

•  Fotó: Jakab Mónika Galéria

Fotó: Jakab Mónika

– Tonk Márton, a Sapientia – EMTE rektora a Krónikának nyilatkozva nemrég felvetette az együttműködés gondolatát a három állami egyetem magyar tagozata, valamint a magánegyetemi státusban működő Sapientia és a Partiumi Keresztyén Egyetem között. Daniel David rektor is fontosnak nevezte, hogy ezek egyeztessenek a magyar közösség felsőoktatási igényeiről. Miként látja az együttműködés lehetőségeit?

– Ilyen tárgyalások vannak. De nagyon fontos, hogy figyelembe vegyük: a román állam kétszeres szorzóval támogatja a magyar oktatást, a romániai állampolgárok pedig Romániában adóznak. Így

nagyon fontos, hogy amit lehet, azt az állami egyetemen valósítsuk meg. Vannak olyan szakterületek, melyek nálunk kevésbé megvalósíthatók, például a mérnöki szakok.

Ezek beindítását már 1872-ben is szerették volna a kolozsváriak, de ennek nem voltak meg a feltételei, így nem alakultak meg. És lehet, hogy ezért hiányoznak mai napig az egyetem kínálatából. Van egy-kettő a kémia vagy fizika szakon, de általánosan nincs mérnöki szak a BBTE-n. Ilyen hiányszakokat létre lehet hozni máshol, de nagyon fontos, hogy ne legyen párhuzamos oktatás, és amit lehet, azt a hazai költségvetésből valósítsuk meg.

korábban írtuk

Magyar egyetemen születnek nemzetstratégiai célok – Tonk Márton, a Sapientia rektora a felsőoktatás kihívásairól
Magyar egyetemen születnek nemzetstratégiai célok – Tonk Márton, a Sapientia rektora a felsőoktatás kihívásairól

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nem diplomagyár – szögezte le a Krónikának adott interjúban a 2001-ben alakult, 32 alap- és 12 mesterszakán 2400 diákot oktató felsőoktatási intézmény rektora.

– Jelenleg létezik egyeztetés erről a magyar felsőoktatási intézmények között?

– Természetesen, egyeztetés szokott lenni. De fontos, hogy mindenki tudja elfogadni az említett szempontokat.

– Hogyan tud megbirkózni a BBTE az energiaválság okozta megemelkedett anyagi terhekkel? Vannak vagy terveznek-e emiatt korlátozásokat az egyetemen, illetve emelték-e emiatt a tandíjat, a bentlakási költségeket?

– Az egyetem szabályzata szerint a különböző díjszabások, költségek módosítása egy évvel korábban történik. Idén a pandémiára és a gazdasági nehézségekre való tekintettel nem emeltük a tandíjakat, bentlakási költségeket.

Ami az online oktatásra való áttérést illeti, egyetemünk nem tervez ilyen megszorítást. Ha lesz egy olyan kemény vírushelyzet, mint 2020-ban, akkor majd nekünk is lépni kell, de más ok miatt pillanatnyilag nem tervezünk ilyet.

– Beszéltünk a múltról, tekintsünk kicsit a jövőbe is. Milyen kihívásoknak kell a magyar tagozatnak megfelelni, milyen terveik vannak a jövőben?

– Egyetemünk mindenféle nemzetközi megmérettetésen a Kárpát-medence szintjén jó helyet foglal el, része vagyunk a Eutopia egyetemi konzorciumnak (Európai Egyetemek Szövetsége) és a Guild akadémiai társaságnak is. Ahhoz, hogy ez a tagság megmaradjon és jól teljesítsünk, fejlődjünk, a magyar tagozatnak is ki kell vennie ebből a maga részét. Azt látjuk, hogy eddig a szám­arányának megfelelően, sőt a fölött teljesít a minőségi munkában, akár oktatásról, akár kutatásról van szó.

Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a középiskolát végzettek megtalálják a számításaikat nálunk, hiszen olyan hálózatot tudunk biztosítani, mely révén részképzésekben is részt vehetnek – az egyetemnek 200 ilyen szerződése van.

Fontos, hogy ezt kihasználják a diákok, hiszen ez a biztosíték arra, hogy nagy valószínűséggel itt maradnak, még ha utólag is elmehetnek, hiszen nyitottak a határok. Azt szeretnénk, hogy Erdélynek és a romániai magyarságnak olyan értelmiségi réteget adjunk, amely a minőségi fennmaradásunkat biztosítja.

korábban írtuk

Magyar egyetemen születnek nemzetstratégiai célok – Tonk Márton, a Sapientia rektora a felsőoktatás kihívásairól
Magyar egyetemen születnek nemzetstratégiai célok – Tonk Márton, a Sapientia rektora a felsőoktatás kihívásairól

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nem diplomagyár – szögezte le a Krónikának adott interjúban a 2001-ben alakult, 32 alap- és 12 mesterszakán 2400 diákot oktató felsőoktatási intézmény rektora.

korábban írtuk

Akadémiai otthon a magyar közösségnek – Tudományos ülésszakkal ünneplik a 150 éves magyar oktatást a BBTE-n
Akadémiai otthon a magyar közösségnek – Tudományos ülésszakkal ünneplik a 150 éves magyar oktatást a BBTE-n

„Azt szeretnénk, hogy érezze az erdélyi magyar közösség: itt van az ő akadémiai otthona” – jelentette ki Daniel David, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora a magyar tagozat 150. jubileumi ünnepségén.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 15., kedd

Késett az iráni díszkő, elvesztette az uniós támogatást a temesvári Forradalom útja

Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.

Késett az iráni díszkő, elvesztette az uniós támogatást a temesvári Forradalom útja
Hirdetés
2026. szeptember 15., kedd

Nem gyors ítélet, hanem alapos feltárás: öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség múltjáról

Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.

Nem gyors ítélet, hanem alapos feltárás: öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség múltjáról
2026. szeptember 15., kedd

Szilágysági Magyar Napok: amikor egy helyre gyűlik a megye magyarsága

Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.

Szilágysági Magyar Napok: amikor egy helyre gyűlik a megye magyarsága
2026. szeptember 14., hétfő

Másfél évszázad után kezdődik az átalakítás az európai gótika legkeletebbre fekvő, erdélyi templománál

Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.

Másfél évszázad után kezdődik az átalakítás az európai gótika legkeletebbre fekvő, erdélyi templománál
Hirdetés
2026. szeptember 14., hétfő

Kié az erdélyi utas? Élesedik a verseny a kolozsvári és marosvásárhelyi reptér között

Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.

Kié az erdélyi utas? Élesedik a verseny a kolozsvári és marosvásárhelyi reptér között
2026. szeptember 14., hétfő

Utcán szólította le áldozatát az edényes csaló, több mint 20 ezer lejt csalt ki tőle

Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.

Utcán szólította le áldozatát az edényes csaló, több mint 20 ezer lejt csalt ki tőle
2026. szeptember 14., hétfő

Az iskolák nem lehetnek versenylóistállók – Pedagógus a PISA-pofon okairól és arról, hogyan lehetne kimászni a gödörből

Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.

Az iskolák nem lehetnek versenylóistállók – Pedagógus a PISA-pofon okairól és arról, hogyan lehetne kimászni a gödörből
Hirdetés
2026. szeptember 13., vasárnap

Szent István jobbjának egykori őrzőhelye újult meg a Partiumban

Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.

Szent István jobbjának egykori őrzőhelye újult meg a Partiumban
2026. szeptember 13., vasárnap

Uniós pénzekből épült kerékpárút miatt bírságolták meg Nagybánya önkormányzatát

Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.

Uniós pénzekből épült kerékpárút miatt bírságolták meg Nagybánya önkormányzatát
2026. szeptember 13., vasárnap

„Ócska” húzás: Georgescu a nagyváradi régiségpiacon akart helyi őstermelőkkel találkozni

Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.

„Ócska” húzás: Georgescu a nagyváradi régiségpiacon akart helyi őstermelőkkel találkozni
Hirdetés
Hirdetés