Pénz van, csak pályázatok kellenének. A túlzott központosítás, a változó jogszabályi környezet is hátráltatja az önkormányzatokat és az üzleti szférát
Fotó: Barabás Ákos
Továbbra sem sikerült Romániának felpörgetnie a rendelkezésre álló európai uniós források lehívását. Miközben az előző ciklusban 2 milliárd euró odaveszett, most sem jobbak a kilátások, ráadásul a kormány csak zsebre tenni, elkölteni akarja a pénzeket, a hatékonyság számára nem fontos – hívták fel a figyelmet a Krónikának nyilatkozó illetékesek, érintettek.
2018. december 05., 09:232018. december 05., 09:23
A kormány utasítására a megyei önkormányzatoknak arra kell éppen pályázniuk, hogy a hivatásos nevelőszülőknek már kifizetett béreket visszamenőleg lehívják európai uniós forrásokból. És ez nem az első eset hasonló machinációra, hiszen például a napokban számoltunk be arról, hogy a Hargita és Kovászna megyei kórházak, önkormányzatok az egészségügyi minisztériummal partnerségben arra pályáztak, hogy a szaktárca által korábban finanszírozott beruházások és orvosi műszerek árát visszatérítsék. Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke tegnap a Krónika megkeresésére elmondta, az önkormányzatok hatékonyan szeretnék elkölteni az EU-s forrásokat, Bukarest viszont csak „elkölteni” akarja.
– ecsetelte a legfrissebb fejleményeket a székelyföldi önkormányzat RMDSZ-es elnöke. Tamás Sándor ezzel szemben úgy gondolja, hogy a kormánynak inkább hozzá kellene tennie az európai uniós és az önkormányzati pénzekhez, támogatva a fejlesztéseket, ehelyett azonban beveszik az „üresedő” államkasszába az EU-s összegek egy részét.
A tanácselnök ugyanakkor rámutatott, összetett oka van annak, hogy Romániában folyamatosan akadozik az uniós pénzek lehívása:
Tamás Sándor arra is ráirányította a figyelmet, hogy az elmúlt években például a minimálbér összege többször változott, az egy-két évvel ezelőtt beárazott pályázatokat így már nem tudják az eredetileg rögzített értéken kivitelezni. A bonyolult közbeszerzési eljárás pedig tovább nehezíti a pályázók, majd a kivitelezést vállaló cégek dolgát. „A Kovászna megyei önkormányzatnak olyan közbeszerzési eljárása is volt, amely 700 napig tartott. Ez alatt rengeteg törvény, szabályozás változott, amihez alkalmazkodni kellett” – részletezte a tanácselnök.
Így nem is csoda, hogy Románia még most is ott áll, ahol hét évvel ezelőtt: a költségvetési ciklus közepén a rendelkezésre álló összegek elenyésző részét hívta le. Mint érdeklődésünkre Winkler Gyula európai parlamenti képviselő is emlékeztetett, a 2007–2013-as költségvetési ciklus közepén még 10 százalékos volt a lehívási ráta. Végül sikerült elérni, hogy a büdzsé végrehajtását két évvel, majd még egy évvel meghosszabbítsák, így 2017-ben zárták le. Ezzel sikerült megközelíteni a 90 százalékos lehívást, de ezzel is nagyon szerényen teljesített az ország.
– mondta az RMDSZ-es gazdasági szakpolitikus. Hozzátette, a bürokrácia és a gyenge bukaresti közigazgatási kapacitás tönkreteszi az esélyeket, a központosítás hátráltatja a pénzek lehívását.
Winkler egyúttal arra is ráirányította a figyelmünket, hogy már az elmúlt hét év alatt kiderült: a Regionális Operatív Program teljesített a legjobban, ott szinte a teljes összeget sikerült felhasználni. „Ez egy decentralizált program, a sorsa nem Bukarestben dől el, a megyék, az önkormányzatok pályáznak, és jól működik” – mutatott rá az EP-képviselő. Ezzel ellentétben a legközpontosítottabbak a környezetvédelmi és a közlekedési operatív programok, és ezekben a „legnyomorúságosabb” a teljesítmény, hét évvel ezelőtt és most is.
Az EP-képviselő is emlékeztetett ugyanakkor, hogy a Románia által delegált, regionális politikákért felelős uniós biztos, Corina Creţu is korholja a saját országa kormányát, hogy bár rendelkezésre állnak a források, még sincsenek projektek. De – mint láthatjuk – egyelőre nem sok sikerrel. „Ennek hátterében az óriási bürokrácia, a gyenge központi közigazgatási kapacitás, a szakemberek hiánya, és mindenekelőtt a túlzott központosítás áll. Mindennek Bukarestben kellene eldőlnie, de túl kevés a szakember, nem értenek hozzá, nincs idejük, késnek, pecséteket kell tenni, engedélyeket kibocsátani, még egy papír, még egy láttamozás, bizonyítvány. Ez vezet a késésekhez” – sorolta az RMDSZ politikusa.
Rámutatott, Brüsszelben például a 2009-es válság során egyszerűsítették a kohéziós alapok lehívását, közben
Erre a ciklusra is érvényes a hároméves meghosszabbítás, most azért harcolnak, hogy a 2021-ben kezdődő ciklusra is érvényes legyen ez a szabály. „Nyilvánvaló, hogy a késéseket görgetjük magunk előtt, ezeket már nem tudjuk behozni” – összegzett Winkler Gyula, aki szerint amúgy lenne lehetőség a források átcsoportosítására, ám ezzel a román kormány nem élt. „Az elmúlt hétéves ciklusban 19,6 milliárd eurót költhetett volna el Románia, hét év helyett tíz év állt a rendelkezésére, és így is 2 milliárd eurót elveszített. Ha a kormány időben átcsoportosítja a környezetvédelmi és közlekedési programokból a pénzeket a Regionális Operatív Programra, egy-másfél év alatt minden megye el tudott volna költeni 50 millió eurót hasznos fejlesztésekre, a közösség javára” – mutatott rá a helyzet visszásságára az EP-képviselő.
A vállalkozói szféra is úgy látja, hogy az állam merevsége akadályozza a projekteket. Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lapunk megkeresésére Tamás Sándorhoz hasonlóan arra irányította rá a figyelmünket, hogy ha például két évvel ezelőtt írtak egy pályázatot, most már nem tudják a béreket módosítani, holott két év alatt emelkedett a minimálbér, sokat változtak a fizetések. „Amikor munkaerőhiány van, a cégek nem vállalnak veszteséges munkákat, meg kellene fizetniük az alkalmazottaikat, ám a pályázat értékéből még a jelenlegi minimálbért sem tudják kigazdálkodni” – emelte ki a kereskedelmi kamara elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Léteznek olyan okos megoldások, amelyekkel a romló demográfiai feltételek mellett is meg lehet őrizni a Romániában és Magyarországon az elmúlt 35 évben szerzett gazdasági vívmányokat – jelentette ki Csepeti Ádám helyettes államtitkár a Krónikának.
Gőzerővel építik a fejlesztő és a helyi hivatalosságok által Erdély legnagyobb kiskereskedelmi (retail) parkjának nevezett, több mint 100 millió euróból megvalósítandó létesítményt Szászfenes község területén.
A pénzügyminisztérium vasárnap közzétett adatai szerint augusztusban az előző havi 1070,18 milliárd lejről 1084,25 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Az idei év első kilenc hónapjában a múlt év azonos időszakához képest 8,2 százalékkal, 19 812 900-ról 21 446 200-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közzétett adatai szerint.
A kormány elfogadott egy rendeletet, amely kiiktatja a védelmi iparba történő beruházásokat gátló akadályokat – jelentette be Radu Miruță.
Idén is tíz kategóriában vehették át a Prima és Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
Sokan számolnak be arról, hogy a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után nagyjából megduplázódott a havi kiadás. Így nem csoda, hogy a háztartások nagy része új szokások kialakításán dolgozik a villanyáram-fogyasztás csökkentése érdekében.
A román és a magyar kormány együttműködési megállapodást készül aláírni az elektromos vezetékek szállítási kapacitásának növeléséről – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
A nyugdíjak és a szociális segélyek kézbesítése terhet jelent a Román Posta számára – jelentette ki Valentin Ștefan vezérigazgató.
Az év első tíz hónapjában a nyers adatok szerint 1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Havi szinten viszont folytatódott a lejtmenet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!