Pénz van, csak pályázatok kellenének. A túlzott központosítás, a változó jogszabályi környezet is hátráltatja az önkormányzatokat és az üzleti szférát
Fotó: Barabás Ákos
Továbbra sem sikerült Romániának felpörgetnie a rendelkezésre álló európai uniós források lehívását. Miközben az előző ciklusban 2 milliárd euró odaveszett, most sem jobbak a kilátások, ráadásul a kormány csak zsebre tenni, elkölteni akarja a pénzeket, a hatékonyság számára nem fontos – hívták fel a figyelmet a Krónikának nyilatkozó illetékesek, érintettek.
2018. december 05., 09:232018. december 05., 09:23
A kormány utasítására a megyei önkormányzatoknak arra kell éppen pályázniuk, hogy a hivatásos nevelőszülőknek már kifizetett béreket visszamenőleg lehívják európai uniós forrásokból. És ez nem az első eset hasonló machinációra, hiszen például a napokban számoltunk be arról, hogy a Hargita és Kovászna megyei kórházak, önkormányzatok az egészségügyi minisztériummal partnerségben arra pályáztak, hogy a szaktárca által korábban finanszírozott beruházások és orvosi műszerek árát visszatérítsék. Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke tegnap a Krónika megkeresésére elmondta, az önkormányzatok hatékonyan szeretnék elkölteni az EU-s forrásokat, Bukarest viszont csak „elkölteni” akarja.
– ecsetelte a legfrissebb fejleményeket a székelyföldi önkormányzat RMDSZ-es elnöke. Tamás Sándor ezzel szemben úgy gondolja, hogy a kormánynak inkább hozzá kellene tennie az európai uniós és az önkormányzati pénzekhez, támogatva a fejlesztéseket, ehelyett azonban beveszik az „üresedő” államkasszába az EU-s összegek egy részét.
A tanácselnök ugyanakkor rámutatott, összetett oka van annak, hogy Romániában folyamatosan akadozik az uniós pénzek lehívása:
Tamás Sándor arra is ráirányította a figyelmet, hogy az elmúlt években például a minimálbér összege többször változott, az egy-két évvel ezelőtt beárazott pályázatokat így már nem tudják az eredetileg rögzített értéken kivitelezni. A bonyolult közbeszerzési eljárás pedig tovább nehezíti a pályázók, majd a kivitelezést vállaló cégek dolgát. „A Kovászna megyei önkormányzatnak olyan közbeszerzési eljárása is volt, amely 700 napig tartott. Ez alatt rengeteg törvény, szabályozás változott, amihez alkalmazkodni kellett” – részletezte a tanácselnök.
Így nem is csoda, hogy Románia még most is ott áll, ahol hét évvel ezelőtt: a költségvetési ciklus közepén a rendelkezésre álló összegek elenyésző részét hívta le. Mint érdeklődésünkre Winkler Gyula európai parlamenti képviselő is emlékeztetett, a 2007–2013-as költségvetési ciklus közepén még 10 százalékos volt a lehívási ráta. Végül sikerült elérni, hogy a büdzsé végrehajtását két évvel, majd még egy évvel meghosszabbítsák, így 2017-ben zárták le. Ezzel sikerült megközelíteni a 90 százalékos lehívást, de ezzel is nagyon szerényen teljesített az ország.
– mondta az RMDSZ-es gazdasági szakpolitikus. Hozzátette, a bürokrácia és a gyenge bukaresti közigazgatási kapacitás tönkreteszi az esélyeket, a központosítás hátráltatja a pénzek lehívását.
Winkler egyúttal arra is ráirányította a figyelmünket, hogy már az elmúlt hét év alatt kiderült: a Regionális Operatív Program teljesített a legjobban, ott szinte a teljes összeget sikerült felhasználni. „Ez egy decentralizált program, a sorsa nem Bukarestben dől el, a megyék, az önkormányzatok pályáznak, és jól működik” – mutatott rá az EP-képviselő. Ezzel ellentétben a legközpontosítottabbak a környezetvédelmi és a közlekedési operatív programok, és ezekben a „legnyomorúságosabb” a teljesítmény, hét évvel ezelőtt és most is.
Az EP-képviselő is emlékeztetett ugyanakkor, hogy a Románia által delegált, regionális politikákért felelős uniós biztos, Corina Creţu is korholja a saját országa kormányát, hogy bár rendelkezésre állnak a források, még sincsenek projektek. De – mint láthatjuk – egyelőre nem sok sikerrel. „Ennek hátterében az óriási bürokrácia, a gyenge központi közigazgatási kapacitás, a szakemberek hiánya, és mindenekelőtt a túlzott központosítás áll. Mindennek Bukarestben kellene eldőlnie, de túl kevés a szakember, nem értenek hozzá, nincs idejük, késnek, pecséteket kell tenni, engedélyeket kibocsátani, még egy papír, még egy láttamozás, bizonyítvány. Ez vezet a késésekhez” – sorolta az RMDSZ politikusa.
Rámutatott, Brüsszelben például a 2009-es válság során egyszerűsítették a kohéziós alapok lehívását, közben
Erre a ciklusra is érvényes a hároméves meghosszabbítás, most azért harcolnak, hogy a 2021-ben kezdődő ciklusra is érvényes legyen ez a szabály. „Nyilvánvaló, hogy a késéseket görgetjük magunk előtt, ezeket már nem tudjuk behozni” – összegzett Winkler Gyula, aki szerint amúgy lenne lehetőség a források átcsoportosítására, ám ezzel a román kormány nem élt. „Az elmúlt hétéves ciklusban 19,6 milliárd eurót költhetett volna el Románia, hét év helyett tíz év állt a rendelkezésére, és így is 2 milliárd eurót elveszített. Ha a kormány időben átcsoportosítja a környezetvédelmi és közlekedési programokból a pénzeket a Regionális Operatív Programra, egy-másfél év alatt minden megye el tudott volna költeni 50 millió eurót hasznos fejlesztésekre, a közösség javára” – mutatott rá a helyzet visszásságára az EP-képviselő.
A vállalkozói szféra is úgy látja, hogy az állam merevsége akadályozza a projekteket. Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lapunk megkeresésére Tamás Sándorhoz hasonlóan arra irányította rá a figyelmünket, hogy ha például két évvel ezelőtt írtak egy pályázatot, most már nem tudják a béreket módosítani, holott két év alatt emelkedett a minimálbér, sokat változtak a fizetések. „Amikor munkaerőhiány van, a cégek nem vállalnak veszteséges munkákat, meg kellene fizetniük az alkalmazottaikat, ám a pályázat értékéből még a jelenlegi minimálbért sem tudják kigazdálkodni” – emelte ki a kereskedelmi kamara elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!