Zöld vízi erőmű a Hargitán

Zöldenergiás beruházásokba fekteti nyugdíjpénztárának pénzét a református egyház, az első létesítményt, amelyben társtulajdonosok, a hónap végén fogják átadni.

A református egyházat, akárcsak a többi romániai egyházat, kiszorították az országos nyugdíjbiztosítás rendszeréből. Ekkor kénytelenek voltak létrehozni egy saját pénztárat, azóta az egyházi alkalmazottak ebbe a biztosítópénztárba fizetnek be. A kommunista időkben alkalmazott létszámi korlátozások voltak érvényben, ám a rendszerváltást követően az egyház több lelkészt tudott képezni, illetve több alkalmazottat foglalkoztat, így a biztosítópénztárukban levő többletet okosan szeretnék felhasználni, úgy, hogy a közösség számára is fontos beruházások jöjjenek létre, mondta el Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese.

Zöldenergia – a siker garanciája

„A befektetések megválasztása, főként a gazdasági válság alatt, nagyon nehéz, de kiküszöbölhetetlen feladat, hiszen 25-30 év múlva egyszerre sokan fognak  nyugdíjba vonulni, és ennek az alapját biztosítani kell” – magyarázta az előzményeket Kató Béla. A nyugdíjpénztár vezetésével megbízott püspökhelyettes elkezdte keresni a legjobb alternatívákat, így találkoztak Lénárd András csíkszeredai vállalkozóval, aki zöldenergiás beruházásokhoz keresett partnereket. „Az energia kérdése ma a világban komoly gondokat vet fel, de ugyanakkor lehetőségeket is rejteget” – állítja a püspökhelyettes, aki szerint nemcsak a pénzüket jól elhelyezendő fektettek be a megújuló energiák generálásába, hanem azért is, mert „ennek a térségnek fontos forrása lehet a zöldenergia, és a térségben sok ilyen erőforrás van”.

„Megőrizni a teremtett világot”

„Természetesen az egyház mindig arra törekszik, hogy a teremtett világot megőrizze. A világot mi, emberek Istentől kaptuk, azért, hogy gondozzuk, megőrizzük” – foglalja össze a beruházás egyik alapvető feltételére, a környezetvédelemre vonatkozó álláspontját Kató Béla. A püspökhelyettes a befektetés eszközlése előtt kikötötte, hogy „a természetet, a környezetünket azzal a minimális beavatkozással kell érinteni, amivel ténylegesen nem sérül az eredeti állapot, amivel nem okozunk veszteséget”. Ugyanakkor meglátogatott hasonló európai (svájci, osztrák) létesítményeket, ahol ugyanilyen módszerrel építettek vízi erőműveket.

Vízi erőmű a Hargitán

A Szentegyháza felett elhelyezett erőmű  a vízszintkülönbségre épül: a vizet egy magasabb szinten, egy ún. nyomócsövön keresztül elvezetik a sokkal alacsonyabban elhelyezkedő turbinákig. „Több millió eurós beruházás nyomán megújuló energiákon alapuló áramtermelés indul be az ország több pontján, nem ez az egyetlen beruházásunk” – magyarázta el kérdésünkre a tulajdonos. A kivitelezés hat hónap alatt zajlott, több száz embernek adott munkát.

„Nem voltak ilyen munkálatokra szakosodott cégek az országban, ezért létrehoztunk egyet, a szakembereink, mérnökeink, mindenki helybéli” – mondta el a vállalkozó. Lénárd hangoztatja: az egész rendszer, amelynek tervezésében a Bukaresti Műszaki Egyetem szakemberei is részt vettek, úgy van kitalálva és kidolgozva, hogy ne változtassa meg az élővilág létfeltételeit. A vizet begyűjtő gát mellett van egy úgynevezett hallépcső, ezen az utóbbi közel ötven év hivatalosan mért minimum vízhozamainak átlagmennyisége mindig lefolyik, tehát a patakot egyáltalán nem veszélyezteti a kiszáradás. A turbinák meghajtására használt vízmennyiség a szemcsésítlenítés után a nyomócsövön keresztül jut el a turbinákig.

Az iható minőségű víz egy része, a turbinák meghajtását követően, a szentegyházi ivóvízrendszerbe kerül, a többi pedig visszakerül a patakmederbe. A rendszer egyáltalán nem bocsát ki káros anyagokat. Jövő év végére az energetikai létesítmények összteljesítménye eléri a tíz megawattot. Ekkorra tervezi Lénárd András, hogy cégét jegyezteti a Budapesti Értéktőzsdén.